A Kolozsváron rajtoló, háromállomásos akcióból a budapesti Grabovski is kiveszi a részét, majd a végén a Teddy Queen is felszáll az indie-vonatra.
A vészhelyzet feloldásával a szigorítások nagy részét is letudtuk, így szépen lassan visszakapjuk a régihez hasonlító életünket. Többek közt úgy, hogy például ismét járhatunk korlátozások nélkül megrendezett koncertekre.
A tavasz már szépen termeli a zenés eseményeket, köztük mindjárt a legközelebbi a marosvásárhelyi Szintaxis együttesé, amely a járvány okozta kényszerszünet után először lép fel Kolozsváron március 23-án, szerdán a Planetárium kávézóban.
Az alternatív/indie/pop vizein evező zenekar ősszel tervezi bemutatni első nagylemezét, amelyről eddig két dal is megjelent videoklippel együtt, az Ahogy neked a legjobb és Fel az égre címmel.
Bevalljuk, akár elfogultak is lehetnénk a társulattal, hiszen a zenekar frontembere, Bíró Hunor (ének, basszusgitár) a Főtéren viszi Miafáma? című videóblogját kétheti rendszerességgel, de a helyszínen majd meg lehet győződni arról, hogy a csapata – Marton Zoltán (ének, gitár), Fábián Lehel (gitár), Kusztos Dávid (billentyűk) és Horvát Attila (dobok) – enélkül is begyűjti majd, ami neki jár. Mi csak szólunk, hogy jó lesz!
A Szintaxis vendéget is hívott az akcióra, a budapesti Grabovski zenekart, mi több, március 25-én Marosvásárhelyen (G. Café), március 26-án pedig Székelyudvarhelyen (Siculus) is közös fellépést terveznek, utóbbi helyszínen a Teddy Queen beszáll a buliba.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.
Öt évvel ezelőtt még átlagosan tizenöt medve fordult meg nap mint nap Tusnádfürdőn, sokszor a település utcáin bóklászva. A helyiek biztonságot követeltek, a városvezetés és a szakemberek pedig a konfliktusok megelőzésében keresték a megoldást.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Felrobbant egy tengeri drón pénteken a konstancai kikötőben; a robbanás hangja a környező lakónegyedekben is hallható volt.
Egy 34 éves férfi életét vesztette szombat reggel, miután a hatóságok szerint medvetámadás érte a Szeben megyei Prod település közelében – közölte a Szeben Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU).
Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.