Az Eb teltháza: Budapest. A Puskás Arénában – a tornán egyedüliként – 67 ezer néző látta a magyar–portugál összecsapást, és nemcsak a stadionban, hanem a Hősök terén kialakított szurkolói zónában, és Budapest terein, teraszain is pokoli volt a hangulat, a lehető legjobb értelemben. Érdemes megtekinteni a mérkőzés előtti vonulásukat:

A nap gladiátorai: a magyarok. Küzdöttek, csúsztak-másztak minden labdáért egy sokkal jobb játékosokból képzett csapattal szemben, 84 percig pontszerzésre állva a címvédő ellen. És végül, mint az arénák harcosai, dicsőségesen buktak el.

A nap majdnem hőse: Schön Szabolcs. A magyar válogatott legtapasztalatlanabb tagja alig állt be, máris betalált a portugál kapuba, 0–0-ás állásnál – de sajnos lesről tette.

Az nap illúziórombolója: Raphael Guerreiro. a 84. percben, egy szerencsésen megpattanó lövéssel vette be az addig hibátlanul védő Gulácsi Péter kapuját, tönkretéve az addig óriásit küzdő magyar csapat erőfeszítéseit.

A nap kifütyültje: Cristiano Ronaldo. Kapott hideget-meleget a pesti közönségtől, nemcsak a stadionban, de a kivetítők előtt felgyűlt tömegtől is. Sokáig nem is ment neki csak akkor villant meg, amikor eldőlt a meccs – de két góljával immár ő az Európa-bajnokságok történetének legjobb gólszerzője, öt tornán szerzett 11 góllal.

A nap másik csalóka eredménye: a francia–német rangadóé. Míg a portugálok a játék képe alapján indokolatlanul nagy különbséggel nyertek Budapesten, a németek olcsón megúszták Münchenben: a franciák a góljuk után lőttek még kettőt videóbíróval kikockázott lesről, és egy kapufájuk is volt.