Csak idén több száz megfigyelési engedély jóváhagyásával kényeztette el az ügyészségeket a legfelsőbb bíróság

Mert a nemzetbiztonságra vigyázni kell.

Hirdetés

Nem tétlenkedtek az ügyészségek idén: több száz esetben kértek a gyanúsítottak titkos megfigyelését lehetővé tevő engedélyt a legfelsőbb bíróságtól.

A legfelsőbb bírák pedig nagyon engedékenynek bizonyultak: az év első néhány hónapjában 353 esetben jóvá is hagyták, hogy az ügyészek az illetékes szervek bevonásával lehallgattathassák az érintettek telefonjait, illetve folyamatosan megfigyelés alatt tartsák őket.

Mindezt a nemzetbiztonságról szóló 1991-es törvény alapján tették.

Ez az adat már csak azért is tűnik soknak, mert március óta a koronavírus-járvány miatt felfüggesztették a bírósági eljárásokat, kivéve a sürgős eseteket.

Tavaly összesen 1017 megfigyelési engedélyre bólintottak rá, két éve 833-ra, 2017-ben pedig 966-ra.

Hirdetés

Vagyis az elmúlt három évben több mint 3000 esetben hagyta jóvá a legfelsőbb bíróság, hogy nemzetbiztonsági okokra hivatkozva embereket figyeljenek meg.

Persze nem tudni, hogy milyen ügyekről van szó – iszlamista terrorizmusról vagy esetleg a román nemzetbiztonságot szilveszteri petárdákkal fenyegető magyarokról.

Minden esetre beszédes, hogy a bíróságok és ügyészségek tevékenységének felügyeletével megbízott Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) bírói tagozata nemrég elutasította két bíró kérését, amellyel azt szerették volna elérni, hogy az igazságügyi felügyelet vizsgálja ki, törvényesen hagyta-e jóvá a legfelsőbb bíróság a megfigyelési engedélyeket.

Mindezt természetesen csakis az igazságszolgáltatási tevékenység nagyobb átláthatósága érdekében.

Hirdetés