Miből tudod szilveszterkor, hogy erdélyi magyar vagy?

A címben feltett kérdésnek megannyi vonatkozása van, persze. Mi most kettőt vizsgálunk közelebbről.

1. Gasztronómiai szempontok

- Két nappal szilveszter előtt megállapítod, hogy szilveszterkor sem lesz nagyobb befogadóképességű a szervezeted, mint most. Egészen megörülsz a felismerésnek. Megnyugodva eldöntöd: idén tényleg csak a minimálisat. Aztán egy raffianecc itallal és ugyanennyi étellel érkezel a pároddal kettecskén a bulira. Plusz egy kenyér, egy tál sütemény, minden eshetőségre. Ha te vagy a házigazda, a mennyiség persze hatványozottabb, pedig a vendégek nyomatékosan megkértek, hogy „ne csinálj nagy dolgot”, különben is: mindenki hoz valami csekélységet (lásd fennebb).

- Az első pont kiegészítése: tudod, mi a raffianecc. Ha elmúltál negyven, fel tudod vázolni a raffianeccek divatjának, megjelenési formáinak, közösségi szerepének és hozadékának pár évtizedes történetét, különös tekintettel a szatyor magyar, török és román változataira.

- Teljesen mindegy, mennyi étel-itallal készülsz, izgulni fogsz, hogy nem lesz elég. Köztudott ugyanis, hogy voltak erdélyi magyar emberek, becsületesek, szelídek, víg kedélyűek, akiknél épp a szilveszteri buli közepén fogyott el az enni- és innivaló, ezért hajnalig kesergőket énekeltek esetleg Nick Cave-et hallgattak éhesen, kiszáradva. Nagyon szomorúak voltak, néha felzokogtak. Azt mondják, jó buli volt, de azóta mégis igyekszik a többi erdélyi magyar ember, hogy vele ez ne fordulhasson elő.

- Bármennyi ételed és italod van, a jeges rémület lesz úrrá rajtad, ha nincs virslid. Ha nincs virslid, a föld alól is virslit fogsz keríteni. Az erdélyi magyar szilveszterezőnek a virsli szakrális dolog már-már. Év közben a virsli nagyon egészségtelen, szilveszterkor viszont a megújulás záloga, történelmi jelentőségű, életadó táp a göröngyös úton az újév felé.

- Vinettakrém, töltött tojás, majonézes gomba/krumpli/kukorica tetemes mennyiségben áll az ünnepi asztalon – mert mindennek megvan az ideje. A majonézé valahogy most jött el igazán.

2. Társadalmi szempontok

- Soha nem fekszel le magyar éjfél előtt. (Legalábbis magadtól.) Kétszer köszöntöd az újévet. A köszöntéshez mindkétszer kimész/lemész az udvarra. Másodjára, miután valahogy felvetted a bakancsot, a nagykabátot, és a hidegtől nem érzed ujjaid a pezsgőspoháron, megállapítod, hogy nem valami könnyű magyarnak lenni. Ha nem mész ki, akkor is ugyanezt állapítod meg, mert a tévével együtt megpróbálod elénekelni a Himnuszt, de túl magasak a hangok. Szerencsére valaki, aki addig hallgatott, minden második sornál felnyüszíti a vonatkozó részt. Talán ezért van, hogy magyar éjfél után pár pillanatig elcsöndesülve szomorkodsz.

- A szilvesztereiden felmerül a kardinális kérdés: mikor tegyük fel a virslivizet főni? Fél órával éjfél előtt? Vagy csak húsz perccel előtte? Vagy csak tízzel? De melyik éjfél előtt? Román éjfélkor, vagy magyar éjfélkor? Az emésztő kérdésekre, melyek széles körben feltétetnek, végül nem születik értelmezhető válasz, de valaki valamikor mégis felteszi a vizet észrevétlen.

- Ha meleg, családias környezetben buliztok, előbb-utóbb előkerül a jó, kényelmes tréningnadrág. Megállapítást nyer, hogy nincs is jobb dolog, mint a jó, kényelmes tréningnadrág.

- Sokan vagytok kis helyen. (Plusz a karácsonyfa.) Pontosabban, bármennyien vagytok, többen vagytok, mint amennyien elfértek. Különösen, ha ott kell aludni. Valaki feltétlenül elmondja, hogy sokan vagyunk, de nem elegen. Valamint azt, csak így, röviden: sok jó ember. És tényleg, hát nem?

- Ha ottalvós a buli, néhány óra alvás után valaki sétálni szeretne a mínusz fokokban, ezért valahogy elterjed, hogy mindenkinek sétálnia kell. Megtudod, hogy a séta egészséges. Megtudod, hogy a séta friss levegőn zajlik, és a friss levegő kinn van. Mert ami benn van, az élhetetlen, áporodott bűz. Megtudod, hogy olyan nincs, hogy nem mész sétálni. Séta közben megtudod, hogy a séta egy komplett téli túra, hegyet is kell mászni.

- Séta közben valamely kabát alól mindig előkerül egy butykos, de leginkább több, hogy ne fázzatok. Hazaérve pedig azonnal további butykosok kerülnek elő, mert mennyire átfáztatok. Felmerül a kérdés, hogy ez, ami van, hideg-e. Kiderül, hogy ez nem hideg, mert az a hideg, amit a résztvevők már megtapasztaltak különböző helyeken. Elmondják tehát, hogy milyen a hideg. A végére mégis leszögeződik, hogy hideg, mint olyan, nincs is, ugye, inkább koccintsunk. Boldog Újévet!