Illusztráció / Pixabay

Börtön jár ezentúl a cigányellenességért – De mi számít annak?

Néhány alapfogalmat is tisztáz a szenátuson és a képviselőházon is átment törvény.

Hirdetés

Fontos törvény ment át a képviselőházon, melynek célja, hogy megakadályozza, illetve súlyosan büntesse a cigányellenes megnyilvánulásokat a nyilvános térben. A Pro Európa Roma Párt és a Szociáldemokrata Párt (PSD) egy-egy képviselője által kezdeményezett törvényt 244 képviselő szavazta meg, egy törvényhozó ellene voksolt, húszan tartózkodtak, és nyolcan nem nyilvánítottak véleményt.

Ha kihirdetik, egytől öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható az, aki cigányellenes tartalmakat terjeszt, háromtól tíz évig terjedő börtönnel az, aki cigányellenes szervezetet hoz létre, ilyen csoportosulás tagja vagy támogatója.

Néhány alapfogalmat is tisztáznak:

  • cigányellenesnek számít minden olyan szóbeli vagy fizikai megnyilvánulás, mely táplálja a romák elleni gyűlöletet, a roma közösség, javaik, civil szervezeteik, intézményeik, hagyományaik, vallási meggyőződésük, nyelvük ellen uszít;
  • cigányellenes szervezetnek minősül legalább három vagy ennél több személyből álló csoportosulás, mely tevékenységével cigányellenes nézeteket, doktrínákat terjeszt, beleértve azokat a politikai mozgalmakat, társaságokat is, amelyek nem rendelkeznek jogi személyiséggel;
  • cigányellenes szimbólumnak tekinthető minden zászló, embléma, egyenruha, szlogen, köszöntési mód, mely cigányellenes ideológiából vagy doktrínából eredeztethető, illetve ezeket népszerűsíti;
  • cigányellenes tartalom alatt érthető minden olyan írásos üzenet, hang- vagy képi felvétel, egyéb reprezentáció, mely cigányellenes ideológiákat közvetít.

Az ilyen tartalmak népszerűsítéséért három hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés járhat, közzétételük és terjesztésük már öt év börtönnel is sújtható.

Tilos cigányellenes szimbólumokat gyűjteni, kereskedni ezekkel, de otthon tartani is, kivételt képez, ha ez művészeti, tudományos, oktatási vagy közvitát indító célzattal történik.

A szenátus még tavaly megszavazta a törvénykezdeményezést, így a képviselőházi voks után Klaus Iohannis államfő elé kerül kihirdetésre.

Hirdetés