2015-ös bezárása óta többször felmerült a petrillai bánya kulturális és idegenforgalmi hasznosítása, de az elmúlt években turisták helyett elsősorban az ócskavastolvajok látogatták az ipari műemléknek számító épületeket. A Hunyad megyei tanács európai minták alapján rehabilitálná a közel 164 ezer négyzetméteres terület, melyen több A és B kategóriás műemlék-épület is található. Igaz, rendkívül lepukkant állapotban.
Ahhoz, hogy a régóta dédelgetett álmok valóra válhassanak, első körben az önkormányzat megvásárolja az épületeket és a telket, melyek árát 1,5 millió lejben határozták meg. A területet vállalkozók rendelkezésére bocsátanák, míg az épületeket megnyitnák a bányászat iránt érdeklődő közönség előtt.
Olvasson még:
- Melyik is az IGAZI régi Farkas utca? – Lukács József helytörténésszel beszélgettünk – 2. rész
- Hírek hétfőn: 2025-től jöhet az amerikai vízummentesség. Nem lett magyar vezetője Nagybányának
- Miért válhat Kolozsvár a világ egyik közepévé? Hova lettek a tősgyökeres kolozsváriak? – beszélgetés Lukács József helytörténésszel – 1. rész
A Zsil-völgye legnagyobb és legmélyebb szénbányájában az évek során több halálos áldozatokkal is járó baleset történt, 1872-ben, 1982-ben, 2008-ban és 2012-ben. Izgalmas történetéről dokumentumfilmet készített a Planeta Petrila, mely kulturális rendezvények egész sorával hívta fel a figyelmet a bányaépületek helyzetére, miközben meggátolta a lebontásukat, ezzel párhuzamosan előkészítette a bányamúzeum létesítését is.
A mostani pozitív fejlemény elsősorban a civilek állhatatos munkájának köszönhető. Az egykoron virágzó, mára elszegényedett Zsil-völgyi bányatelepülések számára példaértékű lehet a petrillai példa: semmi sem lehetetlen.