Jelen szöveg a dw.com oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Múlt héten, egy bukaresti iskola egyik gimnáziumi osztályában az egyik diák kiragasztotta Ceauşescu arcképét a tábla fölé. Egyetlen tanárban sem merült fel a kérdés, a gyermekeket sem kérdezték meg, mi a helyzet a diktátor falra ragasztott arcképével. Íme, egy jól sikerült diákcsíny, mondhatták magukban. Csak az utolsó órán, a matematikatanár időzött el a kép előtt, majd megjegyezte a következőt: „Én megérdemeltem volna, hogy magasabbra helyezzetek nála.” Ennyit és semmi többet.

Ez adta az ötletet ehhez a cikkhez, melyben arra a kérdésre keresem a választ,

miért és mennyi hasznot húztak a „forradalom egyes örökösei”,

ide értve a szekusokat és az aktivistákat is, akik már a Temesváron 1989. december 16-a és 20-a között, Bukarestben valamint több más városban, például Kolozsváron, Nagyszebenben, Jászvásáron (Iaşi), Marosvásárhelyen, Déván, Brassóban, Aradon, Kudzsiron és máshol december 21-én és 22-én lezajlott események előtt beletapostak a gázpedálba. Ezek egy részét mártírvárossá nyilvánították, méghozzá még 20 évvel később is, mint például Craiovát és Konstancát. Egyik törvény a másik után csinált mártírt a haza városaiból, egyik érdek a másik után üzérkedett költségvetési pénzekkel és papírplecsnikkel.

A szekusok és az első vonalbeli PCR-aktivisták (Román Kommunista Párt – a szerk.) azért engedték el Ceauşescu kezét, mert a rezsim által kínált kiváltságok elavulttá váltak a „liberális” ügyletek iránti éhségükhöz képest, egy becsődölt ipar által felemésztett országban.

Már akkor tudták, hogyan lehet kiszipolyozni az energiafaló iparágakat

és ezt profi módon meg is tették három évtizeden keresztül, már az 1989-es népi lázadások első napjaitól kezdve. De maradt még valami a mai napra és a következő évekre is, amikor a titkosszolgálatok új nemzedékének friss vére lüktet a politikai színjáték ereiben. A háttérhatalom zavartalanul írja történelmét. A Securitate és az első vonalbeli volt pártaktivisták első lépései között volt az 1990. decemberi 42. sz. törvény a hős mártírok megtiszteléséről, melynek értelmében különféle minősítésű forradalmár-igazolványokat osztogattak: forradalmi résztvevő, a forradalom győzelméhez hozzájáruló harcos, a mártír hősök leszármazottai és így tovább.

Hullákon gázoló kiváltságosok

Így kezdődött el a forradalmár-igazolványok utáni vadászat, melyek alapján a haszonélvezők egy sor nagylelkű kiváltságot kaptak (a közviták során több kommentátor, újságírók, de egyes politikusok is úgy vélekedtek, hogy csak az 1989. decemberi napokban meggyilkoltak leszármazottai és a különféle fokú fogyatékossággal járó sebesültek érdemelték volna meg, hogy anyagi kárpótlást kapjanak az államtól).

A „forradalmi harcosok” által élvezett – sok-sok előny beleillenek a Ion Iliescu FSN-je (Nemzeti Megmentési Front – a szerk.) által törvénybe iktatott költségvetési ajándékok közé. Kérdés: Vajon kivel hadakoztak az állami adományokhoz vezető útlevelet birtokoló tízezrek? A frissen besorozott katonákkal, akik még az eskütételig sem jutottak el és összevissza lövöldözte a tömbházak felé? Az Iliescu, Gelu Voican Voiculescu, Nicolae Militaru és az egyetlen délután alatt újrahasznosított kommunisták egész serege által kitalált terroristákkal? Felsorolok néhányat

azokból a kiváltságokból, amelyekben a jutalomvadászok részesültek, az arra ténylegesen jogosultakon kívül:

– egy legfeljebb 100 négyzetméter területű kereskedelmi célú helyiség állami alapból, pályázat nélkül és elsőbbséggel történő megvásárlása vagy bérlése;

– egy legfeljebb 20 000 euró értékű lakásvásárlási vagy -építési célú bankhitel után fizetendő kamat 50 százalékának megfelelő állami támogatás;

– 10 000 négyzetméternyi külterületi telek és 500 négyzetméternyi belterületi telek (ez utóbbi lakáscélra) kiutalása tulajdonba adással és a megszerzéstől számított 10 évig terjedő elidegenítést tiltó záradékkal;

– sírhely térítésmentes tulajdonba adása;

– a tulajdonban lévő lakással és az ehhez tartozó telekkel, a hycomat gépkocsikkal és háromkerekű járművekkel kapcsolatos adók és illetékek alóli mentesítés, valamint egyetlen hycomat típusú gépkocsi importjával kapcsolatos illeték alóli mentesítés és így tovább.

Az egy szekus- és pártaktivista-főre eső forradalom

A volt Ilfov megyei elöljáró, Constantin Bebe Ivanovici, Gelu Voican Voiculescu asszisztálásával több mint 40 000 forradalmár-igazolvánnyal kereskedett a 90-es években. A következő luxus forradalmárokat tartalmazza a fékezhetetlen harcosok szűk listája:

Ion Iliescu, Petre Roman, Gelu Voican-Voiculescu, akkoriban a Roman-kormány kormányfő-helyettese, (tunéziai és marokkói nagyköveteskedés után visszavonult, de 2016-ban, a Cioloş-kormány idejében tanácsadó volt a Forradalmárügyi Államtitkárságon), Nicolae Militaru, Sergiu Nicolaescu, Dan Iosif, Vasile Blaga („meghatározó szerepű harcos” a nagy Dr. Petru Groza, ma Vaskohsziklás városban), Radu Berceanu, Constantin (Bebe) Ivanovici (ahogy arra fentebb rámutattam, forradalmár-igazolványokkal kereskedő), Margareta Costea (Mircea Geoană anyósa, aki meghamisította a forradalmár-igazolványát, azt állítva, hogy ásványvizes ládák rakodása közben lábon lőtték: két villája van a Primăverii lakónegyedben és még egy Snagovon), Toni Greblă, Eugen Nicolicea („meghatározó szerepű forradalmár”, aki Herkulesfürdő mártírvárosban töltötte a forradalmat, ahol egyetlen lövést sem adtak le), Codrin Ştefănescu, Nicuşor Constantinescu, Marcel Ciolacu, Emilian Cutean (a Forradalmárok Ügyeivel Foglalkozó Államtitkárság volt államtitkára, akit három év letöltendő börtönre ítélték a kormány 200 000 lejes megkárosítása miatt, 2004 decembere óta pedig a Román Forradalom Intézete Nemzeti Kollégiumának tagja, amely intézmény Ion Iliescu 2004-es, mandátumvégi „akadémiai” teremtménye).

A luxusforradalmárok jólétének egyik példája

Eugen Nicoliceáé, a Szociáldemokrata Párt (PSD) egyik leghangosabb apostoláé, akinek lenyűgöző, de az adóhatóságot nem érdeklő vagyona van. Nicoliceának a vagyonnyilatkozata szerint, egy garzonja, egy lakása és egy villája van, mind Bukarestben. Három gépkocsival rendelkezik: egy Audi TT, egy Chrysler C300 és egy Toyota Rav 4, továbbá van egy motorcsónakja. Kilenc bankszámla és bankbetét tulajdonosa, lejben és euróban is.

Egy másik példa Vasile Blaga, aki most európai parlamenti képviselő és aki hosszú utat tett meg a FSN-től a Demokrata Párton (PD), majd a Demokrata-Liberális Párton (PDL) keresztül, hogy aztán a Nemzeti Liberális Párt (PNL) egyik legbefolyásosabb politikusává váljon. Befolyással való üzérkedéssel folyik ellene per a PDL választási kampányának illegális finanszírozása ügyében: azzal vádolják, hogy közvetítőkön keresztül 700 000 eurót kapott Piatra Neamţ volt polgármesterétől, Gheorghe Ştefantól, azaz Penaltitól, akit a Bukaresti Törvényszék három év és kilenc hónap börtönre ítélt, mert negyedmillió eurót sikkasztott a Román Postától. A két részletben belügyminisztereskedő Vasile Blaga a vagyonnyilatkozata szerint egy 860 000 euró értékű luxuslakással rendelkezik Bukarestben, két házzal Bihar megyében és egy luxusvillával Mamaián, ez utóbbi estében csak az előleg 200 000 euró volt. 454 022 leje és 26 738 eurója van számlákon és bankbetétekben. Ezen kívül Blaga 45 000 lejt adott kölcsön a pártjának.

Csillagászati összegekhez jutnánk, ha összeadnánk a luxusforradalmárok által felhalmozott vagyonokat,

akiknek egyetlen lövedék sem fütyült el a fülük mellett. A Ludovic Orban kijelölt (azóta hivatalba lépett – a szerk.) kormányfő által az elmúlt napokban bejelentett egyik lépés már most hidegrázást okoz az összes hirtelen meggazdagodottnak. Orban arról biztosított bennünket, hogy ha sikerül a parlamenttel elfogadtatnia kormányát, az adóhatóság minden elreteszelt kapun bekopogtat majd és vagyonuk alátámasztását fogja kérni a tulajdonosoktól, a bársonyos forradalmárokat is beleértve. Az ellenőrzések nyomán pedig polgári és büntetőjogi büntetésekre is számítani lehet majd. A pénzt és hatalmat betegesen imádókat az adóhatóságok harminc éven keresztül nem kérdezte meg, miként halmozták fel a vagyonukat. Az unokáknak több százezer eurót adományozó Tamara nagynéniket is elszámoltatják majd pénzük eredetét illetően (utalás arra, hogy Adrian Năstase volt kormányfő részben az ilyen nevű nagynénjétől kapott adományokkal „magyarázta” a fizetéséhez képest indokolatlan vagyonát – a szerk.). Ha Orban ígérete teljesül, akkor több millió nyugdíjas mehet majd úgy vásárolni, hogy nem kell majd megremegnie annak a kezének, amelyben az utolsó fillérig kiszámolt összeget szorongatja, több százezer gyermek ehet majd naponta háromszor és cserélheti le rongyos ruháját, a kórházakat fejlett berendezésekkel lehet majd ellátni, az iskolákat felújítják és eltűnnek az udvar végi budik, az autópályák többé nem lesznek csak választási ígéretek és így tovább. És mindezek felett, ha nem egyenesen első sorban, többé nem érezzük majd, hogy megaláznak bennünket a fehérgalléros tolvajok, akik a halott elmék és lelkek seregét rejtegetik.