Hahó, nyugdíj, költségvetés, meg a fránya oktatás! Mit mond erre az a derék politikus jópajtás? Hej, ráérünk arra még!
Jelen szöveg az Adevărul oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Szükségesek Romániában a reformok? Egybehangzó a válasz: Igen! Miért van szükségünk reformokra? Egyszerű a válasz: hogy egy sorba kerüljünk a civilizált világgal.
A politikai osztályt meg kell reformálni. Az oktatásnak és az egészségügynek reformokra van szüksége. A helyi és a központi közigazgatásnak is. Az összes területen vannak okos és a reformokat végrehajtani képes emberek, de nem segítik előre őket. Kár! Siránkozunk, mert nem a reformerek állnak a „vezérlőgomboknál”, de azt reméljük, hogy egy nap kulcspozíciókba kerülnek és végrehajtják majd a reformokat. Ezeket nem lehet egyik napról a másikra és varázsütésre sem megvalósítani.
Valójában a reformot szőnyeg alá söprik. A tévében szokták emlegetni, óvatosan, amikor a politikusok okosnak akarnak mutatkozni. Aztán megfeledkeznek róla. (Vannak más „sürgős” dolgok). Időről időre még emlékeztetnek rá az EU-s partnerek, de gyorsan elhessegetjük őket: törődjenek a saját reformjaikkal, mi majd törődünk a mieinkkel! A politikusok félnek a reformoktól, mert szavazatokat veszítenek.
A románok nem akarnak reformokat. Mert rettegnek a változásoktól és hallani sem akarják, amikor valami újat és koherenst magyaráznak nekik. Mindig találnak „csomót a kákán”. Romániában reformok nélkül is jól lehet élni. Minek reformáljuk meg magunkat, ha mindnyájan boldogulunk? Ez az ismeretlen reform a trükközéseket, az átveréseket, a földalatti ügyleteket, a kiskapus megoldásokat veszélyezteti. A reform destabilizál, felháborít és megfélemlít.
Aztán a reform áldozatokat is jelent.
A románok annyi nemzedéke áldozta fel magát. Elegünk van az áldozatokból! És garanciáink sincsenek arra, hogy a reform sikeres lesz. Kinek a hasznára csinálják? Milyen érdekeket követ?
Reformot csináljanak ott, ahol arra szükség van, de nem nálunk. Legyen nálunk is, de a következő feltételekkel: ne csökkentsék a béreket, a nyugdíjakat, ne destabilizálják az országot, „optimális” ütemben csinálják, hogy ne okozzon káoszt a rendszerben, hogy ne zavarja meg a nyugalmunkat… De mégis nem lenne jobb elhalasztani egy időre, amíg fel nem készültünk a reformra? Így megmarad nekünk a jelen, a holnap biztonsága, egész életünkre. Ha életedben elcsípünk egy reformot – isten őrizz! – végünk, nyomot hagy rajtunk, traumát okoz.
Az ostobaság és az individualizmus bármilyen reformkísérletet eltemet. Inkább haljunk meg így, megreformátlanul, mint… reformszeretet miatt. Annyi szép dolog van ezen a világon, melyekre nem gondolunk. Tényleg szükségünk van reformokra? Legyünk derűlátók és lássuk a pohár teli felét, mely tele van eredményekkel!
Vajon mit fognak száz év múlva mondani a románok rólunk, mostaniakról? Azt, hogy dolgoztunk és megreformáltuk Romániát, hogy ők boldogak legyenek. Nem számít, hogy miféle reformokat, az a fontos, hogy voltak szándékaink, egy reformprojektekben gazdag országot hagytunk rájuk. Az imázs számít és ezzel a (hazug) reformeri imázzsal kerülünk majd be a történelembe. Ez az örökké emlegetett reform.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
További híreink: elhunyt Kincses Előd, a marosvásárhelyi fekete március nagy tanúja, leégett a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás, és van ahol idén már másodszor virágzik a cseresznye…
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Jövő héten jelenti be a kormány a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot. Két hónapos kiskutyát dobott ki az ablakon egy pașcani férfi.
Az egészségügyi minisztérium sürgősségi rendeletet készít elő, amelyik lehetővé tenné az állami intézményeknél alkalmazott orvosok munkaszerződésének felbontását, ha munkaidejükben a magánegészségügyben dolgoznak.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Két fiatal vesztette életét egy közlekedési balesetben vasárnapra virradóan Râmnicu Vâlceában. A rendőrség üldözte őket, miután nagy sebességgel közlekedtek, és nem álltak meg a jelzésre – közölte vasárnap a Vâlcea megyei rendőrség.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.