A majdnem végeredmények szerint Iohannis tönkreverte Dăncilát

Nagyot nyert a régi-új államfő a vasárnapi második fordulóban.

Hirdetés

Keményen dolgoztak az éjszaka a szavazatszámlálók, munkájuk pedig gyümölcsözőnek bizonyult: sikerült megszámolni az országban kialakított összes – 16 748 – szavazókörben leadott szavazatot, és a 838-ból 824 külföldiben is a munka végére értek.

Az eredmény pedig magáért beszélt: Klaus Iohannis államfő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje a belföldön leadott voksok 63,17 százalékát kapta meg, míg Viorica Dăncilă, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke 36,81 százalékot.

A rendszerint elsöprő többségben a jobboldalra szavazó külföldi románok körében még elsöprőbb a Iohannis-siker: 93,96-6,03 százalék arányban gázolta el baloldali ellenfelét.

Az országban összesen 8 913 847 érvényes szavazatot adtak le. Vagyis meglehetősen sok volt az érvénytelen szavazat – összesen 9 086 098 polgár szavazott, ebből 5 255 634 városon, 3 830 464 pedig vidéken.

A kilenc órai urnazáráskor a részvételi arány 49,87 százalékos volt, ami nagyobb, mint a két héttel ezelőtti 47,6. 2014-ben ugyanakkor 62,4 százalékos volt a részvételi arány a második körben.
Külföldön 942 126-an szavaztak.

Dăncilă csupán öt megyében – Olt, Gorj, Teleorman, Giurgiu és Mehedinți – tudta megverni Iohannist.

Szeben megyében viszont – ahonnan Iohannis származik – csupán 14,7 százaléknyi voksot kapott.

Hirdetés

Urnazáráskor Ilfov (68,5 százalékos részvételi arány), Kolozs (62) és Szeben (58,1) megyékben volt a legmagasabb a részvételi arány, míg a két székely megyében szavaztak a legkevesebben: Hargita megyében 22,8, Kovászna megyében pedig 25,8 százalékos volt a részvétel. Melléjük Vaslui csatlakozott be 37,5 százalékkal.

Nem volt kiemelkedő a többi magyarlakta megyében sem, vagyis a magyarok nem gondolták meg magukat, és nem szavaztak le egyik jelöltre sem, ha már azok nem szólították meg őket a kampányban.

Ezt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök úgy magyarázta: Iohannis elmúlt öt éves teljesítménye elmaradt attól, amit a magyarok elvártak tőle, és egyik jelölt sem szólította meg igazán a magyar választókat, csak a kampány végén kérte a szavazataikat.

„Amikor nincs üzenet a magyar közösség felé, amikor nincs koherens program, akkor ez a reakciója a magyar közösségnek. Ezt is előre lehetett tudni. Nem ért meglepetés” – mondta.

Hirdetés