Eredeti érvvel állt elő Horia Constantinescu, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) elnöke annak indoklására, miért tervezi betiltani azt a gyakorlatot, hogy a kereskedők egy öt fokozatú színskálával lássák el az élelmiszereket.

Ez – némiképpen hasonlóan a háztartási gépek energiahatékonyságát jelző színskálához – zölddel jelöli az alacsony kalóriatartalmú, egészségesnek minősített élelmiszereket, és pirossal a magas kalóriatartalmú termékeket.

A gyakorlatot az Egészségügyi Világszervezet javasolta az Európai Bizottság számára, hogy ezzel az egyszerű módszerrel szemléltessék, mennyire egészségesek az élelmiszerek.

És bár egységes uniós szintű szabályozás még nincs, több EU-tagállam – például Franciaország, Németország, Belgium, Spanyolország és Luxemburg – már önként bevezette.

A fogyasztóvédelem már korábban jelezte a kereskedőknek és a termelőknek, hogy ne alkalmazzák ezt a gyakorlatot, és

felmerült, hogy már novembertől be is tiltják.

Most viszont – amolyan Romániában megszokott kaotikus módon – már nem biztos a novemberi időpont, és nem tudni, hogy végül mikortól lesz tilos.

Annyi azonban biztosnak tűnik, hogy az lesz.

Constantinescu ezt azzal a szemléletes indokkal magyarázta, hogy az ország északi részében élők étrendjének évezredek óta részét képezi a szalonna. Ami a Nutri-score-nak nevezett besorolás szerint legalább D-nek minősül, vagyis kiemelten magas kalóriatartalmú, tehát elvileg egészségtelen.

Cosntantinescu szerint viszont az érintett térség lakóinak

magasabb kalóriabevitelre van szükségük, és nem tanácsos felrúgni az élettani folyamataikat az újfajta szabályozással.

Az nem pontosította, hogy konkrétan milyen régióra gondol, illetve hogy miért lenne ott több kalóriára szükség, de annyi biztos, hogy nem csupán északon, hanem a teljes Partiumban, Bánságban és Erdélyben részét képezi a hagyományos étrendnek a szalonna.

Bukarestből meg ez mind északra van – vagy legalább északnyugatra.

Azt Constantinescu is elismeri, hogy egészségesebb lenne salátát és sült halat enni, de ez nem jelenti azt, hogy az európai polgárokat ezekkel a címkékkel kellene befolyásolni abban, hogy mit vásároljanak, főleg úgy, hogy nincs az EU egészére érvényes gyakorlat.