Igazán furcsa, hogy egy olyan ország államelnöke pózol kultúremberként, amely országban az olvasást nagyjából száműzték a közéletből. Van viszont állandó politikai hisztéria.
Jelen szöveg az Adevărul oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Mi lelte Klaus Iohannis elnököt? Megjelent egy filmecskében és arra buzdítja a románokat, hogy olvassanak el legalább egy oldalt egy könyvből.
Eszébe jutott, vagy valamelyik tanácsadója megmondta neki, hogy 2019 a „könyv éve” és létezik az elnöki rendelettel meghirdetett „Románia olvas” program? Vagy a Curtea Veche Kiadó, mely az elnök két unalmas könyvét is megjelentette, rángatni kezdte a madzagokat és a frontvonalra tolta a Leo Burnett Bukarest reklámügynökséggel elindított #idejeolvasnunk (#timpulsacitim) kampányban? Vagy elkezdődött a választási kampány és jól mutat, ha könyvvel a kezében látja az elnököt a nép, amint – ráadásul! – éppen egy Curtea Veche Kiadónál megjelent könyvből olvas fel egy oldalt? A szóban forgó könyvet ő választotta ki vagy a baráti kiadó tette az asztalára, az oldalt is bejelölve?
Az elnök románoknak szóló biztatása, hogy olvassanak, mert a könyvolvasás terén az utolsók Európában, olyan, mint halottnak a csók. Arról most nem beszélve, hogy az olvasó Iohannis teljesítménye a politikus Iohanniséhez hasonlít:
Ahelyett, hogy szenvedéllyel, érzelemmel, lelkesedéssel beszélne egy könyvről, arról, hogy milyen benyomást tett rá, hogy úgy ajánlaná az olvasmányt, mintha a barátaival kávézgatna, vagy – tessék! – a feleségével fogyasztaná el a reggeli kávéját, vagyis, mintha szenvedélyes olvasóként élne, a filmecske ugyanazt a közleményeket olvasó Iohannist mutatja, egy kávéautomata, vagy mondjuk úgy, könyvautomata szerepében. Lapos, merev, nevetséges beszéddel. Ilyen ember, ilyen olvasó! A „műanyag”, unalmas, érzelemmentes frázisokból felépített biztatás felesleges, mint halottnak… Iohannis nem a megfelelő szereplő egy ilyen kampányhoz.
A romániai könyvpiac tavaly alig érte el a 80 milliós árbevételt, ezzel Európa sereghajtója. Jó, ha van még nagyjából 200 könyvesbolt az egész országban. A falvakból és a városokból eltűntek a könyvesboltok és a könyvtárak. A korábban könyvesboltokként működő helyiségekben most gyógyszertárak és sportfogadási ügynökségek működnek. Igaz, a nagyvárosokban vannak még könyvesboltok, de évről évre csökken a vásárlók száma. Romániának nincs programja az írott kultúra támogatására. 2019-ben, a „könyv évében” a könyvpiacot nem bátorították adókedvezményekkel. De jól mutat, ha a Gaudeamus és a Bookfest vásárain mutatja be az ember a könyveit és megfürdőzik a tömegben. A könyvvásárok buboréka hazudik.
Az iskolának és az oktatásnak vissza kellene fordulnia a könyvek felé ahhoz, hogy egy könyvolvasást bátorító kampány úgy-ahogy hatásos legyen. De nehezen hihető, hogy erre sor kerül, tekintettel arra, hogy az iskoláért, az oktatásért felelős politikai szemfényvesztők nem olvasnak könyveket.
Tehát: átverés a filmecske, melyben Klaus Iohannis olvas, az olvasásra való biztatás pedig képmutatás.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
Jövő héten jelenti be a kormány a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot. Két hónapos kiskutyát dobott ki az ablakon egy pașcani férfi.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
További híreink: elhunyt Kincses Előd, a marosvásárhelyi fekete március nagy tanúja, leégett a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás, és van ahol idén már másodszor virágzik a cseresznye…
Két fiatal vesztette életét egy közlekedési balesetben vasárnapra virradóan Râmnicu Vâlceában. A rendőrség üldözte őket, miután nagy sebességgel közlekedtek, és nem álltak meg a jelzésre – közölte vasárnap a Vâlcea megyei rendőrség.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Életét vesztette a Ratosnya közelében történt baleset egyik áldozata vasárnap délután, egy másik személyt mentőhelikopterrel szállítottak kórházba.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.