// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Jó hír Romániának. Meg egy rossz

// HIRDETÉS

Igen, hát jó, hogy Amerika kiterjeszti védő szárnyait a mioritikus haza fölött. Na de mi van, ha változik a helyzet? Szétesik a haza.

A Főtér RoMánia rovatában a romániai román nyelvű média olyan véleményanyagait szemlézzük, amelyek vagy az itteni magyar közösséggel, a román-magyar kapcsolatokkal foglalkoznak, vagy a nyilvánosságot, a közbeszédet foglalkoztató forró témákat taglalnak.

Jelen szöveg a Marginalia oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Románia számára jó hír, hogy a fekete-tengeri fejlemények (különösen a törökországiak) olyan helyzetbe hozzák, hogy a NATO- és nyugati védelem átszervezésének középpontjába helyezik a térségben. Ezáltal

az Amerikával szembeni biztonsági függést több mint kielégítő módon sikerül hasznosítani,

tekintettel arra, hogy az alternatívák olyanok, amilyenek.

A rossz hír viszont nagyon aggasztó. Mára már mind megismerkedtünk azokkal az új mentalitásokkal és ideológiai áramlatokkal, melyek kezdenek eluralkodni az új nyugati és nem-nyugati nemzedékeken. Nemrég megkaptuk a jelenségre jellemző patológia globális képét. Ettől a héttől kezdődően már senki sem hozhatja fel mentségként, hogy nem tudja, mi a szintje és iránya ennek a gondolkodásnak és hozzáállásnak a közéletben.

Naiv az elképzelés, hogy az ilyenfajta mentalitással rendelkező nemzedékeknek lenne bármilyen elképzelése, érdeke vagy empátiája azon  globális geobiztonsági elkötelezettségek iránt, mint amilyennel a jelenlegi AEÁ rendelkezik Romániával és a Fekete-tenger térségével szemben.

Naivitás azt hinni, hogy el tudná valaki mesélni az ilyenfajta mémeket és ideológiákat követőknek,

miért kellene az AEÁ-nak megvédeni egy népet és egy országot valahol, Európa egyik bizonytalan térségében,

méghozzá olyan veszélyekkel szemben, melyeket ők nemcsak nem fognak fel, de nem is szerepelnek a globális fenyegetéseket tartalmazó saját listájukon (náluk minden globális, a cselekvésen kívül, amelynek – nyilvánvalóan – lokálisnak kell lennie).

Gondoljuk csak végig, mi fog történni, amikor az amerikai szavazók eléggé nagy tömbje kezd majd másképpen gondolkodni. Amikor az intézmények kulcspozícióiban megjelennek az új emberek, akik globálisan gondolkodnak és lokálisan cselekednek, az ideológiai autizmus és az irrealizmus legmagasabb szintjein. Amikor ezeknek az embereknek kell majd dönteniük a források elosztásáról. Vagy, isten őrizz, nekik kell majd eldönteniük, hogy harcoljanak-e az 5. cikkely alapján egy Románia nevű szövetség állami kontinuitásáért, vagy sem.

Miért tennék meg?! Milyen érvek alapján és milyen motivációval? Önök azt mondhatják majd: rendben, de amikor egy ilyenfajta ideológiai patológia által uralt nemzedék kerül hatalomra, az már nem az általunk most ismert Amerika lesz. Pontosan: és ez a gond.

Ezért furcsállom, hogy

Romániában még azok az emberek sem hajlandók előrelátóbb módon gondolkodni,

akiket felnőttnek és érettnek, felelősnek és józan ítélőképességűnek, tehát a virtue signalling-on (erényfitogtatás – a szerk.) és jelenközpontú beképzeltségen túllépni képesnek tartunk.

Ezek az emberek érett megfontolás után tényleg azt hiszik, hogy az saját  és gyermekeik biztonsága jó kezekben van egy ilyenfajta gondolkodás útján haladó Amerikával?! Tényleg azt hiszik, hogy Románia (vagy Magyarország, hogy egy másik példát vegyünk) bármiféle elsődlegességet jelent majd az AEÁ külpolitikája számára (vagy ami még ebből a politikából megmarad), amikor ez a fajta gondolkodás válik majd uralkodóvá? Min alapul ez a hit?

Ezek olyan dolgok, melyekkel nem szabad játszani. Itt nem absztrakciókról és képletekről és a személyes erény fitogtatásáról van szó, hanem annak a népnek a biztonságáról, melynek ők is tagjai, továbbá az állami kontinuitásáról. A kor szellemével keringőző kis bohóckodást és önimádó engedékenységet, amit egyesek megengedhetnek maguknak, a komoly románok, akik véleményvezérek vagy felvilágosult és a környezetet megvilágosító elmék akarnak lenni, nem engedhetik meg maguknak…

Ez van: jó hírek Romániának. De nagyon aggasztó jelek is.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS