Igen, hát jó, hogy Amerika kiterjeszti védő szárnyait a mioritikus haza fölött. Na de mi van, ha változik a helyzet? Szétesik a haza.
Jelen szöveg a Marginalia oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Románia számára jó hír, hogy a fekete-tengeri fejlemények (különösen a törökországiak) olyan helyzetbe hozzák, hogy a NATO- és nyugati védelem átszervezésének középpontjába helyezik a térségben. Ezáltal
tekintettel arra, hogy az alternatívák olyanok, amilyenek.
A rossz hír viszont nagyon aggasztó. Mára már mind megismerkedtünk azokkal az új mentalitásokkal és ideológiai áramlatokkal, melyek kezdenek eluralkodni az új nyugati és nem-nyugati nemzedékeken. Nemrég megkaptuk a jelenségre jellemző patológia globális képét. Ettől a héttől kezdődően már senki sem hozhatja fel mentségként, hogy nem tudja, mi a szintje és iránya ennek a gondolkodásnak és hozzáállásnak a közéletben.
Naiv az elképzelés, hogy az ilyenfajta mentalitással rendelkező nemzedékeknek lenne bármilyen elképzelése, érdeke vagy empátiája azon globális geobiztonsági elkötelezettségek iránt, mint amilyennel a jelenlegi AEÁ rendelkezik Romániával és a Fekete-tenger térségével szemben.
Naivitás azt hinni, hogy el tudná valaki mesélni az ilyenfajta mémeket és ideológiákat követőknek,
méghozzá olyan veszélyekkel szemben, melyeket ők nemcsak nem fognak fel, de nem is szerepelnek a globális fenyegetéseket tartalmazó saját listájukon (náluk minden globális, a cselekvésen kívül, amelynek – nyilvánvalóan – lokálisnak kell lennie).
Gondoljuk csak végig, mi fog történni, amikor az amerikai szavazók eléggé nagy tömbje kezd majd másképpen gondolkodni. Amikor az intézmények kulcspozícióiban megjelennek az új emberek, akik globálisan gondolkodnak és lokálisan cselekednek, az ideológiai autizmus és az irrealizmus legmagasabb szintjein. Amikor ezeknek az embereknek kell majd dönteniük a források elosztásáról. Vagy, isten őrizz, nekik kell majd eldönteniük, hogy harcoljanak-e az 5. cikkely alapján egy Románia nevű szövetség állami kontinuitásáért, vagy sem.
Miért tennék meg?! Milyen érvek alapján és milyen motivációval? Önök azt mondhatják majd: rendben, de amikor egy ilyenfajta ideológiai patológia által uralt nemzedék kerül hatalomra, az már nem az általunk most ismert Amerika lesz. Pontosan: és ez a gond.
Ezért furcsállom, hogy
akiket felnőttnek és érettnek, felelősnek és józan ítélőképességűnek, tehát a virtue signalling-on (erényfitogtatás – a szerk.) és jelenközpontú beképzeltségen túllépni képesnek tartunk.
Ezek az emberek érett megfontolás után tényleg azt hiszik, hogy az saját és gyermekeik biztonsága jó kezekben van egy ilyenfajta gondolkodás útján haladó Amerikával?! Tényleg azt hiszik, hogy Románia (vagy Magyarország, hogy egy másik példát vegyünk) bármiféle elsődlegességet jelent majd az AEÁ külpolitikája számára (vagy ami még ebből a politikából megmarad), amikor ez a fajta gondolkodás válik majd uralkodóvá? Min alapul ez a hit?
Ezek olyan dolgok, melyekkel nem szabad játszani. Itt nem absztrakciókról és képletekről és a személyes erény fitogtatásáról van szó, hanem annak a népnek a biztonságáról, melynek ők is tagjai, továbbá az állami kontinuitásáról. A kor szellemével keringőző kis bohóckodást és önimádó engedékenységet, amit egyesek megengedhetnek maguknak, a komoly románok, akik véleményvezérek vagy felvilágosult és a környezetet megvilágosító elmék akarnak lenni, nem engedhetik meg maguknak…
Ez van: jó hírek Romániának. De nagyon aggasztó jelek is.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
A Csíkszeredai Bíróság meghosszabbította a Csíkdánfalván halálos kimenetelű gázolást elkövető, majd a helyszínt elhagyó autóvezető előzetes letartóztatását. Így a 39 éves karcfalvi férfi újabb 30 napig vizsgálati fogságban marad.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.