// 2026. október 9., péntek // Dénes

Jó hír Romániának. Meg egy rossz

// HIRDETÉS

Igen, hát jó, hogy Amerika kiterjeszti védő szárnyait a mioritikus haza fölött. Na de mi van, ha változik a helyzet? Szétesik a haza.

A Főtér RoMánia rovatában a romániai román nyelvű média olyan véleményanyagait szemlézzük, amelyek vagy az itteni magyar közösséggel, a román-magyar kapcsolatokkal foglalkoznak, vagy a nyilvánosságot, a közbeszédet foglalkoztató forró témákat taglalnak.

Jelen szöveg a Marginalia oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Románia számára jó hír, hogy a fekete-tengeri fejlemények (különösen a törökországiak) olyan helyzetbe hozzák, hogy a NATO- és nyugati védelem átszervezésének középpontjába helyezik a térségben. Ezáltal

az Amerikával szembeni biztonsági függést több mint kielégítő módon sikerül hasznosítani,

tekintettel arra, hogy az alternatívák olyanok, amilyenek.

A rossz hír viszont nagyon aggasztó. Mára már mind megismerkedtünk azokkal az új mentalitásokkal és ideológiai áramlatokkal, melyek kezdenek eluralkodni az új nyugati és nem-nyugati nemzedékeken. Nemrég megkaptuk a jelenségre jellemző patológia globális képét. Ettől a héttől kezdődően már senki sem hozhatja fel mentségként, hogy nem tudja, mi a szintje és iránya ennek a gondolkodásnak és hozzáállásnak a közéletben.

Naiv az elképzelés, hogy az ilyenfajta mentalitással rendelkező nemzedékeknek lenne bármilyen elképzelése, érdeke vagy empátiája azon  globális geobiztonsági elkötelezettségek iránt, mint amilyennel a jelenlegi AEÁ rendelkezik Romániával és a Fekete-tenger térségével szemben.

Naivitás azt hinni, hogy el tudná valaki mesélni az ilyenfajta mémeket és ideológiákat követőknek,

miért kellene az AEÁ-nak megvédeni egy népet és egy országot valahol, Európa egyik bizonytalan térségében,

méghozzá olyan veszélyekkel szemben, melyeket ők nemcsak nem fognak fel, de nem is szerepelnek a globális fenyegetéseket tartalmazó saját listájukon (náluk minden globális, a cselekvésen kívül, amelynek – nyilvánvalóan – lokálisnak kell lennie).

Gondoljuk csak végig, mi fog történni, amikor az amerikai szavazók eléggé nagy tömbje kezd majd másképpen gondolkodni. Amikor az intézmények kulcspozícióiban megjelennek az új emberek, akik globálisan gondolkodnak és lokálisan cselekednek, az ideológiai autizmus és az irrealizmus legmagasabb szintjein. Amikor ezeknek az embereknek kell majd dönteniük a források elosztásáról. Vagy, isten őrizz, nekik kell majd eldönteniük, hogy harcoljanak-e az 5. cikkely alapján egy Románia nevű szövetség állami kontinuitásáért, vagy sem.

Miért tennék meg?! Milyen érvek alapján és milyen motivációval? Önök azt mondhatják majd: rendben, de amikor egy ilyenfajta ideológiai patológia által uralt nemzedék kerül hatalomra, az már nem az általunk most ismert Amerika lesz. Pontosan: és ez a gond.

Ezért furcsállom, hogy

Romániában még azok az emberek sem hajlandók előrelátóbb módon gondolkodni,

akiket felnőttnek és érettnek, felelősnek és józan ítélőképességűnek, tehát a virtue signalling-on (erényfitogtatás – a szerk.) és jelenközpontú beképzeltségen túllépni képesnek tartunk.

Ezek az emberek érett megfontolás után tényleg azt hiszik, hogy az saját  és gyermekeik biztonsága jó kezekben van egy ilyenfajta gondolkodás útján haladó Amerikával?! Tényleg azt hiszik, hogy Románia (vagy Magyarország, hogy egy másik példát vegyünk) bármiféle elsődlegességet jelent majd az AEÁ külpolitikája számára (vagy ami még ebből a politikából megmarad), amikor ez a fajta gondolkodás válik majd uralkodóvá? Min alapul ez a hit?

Ezek olyan dolgok, melyekkel nem szabad játszani. Itt nem absztrakciókról és képletekről és a személyes erény fitogtatásáról van szó, hanem annak a népnek a biztonságáról, melynek ők is tagjai, továbbá az állami kontinuitásáról. A kor szellemével keringőző kis bohóckodást és önimádó engedékenységet, amit egyesek megengedhetnek maguknak, a komoly románok, akik véleményvezérek vagy felvilágosult és a környezetet megvilágosító elmék akarnak lenni, nem engedhetik meg maguknak…

Ez van: jó hírek Romániának. De nagyon aggasztó jelek is.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Főtér

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS