Hogyan került egyet Amerika felé a cotroceni-i verseny?
A hogyan világos. Menni kell, mert verseny van. A miért már érdekesebb. Mert, ugye, Amerika haragszik a román kormányra, a gazdasági érdekeik seggreejtése miatt.
Jelen szöveg az Adevărul oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Ezekben a napokban Amerikába látogatott az elnök és a kormányfő. Az előbbit a felmérések döntősnek és a cotroceni-i karosszékért folyó választás valószínű győztesének mutatnak, utóbbi a második fordulóba jutásért küzd.
A jelenlegi mandátuma alatti két ovális irodai hivatalos találkozójával Klaus Iohannis nagy előnnyel vezet ezen a téren. Kevés államfőnek sikerült két washingtoni találkozót összehoznia egy mandátum alatt, különösen Európának ezen a részén.
Dăncilă asszonynak sok behozni valója van, főleg, hogy
a híres 114. számú rendeletet kibocsátó kormányfőként megy Amerikába.
Ezen irat nyomán Romániában nagy amerikai projektek kerültek parkolópályára, sőt, a szakadék szélére: például a fekete-tengeri gáz kitermelése.
A biztonság területén, ahol az elnök a döntéshozó, a dolgok rendkívül szilárdak. Hol „lehetne jobban”? A gazdaság területén. Itt a „nagyobb amerikai jelenlétet kívánunk Romániában” kifejezés állandósult. Csakhogy a gazdaság területén a döntés a kormánynál van, nem az elnöknél.
A kormány pedig elfogadta a 114. sz. rendeletet. Ez láncreakciót váltott ki, nemcsak az egyesült államokbeli befektetőket érintve. Az energetika területén tevékenykedő jelentős játékosok a román piacról való távozásra készítenek terveket. Az egyik napról a másikra, a gazdasági partnerekkel folytatott konzultálások, hatástanulmányok nélkül végrehajtott adózási változtatások sok befektetőt gondolkodtattak el, hogy érdemes-e továbbra is megmaradniuk egy önkényes döntések által uralt kapcsolatban.
Következésképpen
a fekete-tengeri gáz kitermelésére vonatkozó stratégiai projekt csaknem egy évre elakadt és a 114-es módosítása nélkül nincs esély az újraindítására.
Ha a Dăncilă-kormány helyrehozta volna a 114-es által okozott károkat, a miniszterelnök asszony konkrét dolgokról beszélhetett volna az Egyesült Államokkal és – általában véve – a kulcsfontosságú ágazatokban tevékenykedő külföldi befektetőkkel.
Az igaz, hogy megjelent egy tervezet a 114-es módosításáról. De hosszú az út a honlapon való közléstől az elfogadásig és nincs semmi biztosíték arra nézve, hogy a dolgok jobban alakulnak majd.
Akárcsak a Ford esetében. Jó dolog 15 éve ígérgetni egy Craiovát az európai piacokkal összekötő gyorsforgalmi utat, de a befektetők még most is a mezőkre szegezett tekintettel várják a munkálatok felavatására odavitt, de időközben eltűnt munkagépeket.
A 114-es rendelet előírásai elodázták a gáz kitermelési fázisának elkezdésére vonatkozó döntést a Fekete-tenger OMV-Exxon által koncesszióba vett területén, miután az eddig befektetett összeg már meghaladja az egymilliárd dollárt. Az ország fogyasztását akár 20 évre is biztosítani képes tartalékok egyelőre a Fekete-tenger alatt maradnak, pontosan a törvényi bizonytalanságok miatt.
Időközben a rendelet elfogadása óta
az energiapiac elvesztette a vonzerejét, Románia gázimportja robbanásszerű növekedést ért el, az elektromos energia ára pedig meredeken emelkedik.
Románia most történelmi maximális árakon importálja az elektromos energiát. Nyilvánvaló volt, hogy a 114-es rendelet torzítani fogja a piacot és minden egyes további nap, amíg ezen jogszabály rendelkezései érvényben vannak, hátrányosan érinti a nemzetgazdaságot, de mindnyájunk zsebét is. Ez amúgy már az elején nyilvánvaló volt.
Az energiaügyi miniszterrel, Rick Perryvel folytatott megbeszélésen, a nukleáris energia fejlesztésére vonatkozó memorandum aláírása mellett, biztosan szóba került a fekete-tengeri gáz ügye is. Az amerikai hivatalosság már eddig is megpróbálta felvetni a témát. Érdekes lesz majd figyelemmel kísérni, hogy az elnökválasztásnak és az amerikai találkozónak lesz-e bármilyen hatása a híres rendeletre.
Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!
Fall Sándor
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben
Sánta Miriám
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Többnapos körúton igyekszik építeni a Tisza kapcsolatait Erdélyben Tarr Zoltán miniszter
Többnapos körútra érkezik Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter csütörtökön Erdélybe, ahol RMDSZ-es politikusokkal, egyházi vezetőkkel, valamint a kulturális élet és a civil szféra képviselőivel találkozik.
Nicușor Dan beszólt a pártoknak: pénteken feloszlatja a parlamentet, ha nem állapodnak meg a kormányzásról
További hírek: nem szabad szidni a közműszolgáltatókat, különben nem foglalkoznak a panaszainkkal. És megduplázódhat a lakásadó, ha a tulajdonos illegálisan építi be a teraszt.
Mi a búbánat van az új szemétszolgáltatás körül?
Ahhoz, hogy megértsük a nagy szemétfelháborodást, muszáj első körben felelősöket keresnünk. Majd, ha ezen túllépünk, akkor jöhetnek a magyarázatok. Nos, akkor ki a felelős? Nyolcvan százalékban Borboly Csaba, húsz százalékban Bíró Barna Botond.
Megerősödtek, indulhatnak haza: kiengedik a kórházból a székelyföldi négyes ikreket
Hazatérhetnek a csíkszeredai kórházban júliusban született négyes ikrek: a három kislányt és egy kisfiút a jövő hét elején engedik haza a brassói szülészetről.
Amíg mi még javában aludtunk, addig medvék jártak Csíksomlyón, Csíkszentdomokoson és Székelylengyelfalván
Medve jelenlétére figyelmeztető Ro-Alert üzenetet kaptak a csíkszeredaiak szombat reggel nyolc óra után, hogy nagyvadat észleltek a csíksomlyói Szék út 98/A szám alatt.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!
Fall Sándor
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben
Sánta Miriám
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
