Hogyan került egyet Amerika felé a cotroceni-i verseny?
A hogyan világos. Menni kell, mert verseny van. A miért már érdekesebb. Mert, ugye, Amerika haragszik a román kormányra, a gazdasági érdekeik seggreejtése miatt.
Jelen szöveg az Adevărul oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Ezekben a napokban Amerikába látogatott az elnök és a kormányfő. Az előbbit a felmérések döntősnek és a cotroceni-i karosszékért folyó választás valószínű győztesének mutatnak, utóbbi a második fordulóba jutásért küzd.
A jelenlegi mandátuma alatti két ovális irodai hivatalos találkozójával Klaus Iohannis nagy előnnyel vezet ezen a téren. Kevés államfőnek sikerült két washingtoni találkozót összehoznia egy mandátum alatt, különösen Európának ezen a részén.
Dăncilă asszonynak sok behozni valója van, főleg, hogy
a híres 114. számú rendeletet kibocsátó kormányfőként megy Amerikába.
Ezen irat nyomán Romániában nagy amerikai projektek kerültek parkolópályára, sőt, a szakadék szélére: például a fekete-tengeri gáz kitermelése.
A biztonság területén, ahol az elnök a döntéshozó, a dolgok rendkívül szilárdak. Hol „lehetne jobban”? A gazdaság területén. Itt a „nagyobb amerikai jelenlétet kívánunk Romániában” kifejezés állandósult. Csakhogy a gazdaság területén a döntés a kormánynál van, nem az elnöknél.
A kormány pedig elfogadta a 114. sz. rendeletet. Ez láncreakciót váltott ki, nemcsak az egyesült államokbeli befektetőket érintve. Az energetika területén tevékenykedő jelentős játékosok a román piacról való távozásra készítenek terveket. Az egyik napról a másikra, a gazdasági partnerekkel folytatott konzultálások, hatástanulmányok nélkül végrehajtott adózási változtatások sok befektetőt gondolkodtattak el, hogy érdemes-e továbbra is megmaradniuk egy önkényes döntések által uralt kapcsolatban.
Következésképpen
a fekete-tengeri gáz kitermelésére vonatkozó stratégiai projekt csaknem egy évre elakadt és a 114-es módosítása nélkül nincs esély az újraindítására.
Ha a Dăncilă-kormány helyrehozta volna a 114-es által okozott károkat, a miniszterelnök asszony konkrét dolgokról beszélhetett volna az Egyesült Államokkal és – általában véve – a kulcsfontosságú ágazatokban tevékenykedő külföldi befektetőkkel.
Az igaz, hogy megjelent egy tervezet a 114-es módosításáról. De hosszú az út a honlapon való közléstől az elfogadásig és nincs semmi biztosíték arra nézve, hogy a dolgok jobban alakulnak majd.
Akárcsak a Ford esetében. Jó dolog 15 éve ígérgetni egy Craiovát az európai piacokkal összekötő gyorsforgalmi utat, de a befektetők még most is a mezőkre szegezett tekintettel várják a munkálatok felavatására odavitt, de időközben eltűnt munkagépeket.
A 114-es rendelet előírásai elodázták a gáz kitermelési fázisának elkezdésére vonatkozó döntést a Fekete-tenger OMV-Exxon által koncesszióba vett területén, miután az eddig befektetett összeg már meghaladja az egymilliárd dollárt. Az ország fogyasztását akár 20 évre is biztosítani képes tartalékok egyelőre a Fekete-tenger alatt maradnak, pontosan a törvényi bizonytalanságok miatt.
Időközben a rendelet elfogadása óta
az energiapiac elvesztette a vonzerejét, Románia gázimportja robbanásszerű növekedést ért el, az elektromos energia ára pedig meredeken emelkedik.
Románia most történelmi maximális árakon importálja az elektromos energiát. Nyilvánvaló volt, hogy a 114-es rendelet torzítani fogja a piacot és minden egyes további nap, amíg ezen jogszabály rendelkezései érvényben vannak, hátrányosan érinti a nemzetgazdaságot, de mindnyájunk zsebét is. Ez amúgy már az elején nyilvánvaló volt.
Az energiaügyi miniszterrel, Rick Perryvel folytatott megbeszélésen, a nukleáris energia fejlesztésére vonatkozó memorandum aláírása mellett, biztosan szóba került a fekete-tengeri gáz ügye is. Az amerikai hivatalosság már eddig is megpróbálta felvetni a témát. Érdekes lesz majd figyelemmel kísérni, hogy az elnökválasztásnak és az amerikai találkozónak lesz-e bármilyen hatása a híres rendeletre.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
„Win-win játék”: soha nem szerette még ennyire Bukarest a romániai magyar színjátszást
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Egyre több vendégmunkás telepedik le Erdélyben, sokan családegyesítésben gondolkodnak
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye
Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
