A hogyan világos. Menni kell, mert verseny van. A miért már érdekesebb. Mert, ugye, Amerika haragszik a román kormányra, a gazdasági érdekeik seggreejtése miatt.
Jelen szöveg az Adevărul oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Ezekben a napokban Amerikába látogatott az elnök és a kormányfő. Az előbbit a felmérések döntősnek és a cotroceni-i karosszékért folyó választás valószínű győztesének mutatnak, utóbbi a második fordulóba jutásért küzd.
A jelenlegi mandátuma alatti két ovális irodai hivatalos találkozójával Klaus Iohannis nagy előnnyel vezet ezen a téren. Kevés államfőnek sikerült két washingtoni találkozót összehoznia egy mandátum alatt, különösen Európának ezen a részén.
Dăncilă asszonynak sok behozni valója van, főleg, hogy
Ezen irat nyomán Romániában nagy amerikai projektek kerültek parkolópályára, sőt, a szakadék szélére: például a fekete-tengeri gáz kitermelése.
A biztonság területén, ahol az elnök a döntéshozó, a dolgok rendkívül szilárdak. Hol „lehetne jobban”? A gazdaság területén. Itt a „nagyobb amerikai jelenlétet kívánunk Romániában” kifejezés állandósult. Csakhogy a gazdaság területén a döntés a kormánynál van, nem az elnöknél.
A kormány pedig elfogadta a 114. sz. rendeletet. Ez láncreakciót váltott ki, nemcsak az egyesült államokbeli befektetőket érintve. Az energetika területén tevékenykedő jelentős játékosok a román piacról való távozásra készítenek terveket. Az egyik napról a másikra, a gazdasági partnerekkel folytatott konzultálások, hatástanulmányok nélkül végrehajtott adózási változtatások sok befektetőt gondolkodtattak el, hogy érdemes-e továbbra is megmaradniuk egy önkényes döntések által uralt kapcsolatban.
Következésképpen
Ha a Dăncilă-kormány helyrehozta volna a 114-es által okozott károkat, a miniszterelnök asszony konkrét dolgokról beszélhetett volna az Egyesült Államokkal és – általában véve – a kulcsfontosságú ágazatokban tevékenykedő külföldi befektetőkkel.
Az igaz, hogy megjelent egy tervezet a 114-es módosításáról. De hosszú az út a honlapon való közléstől az elfogadásig és nincs semmi biztosíték arra nézve, hogy a dolgok jobban alakulnak majd.
Akárcsak a Ford esetében. Jó dolog 15 éve ígérgetni egy Craiovát az európai piacokkal összekötő gyorsforgalmi utat, de a befektetők még most is a mezőkre szegezett tekintettel várják a munkálatok felavatására odavitt, de időközben eltűnt munkagépeket.
A 114-es rendelet előírásai elodázták a gáz kitermelési fázisának elkezdésére vonatkozó döntést a Fekete-tenger OMV-Exxon által koncesszióba vett területén, miután az eddig befektetett összeg már meghaladja az egymilliárd dollárt. Az ország fogyasztását akár 20 évre is biztosítani képes tartalékok egyelőre a Fekete-tenger alatt maradnak, pontosan a törvényi bizonytalanságok miatt.
Időközben a rendelet elfogadása óta
Románia most történelmi maximális árakon importálja az elektromos energiát. Nyilvánvaló volt, hogy a 114-es rendelet torzítani fogja a piacot és minden egyes további nap, amíg ezen jogszabály rendelkezései érvényben vannak, hátrányosan érinti a nemzetgazdaságot, de mindnyájunk zsebét is. Ez amúgy már az elején nyilvánvaló volt.
Az energiaügyi miniszterrel, Rick Perryvel folytatott megbeszélésen, a nukleáris energia fejlesztésére vonatkozó memorandum aláírása mellett, biztosan szóba került a fekete-tengeri gáz ügye is. Az amerikai hivatalosság már eddig is megpróbálta felvetni a témát. Érdekes lesz majd figyelemmel kísérni, hogy az elnökválasztásnak és az amerikai találkozónak lesz-e bármilyen hatása a híres rendeletre.
Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.
Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.
Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.
Kövekkel, botokkal és fejszékkel támadtak a Kolozs megyei Récekeresztúron (Recea-Cristur) feldühödött falusiak egy mentőautóra az úgynevezett „fekete mentőről” szóló rémhírek hatására, súlyos szemsérülést okozva a jármű vezetőjének.
Kelet-Európa legnagyobb metálfesztiválja – ha szabad így fogalmazni – a szent és a profán találkozása.
Meghalt az a férfi a kórházban, akit néhány nappal korábban egy Argeș megyei településen elütött egy autó, miközben az országút szélén közlekedett kerékpárral. A levegőbe repült, miután hátulról, teljes sebességgel elgázolták.
Az európai államok közel kétharmada készül emelni a férfiak nyugdíjkorhatárát, háromnegyedük pedig a nőkét is a 2060-as évek végéig a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Pensions at a Glance 2025 című jelentésén alapuló tanulmány szerint.
Több tíz kilométeren át 1800–2000 méteres magasságban kígyózik, sokan a romániai tereputak királyának tartják. Aki a Transalpinát már bejárta, lehet fogalma róla, de a belőle leágazó Strategica még azt is lepipálja.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.
Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.
Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.