A székelyföldi román megoldás változatlan marad: saját erőnkből!

Jelen szöveg a Covasna Media oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

„Nemzeti identitásért felelős államtanácsos”, így kellene nevezni egy román polgárt, aki fontos tisztséget töltene be a kormány egyik még fontosabb struktúrájában, akinek a román kisebbség jogait kellene védelmeznie és az identitását kellene óvnia. Így gondolták ki a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Fórumának identitáskeresés céljából a Marosfői Nyári Egyetemen összegyűlt vezetői.

Ezen a nyári egyetemen a forradalom óta minden évben (a rendezvényt valójában valószínűleg csak 2002 óta tartják meg – a szerk.) a nemzeti identitásunk megőrzésére kerestek megoldásokat. Nincs abban semmi újdonság, hogy mindezen évek alatt senkinek sem sikerült megtalálnia ezt a megoldást, minden továbbra is e három megye románjainak maradt a nyakán;

Románia egyetlen kormánya sem sietett megvédeni őket a magyar többség által az oktatásban hirdetett etnikai diszkriminációtól, például.

Nem is hiszem, hogy holmi érzelmi intelligenciának teljesen híján lévő kormányzók képesek lehettek volna hatékonyan szerepet vállalni ebben a tevékenységben, az a tény pedig, hogy a románok ellent tudnak állni ebben a „drole de guerre”-ben, ahogy a francia mondaná („furcsa háború” a mi nyelvünkön), sokat elmond arról, hogyan voltunk és leszünk képesek megőrizni kontinuitásunkat és identitásunkat a saját országunkban: saját erőből, olyan kormányok támogatása nélkül, melyek csak a hatalmon lévő pártok és kiskirályok érdekeit védik.

Tehát, mire kellene nekünk egy nemzeti identitásért felelős államtanácsos?

Nem létezik vajon egy összrománságért felelős miniszter, akit a román állam azért fizet, hogy megvédje a románokat, bárhol is legyenek ők? Nem azt állítom, hogy mi, HarKov-i (Hargita és Kovászna megyék nevéből a szélsőséges románok által alkotott „műszó”, hogy elkerüljék a Székelyföld kifejezés használatát – a szerk.) románok valamiféle diaszpóra lennénk, de az világos, hogy kisebbségiek vagyunk. Vajon Natalia Intotero miniszter asszony tud bármit is az ország szívében kisebbségben lévő románok fájdalmairól és szükségleteiről? Járt valaha a térségben? És Dragnea úr, aki oly sokáig uralta ezt az országot? És a „Dragnea-korszak” PSD-s  miniszterei? Dăncilă asszony, például, tud valamit rólunk, a kovásznai és hargitai románokról és magyarokról? Az RMDSZ-es vezetőkkel minden alkalommal leül beszélni, amikor szavazatokra van szüksége a parlamentben, a HarKov-i románokkal vajon mikor volt valamilyen beszélgetése?

Román parlamenti képviselők „hivatalból”? Egy újabb értelmetlen szinekúra; két szenátorral, vagy egyetlen eggyel sem, szinte minden alkalommal kiderült, hogy semmi különbség.

Azt akarom mondani, hogy

felesleges és egyes esetekben káros létrehozni még néhány tisztséget, amiből kijön egy iroda, egy titkárnő

és egy jó fizetés néhány embernek, akiknek nincs más elhivatottságuk a saját érdekükön kívül. Ugyanilyen felesleges, de nem káros (végső soron a magyar kormány megteszi ezt az erdélyi magyar nyelvű sajtó esetében) a székelységi román nyelvű újságok költségvetési finanszírozását kérni. Nem azt mondom, hogy nem lenne jó, ha bekövetkezne ez a csoda, csak azt, hogy nem fog megtörténni. Elmúlt az az idő, tovább tart a hét sovány tehén, ahogy azt egy Daea kormoránjai által elszegényített agronómus mondaná. Tudom, mit mondok, megértem azokat az időket, amikor adtak némi pénzt a kovásznai és hargitai román sajtónak. Egy rakás ok miatt ez már nem lehetséges, de ez egy másik kérdés. Különben is nem pénzről van szó ebben az egész történetben.

Egyedül kell állnunk a sarat, azonnali kormányzati támogatás nélkül kell megvédenünk az identitásunkat,

minden esetre biztosan enélkül a „nemzeti identitásért felelős államtanácsos” nélkül. Eddig is megtettük, ezután is meg fogjuk tenni. Valószínűleg eljön majd az idő, amikor Románia kormányai felfogják, mennyit, hol és miként hibáztak azokkal a románokkal szemben, akiket csak arra használtak fel, hogy feltegyék a saját fejükre az „elnyomott kovásznai és hargitai románok nemzeti identitásának védelmére kiírt választási versenyben győztes párt” koronácskáját. A PSD nagyon ért ehhez, annyira megvédett bennünket, hogy annál jobban nem is tudott volna e sok év alatt, amikor kormányzott. Hol az RMDSZ-szel, hol az RMDSZ nélkül. Az eredmény: még most sem tudnám megmondani, mikor volt jobb, az RMDSZ-szel vagy nélküle.