A Székelyföldön mindig elnyomják a románokat. A székelyek meg a magyarok, persze. És a környező Románia hatalmasai nem segítenek.
Jelen szöveg a Covasna Media oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
„Nemzeti identitásért felelős államtanácsos”, így kellene nevezni egy román polgárt, aki fontos tisztséget töltene be a kormány egyik még fontosabb struktúrájában, akinek a román kisebbség jogait kellene védelmeznie és az identitását kellene óvnia. Így gondolták ki a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Fórumának identitáskeresés céljából a Marosfői Nyári Egyetemen összegyűlt vezetői.
Ezen a nyári egyetemen a forradalom óta minden évben (a rendezvényt valójában valószínűleg csak 2002 óta tartják meg – a szerk.) a nemzeti identitásunk megőrzésére kerestek megoldásokat. Nincs abban semmi újdonság, hogy mindezen évek alatt senkinek sem sikerült megtalálnia ezt a megoldást, minden továbbra is e három megye románjainak maradt a nyakán;
Nem is hiszem, hogy holmi érzelmi intelligenciának teljesen híján lévő kormányzók képesek lehettek volna hatékonyan szerepet vállalni ebben a tevékenységben, az a tény pedig, hogy a románok ellent tudnak állni ebben a „drole de guerre”-ben, ahogy a francia mondaná („furcsa háború” a mi nyelvünkön), sokat elmond arról, hogyan voltunk és leszünk képesek megőrizni kontinuitásunkat és identitásunkat a saját országunkban: saját erőből, olyan kormányok támogatása nélkül, melyek csak a hatalmon lévő pártok és kiskirályok érdekeit védik.
Nem létezik vajon egy összrománságért felelős miniszter, akit a román állam azért fizet, hogy megvédje a románokat, bárhol is legyenek ők? Nem azt állítom, hogy mi, HarKov-i (Hargita és Kovászna megyék nevéből a szélsőséges románok által alkotott „műszó”, hogy elkerüljék a Székelyföld kifejezés használatát – a szerk.) románok valamiféle diaszpóra lennénk, de az világos, hogy kisebbségiek vagyunk. Vajon Natalia Intotero miniszter asszony tud bármit is az ország szívében kisebbségben lévő románok fájdalmairól és szükségleteiről? Járt valaha a térségben? És Dragnea úr, aki oly sokáig uralta ezt az országot? És a „Dragnea-korszak” PSD-s miniszterei? Dăncilă asszony, például, tud valamit rólunk, a kovásznai és hargitai románokról és magyarokról? Az RMDSZ-es vezetőkkel minden alkalommal leül beszélni, amikor szavazatokra van szüksége a parlamentben, a HarKov-i románokkal vajon mikor volt valamilyen beszélgetése?
Román parlamenti képviselők „hivatalból”? Egy újabb értelmetlen szinekúra; két szenátorral, vagy egyetlen eggyel sem, szinte minden alkalommal kiderült, hogy semmi különbség.
Azt akarom mondani, hogy
és egy jó fizetés néhány embernek, akiknek nincs más elhivatottságuk a saját érdekükön kívül. Ugyanilyen felesleges, de nem káros (végső soron a magyar kormány megteszi ezt az erdélyi magyar nyelvű sajtó esetében) a székelységi román nyelvű újságok költségvetési finanszírozását kérni. Nem azt mondom, hogy nem lenne jó, ha bekövetkezne ez a csoda, csak azt, hogy nem fog megtörténni. Elmúlt az az idő, tovább tart a hét sovány tehén, ahogy azt egy Daea kormoránjai által elszegényített agronómus mondaná. Tudom, mit mondok, megértem azokat az időket, amikor adtak némi pénzt a kovásznai és hargitai román sajtónak. Egy rakás ok miatt ez már nem lehetséges, de ez egy másik kérdés. Különben is nem pénzről van szó ebben az egész történetben.
minden esetre biztosan enélkül a „nemzeti identitásért felelős államtanácsos” nélkül. Eddig is megtettük, ezután is meg fogjuk tenni. Valószínűleg eljön majd az idő, amikor Románia kormányai felfogják, mennyit, hol és miként hibáztak azokkal a románokkal szemben, akiket csak arra használtak fel, hogy feltegyék a saját fejükre az „elnyomott kovásznai és hargitai románok nemzeti identitásának védelmére kiírt választási versenyben győztes párt” koronácskáját. A PSD nagyon ért ehhez, annyira megvédett bennünket, hogy annál jobban nem is tudott volna e sok év alatt, amikor kormányzott. Hol az RMDSZ-szel, hol az RMDSZ nélkül. Az eredmény: még most sem tudnám megmondani, mikor volt jobb, az RMDSZ-szel vagy nélküle.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
… a galaci család, amelynek otthonát elvitte a ruszki drón, kap egy új lakást a Ferrari-örökös nejétől… és a mindig mosolygós Victor Ponta végleg szakított a PSD-vel és hazafiasabb vizekre evez.
A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
Bár eredetileg csikót próbált elejteni egy agresszív székelyvarsági medve, később rátámadt és megkergette a vasárnap esti riasztásra kiérkező hatóságokat. Kénytelenek voltak ártalmatlanítani a nagyvadat.
Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.
Négy gyermek és három felnőtt lett rosszul egy összejövetelen a Gyimesközéplokhoz tartozó Hidegségen vasárnap este. A mentőegységek valamennyiüket csíkszeredai kórházba szállították.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.