És a projekt? Hol a projekt?

Jelen szöveg a Cațavencii oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Klaus Iohannis elnök szeptember 29-én (2016-ban – a szerk.) hozta létre az országprojektért felelős elnöki bizottságot. Az elnök egy évvel később, szeptember 28-án új döntést hozott, mellyel módosította az elnöki bizottságra vonatkozó eredeti döntést. Ezzel az új döntéssel 25 főben határozták meg a bizottság végleges formáját, független személyekből és a politikai pártok képviselőiből. A politikai pártok részéről két képviselője volt a Szociáldemokrata Pártnak (PSD), kettő a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL), kettő az RMDSZ-nek, kettő a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE), kettő a Népi Mozgalom Pártnak (PMP) és kettő aMentsétek meg Romániát Szövetségnek (USR). Ezek mellé 11 „független személyt” is bevontak a bizottságba, többek között Ioan-Aurel Pop akadémikust, Cristian Pârvulescut, Lucian Croitorut, Valentin Lazeát, Vasile Puscaşt, Dan Dungaciut és másokat. Megemlítendő, hogy az országprojektért felelős elnöki bizottság 25 tagja között csak két nő van: Gabriela Drăgan és Daniela Nemoianu.

Iohannis elnök

már 2015. december 16-án, elnökké választása után egy évvel bejelentette nekünk, hogy intenzíven dolgoznak egy országprojekten. Akkoriban azt mondta, hogy a „Képzett Románia” lesz az országprojekt. De végül nem így alakult. A „Képzett Románia” egyszerű projekt lett, az országprojekten pedig, mely a „Klaus Iohannis elnök országprojektje” címen is fut az elnöki hivatal honlapján, 2016 szeptembere óta folyamatosan dolgoznak, bármiféle kézzelfogható eredmény nélkül.

2018 márciusában

az elnök arról tájékoztatta az AmCham-os amerikaiakat, hogy szeretné, ha szerepet vállalnának „ötletekkel és megoldásokkal és azzal az országprojekttel kapcsolatosan, melyet a következő hónapokban fogok nyilvános konzultációs folyamatnak alávetni”.

A Caţavencii ennek az elnöki nyilatkozatnak az alapján tájékoztatási kérelmet küldött az Elnöki Hivatal sajtóirodájának, tisztázásokat kérve: milyen állapotban van az országprojekt kidolgozása, mikor fogják nyilvános konzultációnak alávetni és a többi, és a többi.

Az Elnöki Hivatal sajtóirodája erre a kérésre többek között a következőket válaszolta: „Az országprojekt szerkesztési szakaszban van, már megtörtént az elnöki bizottságon belüli munkacsoportok négy tematikus hozzájárulásának integrálása. Ezt az országprojektre vonatkozó elképzelési dokumentumot a következő hónapokban hozzák majd nyilvánosságra, azt követően pedig széles körű konzultálás kezdődik a civil társadalommal, az üzleti körökkel, az akadémiai körökkel, az intézményi partnerekkel. Ezen nyilvános konzultálási folyamatnak a végén a dokumentumot a megfogalmazott megjegyzések és javaslatok alapján fogják véglegesíteni”. A sajtóiroda válasza 2018 áprilisának végén érkezett meg.

Kiemeljük mindkét

idézetből a „következő hónapok” megfogalmazást. Nagyon is igaz, hogy 2018. márciusáról-áprilisáról beszélve elképzelhető, hogy a „következő hónapok” 2018 májusa, júniusa, júliusa, augusztusa vagy szeptembere lehet, mint ahogy 2019 szeptemberéről is szó lehet, hiszen ez a hónap is a 2018 elejei hónapokat követi, nem pedig megelőzi azokat. Ennek ellenére, bár az elnök országprojektje 2018 áprilisában szerkesztési szakaszban volt, a mai napig nem vetették alá közvitának.

Az elnöki bizottság utolsó ülésére

2017. október 16-án került sor. Ez elég sokat elárul arról, hogy mennyire sürgős az elnöknek egy ilyenfajta projekt előterjesztése.

Márpedig Romániának szüksége van egy közép- és hosszú távú projektre, hogy koherensen fejlődhessen, rávehessen minden pártot, hogy csatlakozzon egy ilyen projekthez, közös célt, kiszámíthatóságot és a minden egyes kampánnyal együtt járó szócséplésnél valamivel többet kínálva.

Az autópályák építése nem országprojekt, hanem folyamatszakasz. A drága egyesült államokbeli, németországi és franciaországi fegyverek megvásárlása nem országprojekt. Egy kormány leváltása szintén nem országprojekt. Egy ügyészségi részleg létrehozása vagy megszüntetése nem országprojekt. Laura Codruţa Kövesi kinevezése az EU Ügyészségének élére nem országprojekt.

2014-es választási programjában

Klaus Iohannis egy országprojekt lehetséges elemeiről beszél. Olyan dolgokról, melyek összerakva átfogóbb elképzelést nyújthatnának ennek az országnak a jövőjéről.

A regionalizálás és a decentralizálás, a közigazgatási intézmények reformja, a befektetés az egészségügybe, a demográfia, a Moldovai Köztársaság európai pályája európai elsődlegességként. Mindezek a témák megjelennek a választási programban, de az elnök teljesen figyelmen kívül hagyta őket az utóbbi öt évben.

Ez rendkívül szomorú. Ötévnyi mandátum alatt ne találjon időt, hogy komoly vitákat indítson ezekről a témákról…
Az biztos, hogy Klaus Iohannis országprojektjéről a 2019 júliusából még hátramaradt napokban és augusztus hónapban sem indul közvita. Valószínűleg szeptemberben sem. Választási kampányprogramként fogunk vele találkozni, október környékén. Ám szó sem lesz közvitáról, csak kampányról, egy Rareş Bogan, egy Ludovic Orban, vagy egy Raluca Turcan örömittas rikoltozásai közepette. Az elnök gyakorlatilag öt éven keresztül arra használta fel az elnöki intézmény forrásait, hogy a második mandátumért indított kampányát készítse elő. Ez igen, országprojekt.