Minden is lesz az Electric Castle fesztiválon.
Nem tagadja meg önmagát idén sem az Electric Castle, az elekronikus zenei fesztivál számos őrültséggel várja a bonchidai Bánffy-birtokra visszatérő tömegeket. Akik új arcát láthatják az erdélyi Versailles-nak:
A kastélyt külföldi művészek keltik életre fény- és hangtechnikákkal, lesz lézershow és épületvetítés is. Nappal sem kell majd unatkozni, sőt, a tavalyi tapasztalat után nem csak az esőre, hanem a kánikulára is készültek a szervezők:
A műjég még a legnagyobb forróságban sem olvad el, ígérik. Esténként szabadtéri filmvetítésen lazíthatnak a fiatalok, míg reggel jógával pattinthatják helyre a sok bulizásban megfáradt testüket.
Bulizni bőven lesz amire július 17-21. között Bonchidán. Hogy csak a húzóneveket említsük: ott lesz a Florence and the Machine angliai indie rock zenekar, a hiphop, rap-, rock- és metálelemeket keverő amerikai Limp Bizkit, a modern kortárs könnyűzene sztárja, Nils Frahm német zongorista, zeneszerző, producer, de a rockzene amerikai nagyágyúi, a Thirty Seconds to Mars is.
És ezzel a fellépők sora korántsem ért véget, további infók a fesztivál honlapján böngészhetők.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
… a galaci család, amelynek otthonát elvitte a ruszki drón, kap egy új lakást a Ferrari-örökös nejétől… és a mindig mosolygós Victor Ponta végleg szakított a PSD-vel és hazafiasabb vizekre evez.
A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
Bár eredetileg csikót próbált elejteni egy agresszív székelyvarsági medve, később rátámadt és megkergette a vasárnap esti riasztásra kiérkező hatóságokat. Kénytelenek voltak ártalmatlanítani a nagyvadat.
Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.
Négy gyermek és három felnőtt lett rosszul egy összejövetelen a Gyimesközéplokhoz tartozó Hidegségen vasárnap este. A mentőegységek valamennyiüket csíkszeredai kórházba szállították.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.