Egyelőre úgy tűnik, jól bebetonozta magát. Kegyeket osztogat (a magyaroknak is), büntetis, ha kell.
Jelen szöveg az Adevărul oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) 2004 óta minden elvesztett választás után leváltja a vezetőjét. Mi történik most? Nézzük meg figyelmesen a közelmúltat.
2004 decemberében Traian Băsescu legyőzte Adrian Năstasét. Négy hónappal később Mircea Geoană anélkül került a párt élére, hogy a cotroceni-i verseny vesztese elindult volna a párton belüli szavazáson és ezt a példát az ezután következő vezetők is követték.
2009-ben Traian Băsescu Geoanát is leváltotta, a „Mihaela, szerelmem” felkiáltással megnyitott híres éjszaka után (a választás éjszakáján Geoană még azt hitte, hogy győzött és köszönetet mondott a feleségének – a szerk.). A pészédések vezetője még két hónapig bírta tisztségében, majd Victor Ponta felváltotta.
A Dottore (Victor Ponta Traian Băsescutól kapott gúnyneve, aki ezzel az előbbivel szembeni plágiumvádakra utalt – a szerk.) 2014 novemberében
Nem így történt és a párt elnökét újra kihajították tisztségéből, ezúttal hét hónap után. Akkor arra hivatkoztak, hogy kormányfő és a Győzelem-palotában maradhat. Nem sokáig maradt meg a kormány élén sem, mert lemondásra kényszerítette a Colectiv klubnál bekövetkezett dráma.
2019-ben a PSD elvesztette az európai parlamenti választást. 2007-ben is elvesztette, de Geoană akkor meg tudott kapaszkodni tisztségében, mert ő volt az elnökjelölt, akitől a párt nem válhatott meg. Ezúttal a pészédés elnök – Liviu Dragnea – nem azért távozott, mert vállalta a felelősséget az EP-választási kudarcért, hanem a voksolás másnapján börtönbüntetésre ítélték.
Akárcsak 2014-ben, a pészédések most is kormányoznak, így – a minap tartott kongresszuson – a legegyszerűbb megoldást választották, nevezetesen azt, hogy a miniszterelnökükből csinálnak pártelnököt is. Általában, persze, fordítva szokott lenni, de az a különleges helyzet, amelyben L. Dragnea 2016-ban volt, még különlegesebb körülményeket hozott létre az utóbbi három évben. Ezek ismertek, most nem fogok rajtuk lovagolni.
Nem kizárt, hogy egy másik is csatlakozik ehhez az újdonsághoz, nevezetesen az, hogy a pészédések olyan jelöltet támogatnak majd az elnökválasztáson, aki nem a párttársuk. Victor Ponta és Călin Popescu-Tăriceanu nyomást gyakorolnak ennek érdekében. A PSD-n belüli verseny egyik jelöltje, Eugen Teodorovici nem ért egyet ezzel a megoldással.
Akár lesz pészédés elnökjelölt, akár nem, Viorica Dăncilă nem maradhat meg túl sokáig sem a párt, sem a kormány élén, amennyiben az, akit ő majd a cotroceni-i versenyben támogatni fog, nem jut be a második fordulóba. A Szabadság, Egyenlőség és Szolidaritás Pártja (PLUS) és az Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) ezt egyre erőteljesebben hangoztatja, melyek a maguk részéről szintén keresik az elnökjelöltet…
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
Hétvégén érkezik az enyhülés, de hosszú távon kéne gondolkodni, ha fel akarunk készülni a további hőségekre.
A bíróságon folytatódhat a Bihar megyei magyar közélet egyik legrégebbi politikai konfliktusa: Szabó Ödön pert indított Csomortányi István ellen. Az RMDSZ-es politikus rágalmazásról beszél, az EMSZ-alelnök szerint a per célja az elhallgattatása.
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
Rövid ímélben értesítették Dolhai Istvánt, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetőjét, hogy július végéig láthatja el főkonzuli teendőit.
Elkészült a romániai magyar tannyelvű középiskolák idei érettségi rangsora. A végzősök átlageredményei alapján összeállított toplista a legjobb intézmények mellett azt is megmutatja, hol érettségiztek a legtöbben, hol született a legtöbb 10-es eredmény.
A magyar kormány képviselőinek jelenlététől teszi függővé az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) panelbeszélgetésein való részvételt több külhoni magyar egyetem vezetősége.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.