A Főtér RoMánia rovatában a romániai román nyelvű média olyan véleményanyagait szemlézzük, amelyek vagy az itteni magyar közösséggel, a román-magyar kapcsolatokkal foglalkoznak, vagy a nyilvánosságot, a közbeszédet foglalkoztató forró témákat taglalnak.

Jelen szöveg a Gândul oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Két nyárral ezelőtt még szó volt az Elnök által megígért Országprojektről. Az Elnök időközben a Képzett Romániába (egy másik grandiózus projekt) fogott bele és félbehagyta.

Olvasson még:

Előttem van az Országprojektet Kidolgozó Elnöki Bizottság kafkai képe, mely még mindig munkálkodik valahol, a Palota valamelyik bugyrában.

2118-ban, a Bicentenárium alkalmával majd rábukkannak holmi bádogból és chipekből álló entitások, a Robotok Szociáldemokrata Pártjának és a Mesterséges Intelligencia Liberális Pártjának képviselői.

Négy nyárral ezelőtt még ott őrködtünk a remény fejénél. Nyár van. Országprojektekkel hűtjük magunkat. Különben nem lett volna miről beszélnünk. Köszönjük.

Azért marad egy országprojekt. Nem olyan, mint a kutya által megharapott tündér. Rámába, vázába tehetjük. Tartós.
Kapcsokba foglalhatjuk. Cikkelyei vannak és paragrafusai. Már csak néhány túlsúlyos szót kell zárójelbe tennünk. Mint amilyen a ver-seny-ké-pes-ség.

Fog ez menni.

Amikor végre lesz egy országprojektünk, többé senki sem fog kirúgni bennünket.

Be fogunk majd tódulni, mókás hazánk. A cipőnket pedig az ajtó előtt fogjuk hagyni.

Milyen szép lesz (naponta elolvassuk majd a projektet, mint valami pozológiai [gyógyszer-adagolástan – a szerk.] értekezést): kis ablakok és egy magas porta. Fekete-tenger? Hagyjuk a tócsát lógva.