Szerda délután három óra után olvasták fel a bukaresti parlamentben az ellenzék legújabb bizalmatlansági indítványát, amelyet a ma nyújtott be a Dăncilă-kormány ellen, és jövő kedden fognak szavazni róla.

A PSD-kormányok ellen 2016 óta minden parlamenti ülésszakban nyújtottak be bizalmatlansági indítványt, de azok csak akkor mentek át, ha a kormánybuktatást maga a PSD kezdeményezte. A mostaniban sem az a felsorolás érdekes, amely a Dăncilă-kormány hozzá nem értését illusztrálja (végnélküli választási sorok a külképviseleteken, igazságügyi törvénymódosítások sürgősségi rendeletekkel, stb.), hanem az, hogy a kormánybuktatás mögé most explicit módon beáll az RMDSZ és a Victor Ponta-vezette ex-PSD-sek gyűjtőpártja, a Pro Románia. 

Azért szeretnék meneszteni a Dăncilă-kormányt, 

mert az sem közigazgatási, sem politikai eszközökkel nem hajlandó rendezni az úzvölgyi katonatemető ügyét, visszaállítani annak eredeti, törvényes állapotát, nyilatkozta a Mediafaxnak Kelemen Hunor szövetségi elnök. A formális döntést az RMDSZ parlamenti frakciói hozzák meg, de Kelemen javaslata az, hogy szavazzák meg jövő héten az indítványt.

Az úzvölgyi helyzet mellett az RMDSZ azt a sürgősségi rendeletet is felrója a kormánynak az indítvány szövegében, amely szerint ismét közvetlenül a választópolgárok szavaznák meg a megyei tanácselnökök személyét. Míg az RMDSZ-nek elsősorban a rendelet tartalmával van gondja (a mostani ötről valószínűleg kettőre csökkenne az RMDSZ színében mandátumot nyert megyei tanácselnökök száma), az indítvány szövegében azt kifogásolják, hogy a kormány parlamenti vita nélkül, sürgősségi rendelettel avatkozik bele a választási rendszerbe.

A mézesmadzag

A Dăncilă-kabinet viszont olyat is kész sürgősségi rendelettel elfogadni, amit az RMDSZ nagyon is szeretne: a közigazgatási törvénykönyvet. A közigazgatási kódexet az ellenzék a helyi választottak különnyugdíja miatt támadja, az RMDSZ pedig azért sürgeti az elfogadását, mert explicite megengedné a magyar nyelv használatát azoknak a településeknek is az igazgatásában, ahol a magyarok számaránya a jelenlegi nyelvhasználati küszöb, azaz 20 százalék alatt van, de az illető település önkormányzata nagylelkű és megszavazza. Az, hogy Dăncilă ma nyomatékosította a közigazgatási kódex elfogadását kormányrendeletként, azt jelzi, hogy a PSD nem tartja menthetetlenül elveszettnek az RMDSZ nyújtotta parlamenti támogatást.

A kormány szándékának hírére ma több jogi kar tanárai összeálltak, és nyílt levélben kérik Viorica Dăncilát, hogy ekkora horderejű dolgot, Románia teljes közigazgatásának szabályozását ne sürgősségi rendeletként fogadja el a kormány, mert az hatalmi visszaélés volna a részéről. A sürgősséget semmi nem indokolja, a parlamentben megszavazott, majd alkotmánybíróságon megtámadott törvénykönyvnek a parlamenti törvényhozás útját kell járnia, vélik a jogászprofesszorok.

Ki buktassa meg?

De még az RMDSZ, az ellenzéki pártok (PNL, PMP, USR), a függetlenek és a többi nemzeti kisebbség képviselőjével együtt sincs meg jelenleg a kormánybuktatáshoz szükséges parlamenti többség, azaz 233 voks, ehhez még 7 és 20 közötti honatya szavazata hiányzik, közölte a Digi 24 hírtelevízió parlamenti folyosói pletykák alapján. Ahhoz, hogy az indítvány átmenjen, a PSD-ALDE kormánykoalíció legalább hét honatyája is meg kell, hogy szavazza.

A Pro Romániába átült korábbi PSD-s miniszterelnök, Mihai Tudose szerint össze fog jönni a többség, mert a PSD-ből most többen is úgy gondolják, hogy a párt ott kellene hagyja a kormányzást, és ellenzékben kihúznia a következő parlamenti választásokig, azaz 2020 végéig.

A saját elnökválasztásába épp átláthatatlanul belebonyolódó PSD (hivatalosan egy jelölt van, Viorica Dăncilă, de többen is lebegtetik indulásukat) kifelé erőt és egységet akar mutatni. A kormánynak kényelmes többsége van a parlamentben, az ellenzék nem fogja tudni bizalmatlansági szavazáson megbuktatni, nyilatkozta magabiztosan Marcel Ciolacu, a képviselőház elnöke.

A PSD egységesen nem szavaz, jelentette be ma Viorica Dăncilă is. Jelen lesz a bizalmatlansági szavazáson, hogy biztosítsa a kvórumot, de egyetlen honatyája sem fogja megszavazni, mondta a kormányfő. Egyébként így a legegyszerűbb ellenőrizni, hogyan szavaznak, a voksolás ugyanis ilyen esetekben titkos és urnás, azaz ha valaki mégis szavazni akarna, ki kell menjen az emelvényen lévő fehér és fekete urnához.

Ki kormányozzon?

Az RMDSZ közvetlenül az EP-választások után több feltételt is szabott ahhoz, hogy támogassa a bizalmatlansági indítványt. Ezek egyike volt, hogy a kezdeményezők írásban egyezzenek meg, ki veszi át a kormányzást, ki lesz a miniszterelnök, ha bukik a Dăncilă-kabinet.

Azt viszont még egyáltalán nem hozták nyilvánosságra az ellenzéki pártok, hogy kit jelölnek miniszterelnöknek, sőt a mai napig csak a PNL vállalta, hogy egyáltalán beszáll a kormányzásba, ha erre alkalma nyílik.

Az EP-választáson második-harmadik legnagyobb erővé váló USR-Plus szövetség eddig elzárkózott a kormányzástól (nagyjából a PSD egye meg, amit főzött indokkal). Ma viszont Dacian Cioloș társelnök már engedékenyebben fogalmazott a Radio France Internationalnak: a pártszövetség kész átvenni a kormányrudat, ha szükség van rá, de ehhez biztos parlamenti támogatásra van szüksége.

Ehhez pedig a legegyszerűbb út az előrehozott választás. Cioloș ugyanis úgy látja, a mostani ellenzékben csak a PSD-ellenesség közös, egyébként politikailag nagyon heterogén társaság, amely nem fog tudni kormányzásban egységesülni, ezért az előrehozott parlamenti választás lenne a legtisztább megoldás.

De amint arra Kelemen Hunor korábban rámutatott, Romániában még sohasem sikerült előrehozott parlamenti választást tartani, eddig mindig sikerült választások után az erre kijelölt időben kormányt alakítani. A parlamentet feloszlatni, előrehozott választásokat kiírni nem lehet fél évvel az államfő mandátumának vége előtt, ez a fél év pedig mindjárt elkezdődik.