Könnyen az Olt partjára, a Kós Károlyról vagy a Lőrincz Csabáról elnevezett sátorok egyikébe képzelhette magát az, aki részt vett a Tusványos harmincadik kiadására hangoló előadás-sorozat kolozsvári eseményén, a Vallásszabadság Házában. Egyrészt azért, mert a meghívottakat többnyire csak Tusnádfürdőn lehet egy asztal mögött felsorakozva látni, másrészt pedig a felmerült témák miatt. Az örökzöldnek számító kisebbségvédelmi kérdéskör új megvilágítását a múlt héten lezajlott EP-választás eredményei vagy az európai polgári kezdeményezésekkel kapcsolatos fejlemények adták. Bár a legfontosabb kérdésekben egyetértettek a meghívottak, az RMDSZ regáti szavazatszerzése, illetve az erdélyi magyar pártok közös listaállításának kérdése kibillentette a beszélgetés komfortos menetét. Kár, hogy valódi vita nem bontakozott ki.

Miben értettek egyet a meghívottak?

• Ez az EP-választás meghatározó lehetett volna a bevándorlás kérdésében megosztott Európában, de csak részben sikerült áttörést elérni.
• Az, hogy Felvidéken nem sikerült bejutnia a két magyar EP-képviselőjelöltnek, és még az RMDSZ esetében is rezgett a léc, arra figyelmeztet: a szélesebb körű magyar összefogás nem preferencia kérdése, hanem parancs.
• Az európai kisebbségvédelemben fontos szerepet tölthet be az RMDSZ kisebbségvédelmi Minority SafePack kezdeményezése, akárcsak az SZNT nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezése, melyek kiegészít egymást. Mindkettő mellé teljes mellszéllességgel sorakozhat fel a teljes Kárpát-medencei magyar politikai elit.

Németh Zsolt: az európai kisebbségvédelem gyerekcipőben jár

A magyar parlament külügyi bizottságának elnöke szerint a múlt heti EP-választás korszakalkotó volt, mert először jelent meg markánsan egy téma a kampányban, nevezetesen a migráció kérdése. Talán áttörés nem született, de előrelépés mindenféleképpen történt. A Fidesz történelmi jelentőségű csúcsot ért el, és bár Felvidék két magyar mandátumot elvesztett, a Fidesz nemzeti listáján szereplő külhoni magyar képviselők a magyar kisebbségi érdekképviselet „hordozórakétái” lehetnek. Nem volt hiábavaló az aggodalom az RMDSZ bejutásáért, ugyanis arra mutatott rá, hogy szélesebb körű összefogásra van szükség.

A romániai választások izgalmas fordulatokat hoztak, melyek az Európai Néppárton belüli együttműködésre is kihatással lehetnek. Németh Zsolt többször is kiemelte: Magyarország számít arra, hogy Románia végre meghozza a döntést és csatlakozik a kelet-közép-európai országok közötti, egyre mélyülő együttműködéséhez. Az európai kitekintésen és a kisebbségvédelmen túlmenően, Magyarország és Románia szorosabb együttműködését a közös gazdasági érdekek, a közlekedésben, az energetika területén esedékes beruházások is indokolják, ezért nem kérdés, hogy Magyarország támogatja Románia schengeni csatlakozását. De fontos a kölcsönösség.

A két európai polgári kezdeményezés kapcsán Németh Zsolt elmondta, a Rákóczi Szövetség, melynek alelnöke, segíteni fog az SZNT-nek az egymillió aláírás összegyűjtésében, ahogy tette a Minority SafePack esetében is. Azzal viszont jó tisztában lenni, hogy az európai kisebbségvédelem gyerekcipőben jár. Nem szabad bagatellizálni, de az sem lenne helyes, ha fetisizálnánk a kisebbségek védelmére alkalmas európai politikát: óriási eredmény, hogy EU-s normákat lehet alkotni, de a tapasztalat azt mutatja, a nemzetállamok képesek figyelmen kívül hagyni az európai uniós nyomást nemzeti kisebbségi kérdésekben.

Toró T. Tibor: nagy hiba lenne, ha az RMDSZ nem vonná le a megfelelő következtetéseket az EP-választás után

Igaz, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke gratulált a jelen lévő Vincze Lorántnak, illetve az RMDSZ-nek az EP-be való bejutáshoz, de nem rejtette véka alá lesújtó véleményét a magunk mögött tudott kampányról és a relatív sikerről sem. A nagy fokú román mobilizáció mellett valóban sikerült a magyarokat is mozgósítani, még ha ezt olyan eszközökkel is érték el, amelyeket sokan bírálnak. Ahogyan a pénznek, úgy a voksnak sincs szaga, nem számít tehát, hogy milyen eszközökkel – például titokzatos regáti RMDSZ-szavazókkal – sikerült megszerezni, ha az eredmény marad.

Az EMNP a sikert viszonylagosnak tekinti, hiszen mindeddig három erdélyi képviselő foglalt helyet az Európai Parlamentben, – Tőkés László 2007-ben függetlenként, rá két évre az összefogás listáján, 2014-ben pedig a Fidesz-KDNP listáján szerzett mandátumot. Nehéz lesz azt az űrt pótolni, melyet Tőkés László hagy maga után az EP-ben.

Az RMDSZ nagy hibát követne el, ha nem vonná le a megfelelő tanulságokat a kampányból, és nem mérlegelné, miért szavaztak román pártokra a magyarok, többek között Sepsiszentgyörgyön, Nagyváradon vagy Temesváron. Főleg, hogy a parlamenti választásokon nagyobb lesz a tét. Toró annak a véleményének is hangot adott, hogy elhibázott volt az a stratégia, mellyel az RMDSZ a Mentsétek meg Romániát Szövetséghez (USR) viszonyult, hiszen a fiatal párt erdélyi képviselőivel „van mit kezdeni”.

Vincze Loránt az EMNP-nek: „talán vissza kellene venni az arcból”

Az RMDSZ újdonsült EP-képviselője a beszélgetésen újra elmondta az RMDSZ által a választás óta ismételgetett kommunikációs paneleket, melyeknek lényege: a romániai magyarság nyert az EP-választáson. Mintegy százezerrel kapott több szavazatot az RMDSZ most, mint öt éve, és nemcsak elérte, de mindenhol meg is haladta a kitűzött célt az RMDSZ EP-jelöltjeire érkezett szavazatok száma. Az egyházak, Orbán Viktor, a civil és szakmai szervezetek, valamint a Magyar Polgári Párt mozgósító ereje is közrejátszott a sikerben, egyedül az EMNP nem döntött arról, hogy milyen szavazásra buzdítsa szimpatizánsait. Az egyik legfontosabb tanulság, hogy a siker osztható, és csakis a közösség nyer belőle.

A „titokzatos déli szavazatok” vádjára Vincze azzal replikázott, hogy Tőkés Lászlónak is sikerült szavazatokat gyűjteni a Regátból. Ijesztőnek nevezte, hogy a romániai közélet odáig jutott, hogy immár DNA-feljelentés is történt az ügyben, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az EMNP elhatárolódik George Simion független jelölt feljelentésétől (Ez a beszélgetés második részében meg is történt). A „hegyi beszédek”, közlemények és nyilatkozatok helyett talán „vissza kellene venni az arcból” egy olyan pártnak, melynek sem parlamenti képviselője, sem polgármestere nincs – szúrt oda az EMNP-nek Vincze.

Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnökségét betöltő politikus az európai kisebbségvédelem terén elérhető eredmények esélyét a nemzetközi jogszabályok megerősítésében látja. A FUEN olyan katalizátorrá vált, ahol lecsapódhat és európai keretben jeleníthető meg a magyar közösségek jogérvényesítési törekvése, ehhez sikerült eszközöket rendelni, és egy olyan stratégiát, melyre építeni lehet. Fontos volt kimondani, hogy európai kisebbségi ügyekről – és ne magyar ügyekről – beszéljünk, mert ezzel ki lehet védeni a visszautasításokat. Nemzetközi színtéren  könnyebb eredményt elérni az európai kisebbségek számára, és abból az erdélyi magyarság is nyer.

A Minority SafePackkel kapcsolatban Vincze elmondta: a következő időszak arról fog szólni, hogy vezetőket választanak az európai intézmények, kialakulnak az új struktúrák. Már ebben az időszakban folyik egy lobbitevékenység az európai fővárosokban a Minority SafePack támogatására, ugyanakkor erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a kisebbségvédelmi szakemberek minél jobb pozíciót szerezzenek. Majd az új bizottság megalakulása után benyújtják az aláírásokat és elkezdődhet a jogalkotási folyamat.

Izsák Balázs: maradjon meg minden régió olyannak, amilyen

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökét a kerekasztal-beszélgetésen – és azon kívül is – az foglalkoztatja a leginkább, miként mozgósíthatnak minél több szervezetet és személyt Európából ahhoz, hogy 2020. május 7-ig összegyűljön a nemzeti régiók érdekében indított polgári kezdeményezés egymillió aláírása.

A polgári kezdeményezés címe – Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért – meglehet, nehezebben értelmezhető, de arra törekedtek, hogy már ebben is megjelenítődjön a kezdeményezés lényege. Izsák szerint azért van szükség a regionális identitás megőrzésére, mert olyan, hogy európai identitás, önmagában nem létezik. Az európai állampolgárok elsősorban nemzeti kultúrájukon keresztül határozzák meg magukat: a katalánok, a skótok, a baszkok vagy a székelyek saját nemzeti identitásuk által európai polgárok.

A régiók, amelyek jól körbehatárolható nemzeti, nyelvi, kulturális, vallási sajátosságokkal rendelkeznek a különböző államokon belül, a közösségi jogkövetelések „szürke övezetébe” tartoznak, ugyanis európai szinten nincsenek képviselve. Ezen kíván változtatni a polgári kezdeményezés, mely siker esetén népszavazás rangjára emelhetné a regionális kohéziós politikák kérdését. Hat évnyi pereskedés után a polgári kezdeményezést sikerült beiktatni, már csak az európai nemzeti kisebbségeken múlik, mennyire érzik magukénak, és veszik ki részüket az aláírásgyűjtésből.

Jó jel, hogy a kerekasztal-beszélgetésen jelen lévők kivétel nélkül támogatásukról biztosították Izsák Balázst ebben az egyáltalán nem könnyű folyamatban.