Te, és a magnéziumot szeded?

Minden családban van egy csodatea, amelyben kellőképpen hisz valaki, és emiatt aztán szerinte minden bajra alkalmazható. Általában egy régi gyógyulás köthető hozzá, vagy egyszerűen csak az a hit, hogy a tea többször hozzájárult a gyors felépüléshez. Nekem például ilyen a cickafark. Ha nálunk bármely hétköznapi betegség első tünetei megjelennek, én máris mondom, hogy cickafark. Gyulladáscsökkentő! Görcsoldó! Tisztító hatású! – dicsérem ilyenkor az egérfarkfüvet, és már rohanok is a kamrába. A teát, amit tüsténkedve megfőzök, rendszerint aztán én iszom meg, a családom szerint ugyanis ihatatlan. Én viszont már egészen megszerettem, hiszen cickafarkot kortyolok akkor is, ha bárki más szenved minálunk. Bizonyára megnyugszom tőle ilyenkor.

Sok más család élete könnyebb (igen, gyakran így van ez), vannak helyek ugyanis, ahol illatos kamillákat, mentákat, citromfüveket kínálnak a betegnek, bár – remélem, olvassák ezt a cikket odahaza –

egészen extrém famíliákkal is találkozni, ahol például a hagymatea vagy a bojtorjántea a gyógyír.

E főzeteken kívül aztán megannyi tuti gyógymód kering a családokban, mindig van egy kedves hozzátartozó például, aki megállapítja, hogy azért nem jöttünk hamarabb helyre egy makacs hűlésből, mert nem ettünk meg naponta kétszer egy félcsészényi mézbe héjastól beleaprított citromot. Nyugodtan és önazonosan betegnek lenni kiváltság, és saját ütemben felépülni is az.

A gyógyszerdömpingben aztán már tényleg csak egy-egy kihasított szeletke jut el mindenkihez az információkból. Ha az ember éppen testi nyavalyáról panaszkodik ismerőseinek, biztosan erősen ajánlanak neki valamit. Mindnyájan másvalamit. És az is lehet, hogy később jól rákérdeznek, hogy megvette-e, bevette-e, használt-e. Hűléskor vannak például Fervex-hívők, Coldrex-kedvelők és Theraflu-szimpatizánsok, akik meggyőződéssel állítják, hogy éppen a másikat kell szedni. Sok mindenből ki lehet rángatni az embert élete során, ám meggyőződéseiből aligha.

Aki lassan gyógyul, az magára vessen, a gyorsgyógyulóké a világ.

Nincs idő a betegségre, mondja a reklám, s e jelmondat normává lett: gyönge az, aki gyöngélkedik. A lassúság gyengeség, a gyorsaság erő. Csak gyorsan be kell kapni valamit és menni tovább. Az erőnk, ami elhagyott, elsősorban a gyógyszerekben van, ma a gyógyszert megengedheti magának az ember, a betegeskedést nem. Kipihenni egy hétköznapi betegséget luxus, szép összegért sokféle gyógyszert vásárolni rá nem az. Szinte szégyelli magát, aki ideig-óráig pihenésre kényszerül, és mindent megtesz azért, hogy a legvégsőkig talpon maradjon. Ma már nincs kismama, aki hat hétig ágynyugalomban lenne szülés után, ugyan, kinek van arra ideje? És hogy is néz az ki?

Meggyőződéseink, tünetkezeléseink és gyorsgyógyulási elvárásaink egyik remek kifejezője kollektív gyógyszerünk (na jó, táplálékkiegészítőnk), a magnézium. A magnézium ma több, mint egy egyszerű ásványi anyag, ami testünknek valóban nélkülözhetetlen. Közös lelki támaszunk is nékünk ma a magnézium, amelyet mindenki szed, szedett vagy szedni fog. Amolyan zsolizsóker, amit egyébként Coldrex-, Fervex- és Theraflu-hívő ismerőseink is egy emberként fognak ajánlani, ha éppen kemény idők járnak a testre vagy a lélekre.

Elfáradtál? A naptárad tele? Rosszul alszol? Szedjél magnéziumot! Vizsgáznod kell? Elbuktál? Szedjél magnéziumot! Nehéz a sport, nehéz a munka, nehéz az iskolatáska? Szedjél magnéziumot! Nyáron izzadsz, télen fázol? Két sörtől is elázol? Szedjél magnéziumot! Még a gyerekedet tolod, s már szüleidet ápolod? Szedjél magnéziumot! Éppen nősülsz, férjhez mész? Vagy válnál, de nem teheted? Te, és a magnéziumot, azt szeded?

A magnézium korunk szimbóluma. Nincs megállás, de van magnézium, mert nincs távlat csak a pillanat.

A magnézium bajaink megoldója, terheink mentesítője.

A világ lelassítója. A nyugalom reménysége. Tüneteink eltussolója. Idegeink megnyugtatója, gyomoridegünk feloldója, stresszeink csökkentője. Életmódunk kiegyensúlyozója. A magnézium éppen elkötött köldökzsinór egy vágyott világ felé. Kapaszkodó a sodrásban, partjelző a tennivalók tengerében. Csikorgó, szikrázó, füstölő fék a gyorsulásban. Fegyver a békéért.

A magnézium az eltűnt idő megtalálásának ígérete.