A pápa romániai látogatásának geopolitikai jelentőségéről

Jelen szöveg az Adevărul oldalon közölt cikk fordítása.

Őszentsége Ferenc pápa 2019. május 31-e és június 2-a közötti romániai látogatásának geopolitikai jelentősége van. A bevándorlást elutasító politikák elleni meggyőződéses harcos Ferenc pápa erős nyitottság és tolerancia melletti üzenetet küld a közép-európai kormányoknak. Ráadásul a vatikáni pontifex egy többségében ortodox ország, Románia meglátogatásával az ökumenizmust hirdeti.

Ferenc pápa vajon miért Romániába látogat el és nem Magyarországra?

Az internet rogyásig tele van olyan cikkekkel, melyek azt hirdetik, hogy Ferenc pápa azért megy Csíksomlyóra, hogy a magyarokkal találkozzon, de senki sem magyarázza meg, hogy miért nem látogat Magyarországra.

Emlékezzünk csak vissza, hogy a túlnyomórészt Orbán Viktor kormányát kiszolgáló magyarországi sajtó azt írta, hogy Ferenc pápa a szabadkőművesség kiszolgálója. A szabadkőművesség pedig, ugyanezen magyarországi sajtó szerint, az utóbbi évek bevándorlói hullámáért felelős.

Sőt, ugyanezen magyarországi sajtó azzal vádolja Ferenc pápát, hogy „nagy megértéssel és empátiával beszél az iszlámról” és úgy véli, hogy a vatikáni potifex által támogatott ökumenizmus fel fogja váltani a kiváltságos helyzetét elvesztő kereszténységet és keresztény egyházat. Azzal vádolja Ferenc pápát, hogy támogatja a bevándorlók befogadását Európába és ugyanúgy a szolidaritás és az emberiesség fontosságát hangsúlyozza, mint a szabadkőművesek. A magyar politológusok azt állítják, hogy

a pápa diskurzusa a bevándorlóra, mit egyénre összpontosít,

miközben hiányoznak a nagy közösségekre, az európai nemzetekre, a nemzeti értékekre, a nemzetekkel szembeni toleranciára és szolidaritásra tett utalások. A bevándorlók jogai fontosabbak, állítják ezek a magyarországi újságírók, miközben a történelmi, keresztény nemzetek jogai lényegtelenek, érdektelenek és „tradicionalisták” (Úgy tűnik, hogy a migráns emberi jogai a legfontosabbak, és a történelmi, keresztény nemzetek jogai pedig lényegtelenek, érdektelenek és „tradicionalisták“) (az eredeti cikkben is magyar nyelven – a szerk.).

Fricz Tamás politológus a  magyaridők.hu oldalon (a szerző által megadott hivatkozás a FRÖCCS a fiatalokért szervezet Facebook-oldalára vezet – a szerk.) megjelent fentebbi cikke nem egyedülálló. Egy másik, a magyar sajtóban sokkal befolyásosabb és erős FIDESZ-támogatást élvező újságíró, Bayer Zsolt a blogján sértegeti Ferenc pápát, akit demens, a pápai tisztséget kiszolgálni képtelen vénembernek, sarlatánnak nevez (Mivel ilyen nem létezik, a pápa vagy egy demens vénember, aki teljességgel alkalmatlan a pápai poszt betöltésére, vagy egy gazember) (az eredeti cikkben is magyar nyelven; ugyanakkor azon kívül, hogy Bayer Zsolt a véleménycikkében a pápa nyilatkozatait bíráló „gazember” kifejezést használta és nem a pápa egyházi illetéktelenségére – esetlegesen – utaló „sarlatán” kifejezést; az elhallgatás oka, hogy ezzel nem kell külön kitérni arra, hogy Bayer Zsolt karcos álláspontját az váltotta ki (2016-ban!), hogy Ferenc pápa egyenlőségjelet tett az Iszlám Államhoz csatlakozó terroristák és a „barátnőjüket, anyósukat meggyilkoló megkeresztelt katolikusok” közé – a szerk.).

Nemcsak az Orbán Viktor pártjához tartozó publicisták illették tiszteletlen nyelvezettel és súlyos vádakkal a pápát.

Közismert a Magyarországi (helyesen: Magyar – a szerk.) (Katolikus – a szerk.) Püspöki Konferencia Ferenc pápa elleni álláspontja a bevándorlás ügyében. Márfi Gyula váci (helyesen: veszprémi – a szerk.) érsek azt nyilatkozta, hogy ezek a Szíriából érkező muzulmánok, férfiak, nők és gyermekek nem bevándorlók, hanem hódítók. A magyar érsek elítélte Ferenc pápa álláspontját és kifigurázta a pápai tévedhetetlenséget. (A hivatkozásban szereplő interjújában az újságíró azon állítására, hogy „A nem hívők sokat idézik Ferenc pápát, aki a menekültek mellett emelte fel a szavát”, az érsek a következőt válaszolta: „Van némi mosolyogtató abban, hogy akik a pápai tévedhetetlenség dogmáját nevetségesnek tartják, most számon kérik tőlünk, miért nem fogadjuk el a Szentatya szavait egy olyan tárgyban, amelyre a tévedhetetlenség nem is vonatkozik. A pápa csak akkor tévedhetetlen, ha hit és erkölcs dolgában az egész egyház számára kötelező tanítást ad. Itt nem erről van szó.” – a szerk.).

Bármennyire is igyekezne most a magyar sajtó a magyarországi katolikus egyház sikereként beállítani a pápa csíksomlyói látogatását, nem lehet szőnyeg alá söpörni, hogy

feszült kapcsolatok vannak a magyar katolikus egyház és a Vatikán között.

A magyar sajtóban megjelent támadások és a magyar püspökök és érsekek Ferenc pápa elleni nyilatkozatait az az ellenségesség is kiegészíti, mellyel a Magyarországi (helyesen: Magyar – a szerk.) (Katolikus – a szerk.) Püspöki Konferencia a reformterveit fogadja. A magyarországi püspökök nagyon közeli kapcsolatban állnak a pápa vatikáni ellenfeleivel.

Ferenc pápa már 2016-ban választ adott a magyar támadásokra, amikor elutasította Orbán Viktor kormányának meghívását, hogy részt vegyen a magyarországi Szombathelyen született tours-i Szent Mártonnak szentelt ceremóniákon. A pápa Dominik prágai érseket küldte maga helyett, amit úgy értelmeztek, hogy ekként helyteleníti mind a magyar kormány bevándorlás elleni politikáját, mind a magyarországi katolikus egyházvezetés által Orbán Viktornak nyújtott feltétlen támogatást.

A magyar sajtó a világ minden táján néhány hónapja címoldalon hozza, hogy Ferenc pápa Csíksomlyóra látogat, a magyar politikusok, különösen az erdélyiek

a magyar diplomácia sikereként mutatják be Őszentsége látogatását, csak hébe-hóba említve meg Románia elnökét.

Hogyhogy a magyar diplomácia sikere – egyszer az egyik magyar polgármestertől azt hallottam, hogy Orbán Viktor sikere! –, amikor a budapesti kormány és a Vatikán között feszültek a kapcsolatok? Amikor a magyarországi püspökök és érsekek szinte teljesen alárendelték magukat Orbán Viktor politikájának és – a magyar sajtóval együtt – támadásokat indítanak a pápa ellen?

Azt hiszem, tisztázni kell bizonyos dolgokat, főleg magyar honfitársaink számára, akiknek nem kellene hinniük a budapesti kormány élén álló „bűnös” szavának:

1) Ferenc pápa Románia elnöke, Klaus Iohannis meghívására látogat Romániába.

2) Ferenc pápa a kelet-európai katolikusok leghíresebb zarándokhelyét látogatja meg Csíksomlyón, nem a magyarok zarándokhelyét, mert oda nemcsak magyar zarándokok érkeznek, hanem sok román zarándok és sokan mások a határokon túlról is, nemcsak Magyarországról.

3) Csíksomlyó nem magyar nemzeti zarándokhely, bármennyire is igyekszik a magyar klérus „elmagyarosítani” azt,

a román zarándokoknak tartott román nyelvű misék tiltásával. Itt lenne a megfelelő alkalom, hogy a csíksomlyói papok felhagyjanak a magyar nacionalizmussal és időszakosan megengedjék román nyelvű misék megtartását, amikor román papok által kísért szervezett csoportok azt kérik. A zarándokcsoportok nyelvén tartott eseti miséknek ez a gyakorlata a világ valamennyi zarándokhelyén jelen van, Csíksomlyón kevésbé.

4) Ferenc pápa az összes romániai katolikussal találkozik és nem azért érkezik Romániába, hogy külön a magyar katolikusokkal találkozzon, akár romániaiak, akár magyarországiak ők. Éppen azért választottak ki négy helyszínt misézésre és a hívőkkel történő találkozásokra – Bukarest, Csíksomlyó, Jászvásár (Iaşi) és Balázsfalva –, hogy minél több kereszténynek – felekezettől függetlenül – tegyék lehetővé, hogy a Szentatya szájából hallgassák a Szent Liturgiát.

Őszentsége látogatása minden hívő számára öröm, felekezettől és főleg nemzetiségtől függetlenül. Ne feledjük, hogy a katolikus egyház nem nemzeti, hanem egyetemes egyház!

Bár Magyarország magának követeli azt az apostoli királysági státuszt, mellyel a középkorban rendelkezett,

Ferenc pápa Romániába, egy többségében ortodox lakosságú országba látogat és nem a többségében katolikus lakosságú Magyarországra. Nyilvánvaló a pápa geopolitikai üzenete. A Szentatya az ökumenizmus hirdetője, nyitott más felekezetek és vallások irányába. Románia pedig, ahol szavatolt és tiszteletben tartott a vallásszabadság, megfelelő hely az ökumenizmus Szentatya általi hirdetéséhez.

Nemzetiségtől, vagy felekezettől, vagy vallástól függetlenül, kívánjuk őszintén „Isten hoztá!”-t Ferenc pápának.

Az alcímeket a szerkesztőség adta.