Európai választások Oroszország és a dezinformálás csillagjegyében

Jelen szöveg az Adevărul oldalon közölt cikk fordítása.

A jelen formában létező Internet 30. évfordulóján a 4 milliárd embert összekapcsoló eszköz példátlan viták középpontjában áll. Egy évvel a Cambridge Analyticával kapcsolatos botrány kirobbanása után aggasztó az Internet óriásainak az a képessége, hogy befolyásolják a polgárok szavazatát és a politikai döntést. Az Európai Bizottság az európai parlamenti választás közeledtével dezinformálás-ellenes lépések érdekében gyakorol nyomást a közösségi hálózatokra.

A dezinformálással és a választással szembesülő Európa

A www (world wide web) hálózat gondja már Tim Berners-Lee amerikai (helyesen: brit – a szerk.) fizikus eredeti, a katonai és egyetemi szinten már használatban lévő technológiák összekapcsolására vonatkozó 1989. márciusi javaslata címében – „Az információ kezelése” – összefoglalásra került. Egy maroknyi cég által gyakorolt monopólium, a magánélet kihasználása és pénzzé tétele, a diverzionista információk zavartalan terjesztése – ezek legmagasabb fokú aggodalomra okot adó témák. Ahogy azt egy francia újságíró összefoglalja: „az információ tömegpusztító fegyver lehet”.

A 87 millió Facebook-felhasználó személyes adatainak a Cambridge Analytica politikai tanácsadó cég általi csalárd felhasználásától a dezinformációs kampányokkal szembeni megengedő magatartásig – a közösségi hálózatok próbára teszik a globális demokrácia immunrendszerét. „A Facebookhoz hasonló cégeknek nem lenne szabad megengedni, hogy a törvények fölött állóknak képzelve magukat informatikai gengszterekként viselkedjenek az online világban”, áll a brit Képviselőháznak a fake news jelenségnek a Nyugatot 2016-ban felkavaró két választásra – a Brexitről szóló népszavazásra és az amerikai elnökválasztásra – gyakorolt hatását vizsgáló bizottság februárban közzétett jelentésében.

Az Európai Bizottság az európai parlamenti választás közeledtével keményebb hangvételre váltott a nagy közösségi hálózatokkal szemben. Múlt hónappal azzal vádolták a Facebookot, a Google-t és a Twittert, hogy nem tesznek erőfeszítéseket a dezinformációs kockázattal szembeni védelem érdekében. Még csak most történnek az első lépések – Brüsszel nyomására – a politikai hirdetésekkel kapcsolatos átláthatóság biztosítása, valamint az online dezinformálás visszaszorítása terén – derül ki a Bizottságnak a Facebook, a Google és a Twitter által 2018 októberében vállalt dezinformálások elleni jó gyakorlatok kódexe alapján bevezetett lépésekről szóló februári jelentések közzététele nyomán levont következtetéseiből. A Bizottság 12 hónapnyi megfigyelés után, ez év végén hoz majd döntést szabályozó lépések elfogadásáról. Addigra azonban az európai parlamenti választás eredménye már kész tény lesz.

Románia az orosz propaganda célkeresztjében

A Facebook, a saját februári tevékenységi jelentése szerint, fellép a támogatott tartalom szigorúbb ellenőrzése, a hamis profilok feltárása és megszüntetése és az oltásokkal kapcsolatos dezinformálás megfékezése érdekében. A cég januárban azt jelentette, hogy hamarosan elérhetők lesznek a politikai hirdetésekkel kapcsolatos uniós szintű archívumai. „Minden politikai hirdetést egy közvélemény számára elérhető könyvtárban fognak tárolni, legfeljebb hét évig”, mondta Nick Clegg, a Facebook globális közügyi igazgatója és volt brit kormányfő-helyettes.

Románia esetében a Facebook most jelentette be, hogy felszámolt 31 PSD-hez (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) köthető oldalt, csoportot és profilt. „Bár az e tevékenység mögött meghúzódó személyek megpróbálták elrejteni a kilétüket, elemzésünk azt állapította meg, hogy e tevékenység egy része egy PSD-hez köthető egyénhez kapcsolódott”, áll a Facebook jelentésében.

Moldova Köztársaságban februárban 168 Facebook-profilt, 28 oldalt és 8 Instagram-profilt számoltak fel, melyek a cég által „koordinált nem hiteles viselkedésnek” nevezett tevékenységben vettek részt.

Ezen kívül a Facebook megjegyzi, hogy 364 oldalt és profilt számolt fel egy „koordinált nem hiteles viselkedés miatt, amelyek egy Oroszországból származó, a balti országokban, Közép-Ázsiában, a Kaukázusban és a közép- és kelet-európai országokban tevékenykedő hálózat részeit képezték.

Az oldalak kezelői és a profilok tulajdonosai – elsősorban – független vagy közérdekű híroldalaknak mutatták magukat,

időjárással, utazással, sporttal, gazdasággal vagy politikusokkal kapcsolatos témákban, Romániában, Lettországban, Észtországban, Litvániában, Örményországban, Azerbajdzsánban, Grúziában (Georgia), Tádzsikisztánban, Üzbegisztánban, Kazahsztánban, Moldovában, Oroszországban és Kirgizisztánban. Valódi kilétük eltorzítása ellenére megállapítottuk, hogy ezeknek az oldalaknak és profiloknak a Szputnyikhoz, egy moszkvai székhelyű hírügynökséghez volt közük és hogy bizonyos oldalak gyakran tettek közzé NATO-ellenes témájú, vagy tüntetésekkel és korrupcióellenességgel kapcsolatos anyagokat”, áll az Európai Bizottságnak bemutatott dokumentumban.

Figyelemre méltó a Facebook hitelesség-ellenőrzési projektje is, a hamis hírek terjesztésének visszaszorítása céljából: a cég bejelentette, hogy 25 államban vannak partnerei a tényellenőrzések terén, 17 nyelvet fednek le – ezek között 8 EU-s ország is van, 7 hivatalos nyelvvel (Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Írország, Svédország, Dánia és Nagy-Britannia). Az európai parlamenti választás közeledtével kiterjesztik ezt a fajta partnerséget.

A Twitter szintén bejelentette a politikai hirdetés ellenőrzésének kiterjesztését. A Twitter januárban megemlítette, hogy 5 új profilcsomagot hozott létre EU-n kívüli országokban a potenciális külföldi műveletekkel kapcsolatos archívuma keretében: az egyik csomag 2617 iráni profilt tartalmaz, egy másik 418 oroszországit, két további csomag venezuelai profilokat tartalmaz, az ötödik pedig bangladesieket.

A Google is nyilvánosságra hozta a téves, hamis vagy visszaélő, dezinformáláshoz kapcsolódó, vagy a felhasználók félrevezetését célzó tartalommal kapcsolatos politikáit megsértő profilok nyilvántartását: januárban 8652 ilyenfajta profilt fedtek fel Romániában az európai szinten talált 48 642 profil közül. A Google kitér az Oroszország (pontosabban mondva az Internetkutató Ügynökség) és Irán által végrehajtott politikai befolyásolási műveletek kivédésére vonatkozó lépéseire is, melyekkel felszámoltak egyes YouTube-profilokat és egyes blogokat.

A dezinformálás része Oroszország katonai doktrínájának

Az EU csúcsán a dezinformálás kérdését az Európai Tanács március 21–22-i ülésén tárgyalták meg az állam- és kormányfők. Síkra szálltak az EU-ban tartott választások demokratikus integritásának megvédése mellett és arra biztatták az online platformokat és a közösségi hálózatokat, hogy „hajtsák végre teljes mértékben a jó gyakorlati kódexet és biztosítsanak magasabb standardokat a felelősség és átláthatóság tekintetében”.

A téma az EU Tanács román elnöksége számára is elsődleges: „A ma elfogadott következtetések hozzájárulnak a tagállamok és az EU intézményei koordinált megközelítéséhez a demokratikus folyamatok belső és külső szereplők részéről megvalósuló manipulálásával és beavatkozásával szembeni védelme irányában”, mondta George Ciamba miniszter az Általános Ügyek Tanács Románia által vezetett február 19-i, a szabad és tisztességes európai választási folyamat biztosításának szentelt összejövetele után.

Az Európai Parlament a március 12-én megszavazott határozatában új törvényeket kért, melyek határozott választ adnak a külső beavatkozásokra, nyíltan megnevezve az orosz veszélyt: a határozat kihangsúlyozza „az orosz dezinformációs kampányokat, melyek a hamis információk fő forrásait képezik Európában”.

Az előrelépések egyelőre kicsik ahhoz a fenyegetéshez képest, amit a közösségi hálózatokon zajló dezinformálás jelent az európai demokráciára nézve, főleg azoknak a bizonyítékoknak a megjelenése után, melyek szerint orosz beavatkozás történt a Brexitről szóló népszavazásba, az egyesült államokbeli elnökválasztásra és a franciaországi, németországi és spanyolországi parlamenti választásokra.

„A dezinformálás az orosz katonai doktrína és a Nyugati megosztására és gyengítésére irányuló stratégia része”, figyelmeztetett már tavaly az Európai Bizottság alelnöke, Andrus Ansip. Andrew Parker, az MI5, a brit belföldi hírszerző szolgálat szintén Oroszországot vádolta a Nyugat destabilizálást célzó hamis információk terjesztésével. „Az orosz állam jelenlegi,

a média-manipulálás, a közösségi hálózatokon folytatott dezinformálás és torzítás keverésén alapuló doktrínája

a kémkedés új és régebbi formáival, valamint az intenzív kibernetikai támadásokkal, katonai erőhöz való folyamodással és kínzással együtt – ezek hosszú távon hibrid fenyegetéseket jelentenek”.

Az Európai Bizottság becslése szerint Oroszország évente 1 milliárd eurót fordít propagandára és manipulálásokra, többek között az 1000 teljes állású alkalmazottra, hamis hírek gyártóira és internetes provokátorokra/agitátorokra. Csak a Szputnyik, a Kreml propagandaszervei közül a legismertebb, naponta 10-15 hamis hírt közöl, a Bizottság becslései szerint. „Léteznek külső Európa-ellenes erők, melyek közvetlenül vagy titokban megpróbálják befolyásolni az európaiak demokratikus választásait, ahogy az a Brexit és más európai választási kampányok esetében történt. Ez a májusi európai választások alkalmával újra megtörténhet.” Donald Tusk, 2019. március 5.

Az EU stratégiai kommunikálás terén adott válasza egyelőre szimbolikus, 5 millió eurós költségvetéssel erre az évre és egy jelenleg személyzetet toborzó egységgel, melynek két év alatt 50-55 dezinformálás visszaszorításában jártas szakértővel kell rendelkeznie. Ez kedvező terep az orosz beavatkozáshoz a most következő választási időszakban, különösen a nacionalista pártok támogatásával, melyek az Európai Unió berobbanásának ügynökeiként tevékenykednek. Az euroszkeptikus hullámnak már sikerült leállítania az európai integrációs folyamatot. Az aggodalmak pedig egyaránt vonatkoznak a május 23–26-i európai parlamenti voksolásra, mint ahogy az idén Ukrajnában, Lengyelországban, Finnországban, Görögországban, Dániában, Belgiumban és Portugáliában tartott nemzeti választásokra is.

Az orosz propagandaműveletek súlyossága nemcsak a méretükből adódik, hanem

azok hosszú távra tervezettségből is, melyek miatt az eseti válasz nem hatékony,

ahogy az tavaly történt, amikor az amerikai hadsereg „kibernetikai”-divíziója az AEÁ Kongresszusával kapcsolatos választás idejére elvágta az internettől az orosz Internetkutató Ügynökséget. Vagy legutóbb, amikor a muzulmánokkal szembeni gyűlöletre uszító üzenetei miatt felszámolták a brit szélsőjobboldal egyik vezetője, Tommy Robinson Facebook-oldalát. Az a tény, hogy a Twitter már egy éve felszámolta az oldalát, sokat elárul a közösségi hálózatok erőfeszítései koordinálásának szükségességéről.

Az orosz propaganda hosszú távra tervezésének bizonyítéka az a dezinformációs kampány, mely megelőzte a 2018. novemberi azovi-tengeri incidenseket: Oroszország a három ukrán hajó elfogása előtt egy évig tartó előkészítő kampányt folytatott, állítja Julian King biztonságért felelős európai biztos.

Hamarosan majd meglátjuk, mennyire vagyunk sebezhetők, tekintettel arra az európai kísérletre, mely hagyja, hogy a nagy online platformok önkéntesen tegyenek rendet maguknál, egyelőre nem alkalmazva kényszerítő normákat. Amíg Európa nem ébred rá, hogy szabályoznia kell ezeknek a gazdasági óriásoknak a tevékenységét, fennáll annak a kockázata, hogy a nyugati demokráciát kisiklatják a rendes kerékvágásából.

A szerző Brüsszelben dolgozik és a LARICS Szakértői Tanácsának tagja.

Az alcímeket a szerkesztőség adta.