// 2026. március 27., péntek // Hajnalka

Románia, Európa roncstelepe

// HIRDETÉS

Miért is van az, hogy annyi ön- és közveszélyes tragacs gurul a mioritikus haza közútjain? Az ember elolvassa a cikket, és örökre elmegy a kedve a használt autóktól.

A Főtér RoMánia rovatában a romániai román nyelvű média olyan véleményanyagait szemlézzük, amelyek vagy az itteni magyar közösséggel, a román-magyar kapcsolatokkal foglalkoznak, vagy a nyilvánosságot, a közbeszédet foglalkoztató forró témákat taglalnak.

A hazai autókereskedők már jó egy hónapja meghirdették a REMAT-programon keresztül értékesített új gépkocsikat. Annak ellenére, hogy e sorok írásakor a Roncsprogram, a költségvetéssel kapcsolatos gondok miatt, hivatalosan még nem lépett hatályba. Ennek ellenére a román autópiacon megjelent reklámok, hirdetések és különféle ajánlatok hatására elég sok román újra cserélné régi gépkocsiját. Nem-szennyezőre és nagy-teljesítményűre. Természetesen, a környezetvédelmi trendbe illően, mondhatnánk. És a bezúzási kedvezmény ellenére, melynek értéke kisebb, mint egy szuvas fog cseréje: 6500 lej. Vagyis a végtelenül csekély, elhanyagolható 65 millió régi lejről van szó!

De a piacon, a gyalázatosan kinéző utcákon, a háborús körülményeknél rosszabb állapotban lévő országutakon, az infrastruktúrára szánt pénzekből szabadon garázdálkodó politikusok és építők által folyamatosan ígérgetett és papíron maradt autópályákon teljesen más valóság tárul a szemünk elé. A románok nyugati tragacsokkal „újítják” fel „gépkocsiparkjukat”, rohamléptekben. A kereslet száraz szivacsként szívja magába a külföldről behozott ócskaságokat, melyek árai bárki számára elérhetők, ugyanis egy-egy használt jármű ára 1000 eurónál kezdődik és akár 20-30.000 euróig terjedhet. E valóság bizonyítékát nap mint nap láthatjuk a haza útjait taposó egyre több kerekes „bomba” formájában, de az importőr cégek megszaporodásában is, melyek – többek között rendelésre is – megállás nélkül hozzák a járműveket az országba.

A Nyugat roncsprogramja

Románia Európa, különösen a Németországból származó hulladék gépkocsik roncstelepévé vált! A hazánkba behozott és nyilvántartásba vett használt járművek valószínűleg több mint 90 százaléka Németországból származik. Különösen dízelmotoros járművek, melyektől az európaiak meg akarnak szabadulni, mert a gázolajjal működő járművek kiiktatása a környezetvédelmi trend. Nemcsak német járművek érkeznek a németektől, hanem a piacon ismert szinte valamennyi márka. Még Daciákat is hoznak Németországból! Nyilvánvalóan olcsóbbak, mint a hazai Daciák!

Annak ellenére, hogy a behozott járművek többségét – a kínálatokban és reklámokban – egyetlen korábbi tulajdonosúként hirdetik meg, valójában ki tudja, hány tulajdonoson vannak már túl. Minimálisra visszatekert kilométerórákkal, nagyon sok rejtett hibával, melyek miatt aztán az új tulajdonosoknak sok pénzt kell majd költeniük a javításukra. Ráadásul további költségekkel jár a nyilvántartásba vételük és a romániai közlekedéshez szükséges engedélyek megszerzése is. Így aztán ömlenek a kenőpénzek, mind az iratoknál, mind a 8 évnél idősebb járművek esetében évente kötelező műszaki vizsgáztatásoknál.

Nemcsak személygépkocsikat hoznak be Nyugatról, hanem utasszállító kisbuszokat, valamint lopott járműveket is,

melyek számára hamis iratokat állítanak ki és gond nélkül eladják őket. Az Európából behozott kerekes roncsok Romániában gyakran többször is gazdát cserélnek. Ezekkel aztán a forgalomban lesznek majd gondok, ahol azon kívül, hogy szennyezőek, igazi veszélyt jelentenek az utakon, nemcsak a vezetőjükre, hanem a forgalom többi résztvevőjére és a gyalogosokra is. A közlekedési szabályok be nem tartásán és az utakon éktelenedő gödrökön kívül ezeknek a járműveknek a műszaki állapota jelenti a közúti balesetek és az azokkal járó emberi áldozatok fő okát.

Miként válhat hazánk napról napra Európa roncstelepévé? Egyszerű! A környezetvédelmi törvények látszatszigorodása dacára a romániai normák inkább az új, nem szennyező járművek vásárlásától riasztanak el és a tragacsok beszerzését bátorítják! Az alig 6500 RON-os, egy fogtömésnek megfelelő értékű, egy új gépkocsi értékéhez képest jelentéktelen bezúzási jutalom mellett még idióta szabályozások is vannak, mint például az, amely előírja a románoknak, hogy

járművük csak akkor vehet részt a REMAT-programban, ha érvényes rendszeres műszaki vizsgával (ITP) rendelkezik.

Arról az ITP-ről van szó, amelynek valójában az a feladata, hogy a közutak biztonságos használatához ellenőrizze és igazolja egy jármű megfelelő állapotát. De minek végeztesse el az ember a járművén az ITP-t, ha többé már nem közlekedik vele és amúgy is bezúzatja? További összegeket költsön el abból a kevés pénzből, amellyel amúgy sem rendelkezik, merül fel a kérdés a törvényhozó ostobaságán ámuldozó románokban. Ráadásul az ITP-t nem lehet elvégeztetni, ha nincs érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (RCA), ami további kiadásokat jelent. Ha pedig a bezúzásra szánt járműnek még egyéb műszaki gondjai is vannak és szinte biztosan 8 évesnél idősebb, akkor meg kellene javíttatni, hogy megkapja az ITP-t (közlekedési jog), amelyre – logikusan – nem lenne szüksége, ha amúgy is bekerül a Roncsprogramba.

Ilyen körülmények között egy jármű megjavíttatása az ITP előtt, a kenőpénzek, az RCA költsége sokszor olyan összeggé nőhetnek, amely jóval meghaladja a bezúzási jutalmat, a 65 millió régi lejt. És akkor minek okozzon az ember magának gondokat, fejfájást, idő- és pénzveszteséget egy bezúzandó járműért, ha semmi előnye nincs egy új megvásárlásakor? Ááá… majdnem elfelejtettem, még egy adóigazolásra is szükség van, hogy az ember nem tartozik az adóhatóságnak (ANAF). De ha mégis van adósság, és az ember feltétlenül akar egy adóügyi igazolást, akkor a járművel kapcsolatos adót is meg kell fizetnie az államnak. Megéri? Nem jobb egy használt gépkocsit keresni, németet, amerikait, japánt, amilyet csak akar az ember, amiért kifizet alig ezer, két-, három-, ötezer eurót és nem bonyolítja az életét a REMAT-tal?

Nagyjából így történnek a dolgok a valóságban. Romániában pedig

a nyugati tragacsok behozása és eladása biztos, rendkívül nyereséges üzlet, mégpedig befektetések és sok munka nélkül.

Ezért is szaporodtak el a használt járművekkel kereskedők, mint eső után a gombák. És ezeknek a tizennegyedik tulajdonosnál járó gépkocsiknak a – növekvő számú – eladása az új járművek rovására masszív bevételeket biztosítanak a járműjavítóknak, az alkatrész- és fogyóeszköz-kereskedőknek és a biztosítóknak, valamint az ITP-szolgáltatásokat nyújtóknak, meg az államnak és a politikai ügyeskedőknek, akik kitalálták és felügyelték ezeket az egyszerű, szerény jövedelmű polgároknak teljesen hátrányos törvényeket.

És a tragacsokkal folytatott kereskedés, nem utolsó sorban, a környezetre nézve is káros. Románia nemcsak Európa roncstelepe lett, de egyre nagyobbra szabja ezt a telepet és időközben újabbakat is létesít. És ezzel párhuzamosan az ügyeskedők a szerencsétlenek rovására tömik a zsebeiket, miközben fellengzősen, fennhordott orral arról beszélnek, hogy folyamatosan a káros anyagok csökkentéséért és a környezetvédelmi paraméterek javításáért dolgoznak. A valóságban a románokat nyíltan kirabolják, több káros anyagot nyelnek, mint valaha és még az életüket is kockáztatják a forgalomban.

Biztos áldozatok, közben viszont nyereséget termelnek azoknak, akik az autóügyletben közel ülnek a tűzhöz.

Ráadásul még meg is kellene szavazniuk a vezérlőpultnál ülő fiúkat. Másrészről, Románia európai partnerei, különösen a németek rendkívül elégedettek, hogy találtak maguknak egy kukát, ahova kidobhatják a tragacsaikat.

U. i.: Ha már amúgy is naponta tüntetnek a szállítmányozók: azt hiszem, ha alapos vizsgálatoknak vetnék alá a szállítmányozók járműveit, akkor azok 90 százalékát letiltanák a közutakról. Ebből az arányból pedig a többség tragacs, kerekes „bomba”. De ez senkit sem érdekel!


Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Erdélyi parasztfelkelések: Nem minden magyar volt földesúr, és nem minden román volt jobbágy
Főtér

Erdélyi parasztfelkelések: Nem minden magyar volt földesúr, és nem minden román volt jobbágy

Ezúttal az elnyomott tömegekről és a hétköznapi hősökről értekeztek az MCC kolozsvári központjának történész meghívottjai.

Épülhet a méregdrága futballstadion: nincs óvás, bőven van rá közpénz
Krónika

Épülhet a méregdrága futballstadion: nincs óvás, bőven van rá közpénz

Elkezdődhet az ország második legdrágább és legnagyobb futballstadionjának építése Temesváron, miután nem érkezett óvás a versenykiírás győztesét kihirdető döntés ellen.

„Ahogy a tetőfedőben bízunk, úgy kellene bíznunk a biológusban is!”
Főtér

„Ahogy a tetőfedőben bízunk, úgy kellene bíznunk a biológusban is!”

A 26. Kolozsvári Biológus Napok panelbeszélgetésének előadói a tudománynak az igazságon túli világban való helyéről beszélgettek. Spoiler: nem rózsás a helyzet.

Elfogadta a kormány, ennek megfelelően alakul az üzemanyag ára Romániában
Székelyhon

Elfogadta a kormány, ennek megfelelően alakul az üzemanyag ára Romániában

Elfogadta a kormány csütörtöki ülésén az üzemanyagpiaci válsághelyzettel kapcsolatos sürgősségi rendeletet.

Bocsánatkérésre szólítja Zelenszkijt a székelyföldi parlamenti képviselő
Krónika

Bocsánatkérésre szólítja Zelenszkijt a székelyföldi parlamenti képviselő

Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Erő ügyvivő elnöke bocsánatkérést vár Zelenszkijtől, és felszólítja az Ukrajna területén élő kisebbségek jogainak biztosítására.

Történelmi nap a benzinkutaknál
Székelyhon

Történelmi nap a benzinkutaknál

Nagyon hamar beigazolódtak azok az előrejelzések – egyesek szerint akkor még spekulációk –, amelyek 9–10 lej fölé vizionálták az üzemanyagok literenkénti árát.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS