Volt ott minden: lövöldözés, akadályfutás, harapós kutyák, kórházba került rendőrök.
Talán még a legelvetemültebb forgatókönyvírónak sem jutna eszébe egy olyan sztori, ami élesben lejátszódott csütörtökön a jilavai börtönben és a környékén. A tragikomikus történet onnan indult, hogy egy rabnak épp az őrségváltás pillanatában sikerült megszöknie – ehhez át kellett másznia néhány méretes kerítésen.
A jelenetet csak a kapus vette észre, aki több figyelmeztető lövést is leadott, de hősünk eltűnt a környékbeli házak között. Néhány pillanattal később azonban megállították az utcán járőröző rendőrök, akik nyilván nem tudhatták, kivel van dolguk. A férfi persze nem tudta igazolni magát és úgy döntött, hogy kereket old. A rendőrök utána eredtek, de itt kezdtek bonyolódni a dolgok.
Az történt ugyanis, hogy a főszereplőnk beugrott egy ócskavastelep udvarára, ahol rátámadtak az őrkutyák. Valahogy sikerült megúsznia a nagy küzdelmet – a véres kabátját az udvaron is hagyta –, az őt követő rendőrök azonban sokkal, de sokkal rosszabbul jártak: mindketten harapott sebekkel kerültek a sürgősségre. A rab pedig eltűnt, azóta sem találják.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.
Kolozsvárról is kitiltják a játéktermeket. Sűrű pártváltások a román parlementben: öt hónap alatt 19-en kerültek át másik frakcióba.
A román zászló megcsókolásának elutasítása tetemes bírságot vonna maga után, és a trikolórról elnevezett tér kialakítását is kötelezővé tenné egy, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által kezdeményezett törvénytervezet.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Antal István-Lóránt szenátornak nem volt pártmegbízása arra, hogy felszálljon a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőre, és nem lett volna szabad azon a gépen lennie – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
A rendőrök elfogtak Konstanca, Dâmbovița, Buzău és Brăila megyében négy román állampolgárt, akiket a dán hatóságok európai elfogatóparancs alapján egy honfitársuk meggyilkolása miatt kerestek.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.