Kitálalt a bíróságon a politika maffiamódszereiről a sofőrből lett megyei tanácselnök

Mindenki valakinek a valakije a közszférában, még egy takarítónőt sem lehet alkalmazni anélkül, hogy a párt ne szóljon bele, állítja Mihai Seplecan volt Kolozs megyei tanácselnök.
Hirdetés

Ennyire részletesen még senki nem tárta a nyilvánosság elé azt, hogy hogyan működik belülről a politikai maffia, mint a Nemzeti Liberális Párt (PNL) egykori üdvöskéje, Mihai Seplecan (korábbi nevén Szeplekan), akinek 2015-ben a Kolozs Megyei Tanács elnöki székéig sikerült felkapaszkodnia. Igaz, a tisztséget csak rövid ideig sikerült megtartania, miután pártja megvonta tőle a politikai támogatást, később pedig felmerült a gyanú, hogy hamis egyetemi diplomával rendelkezik.

Seplecan okirathamisítási ügyének tárgyalása éppen a múlt héten zárult volna, az utolsó szó jogán viszont a volt politikus olyan beszédet mondott, hogy azzal

sikerült elérnie az újratárgyalás elrendelését.

A mintegy kétórás beszédében apró részletességgel számolt be arról, hogy a pártok miként hálózzák be és szövik át a teljes intézményi rendszert, és döntenek a fontos és a kevésbé fontos pozíciókról, kezdve azzal, hogy kiket tesznek egy intézmény élére, egészen addig, hogy kit alkalmazzanak takarítónak vagy sofőrnek.

Ritkán fordul elő, hogy egy bíró ilyen sokáig beszélni hagyjon egy vádlottat, és az elhangzottak megváltoztassák egy ügy kimenetelét, így hát a sajtó is kíváncsi volt arra, hogy mi történt valójában. Seplecan az Adevărulnak részletezte, mi is hangzott el a tárgyaláson, saját karrierjének gyors léptékű felfelé ívelésével is szemléltetve,

hogyan működik az igazi „párhuzamos állam”.

Seplecan egyszerű sofőrként kezdte 2005-ben, az akkori liberális tanácselnököt, Marius Nicoarát fuvarozta. Lépésről lépésre haladt a párt ranglétráján, 2012 és 2014 között az Electrica észak-erdélyi kereskedelmi aligazgatója volt, majd a Hidroserv fejlesztési igazgatójává nevezték ki. Tagja volt a kolozsvári reptér és a megyei útfenntartó hatóság vezetőségének, és négy Kolozs megyei polgármester tanácsadójaként is tevékenykedett, míg el nem érte karrierje csúcsát: a Kolozs Megyei Tanács elnöke lett.

Állítása szerint mindegyik kinevezése politikai alapon történt, holott normális esetben az ilyen tisztségeket szakmai érdemekkel lehet megszerezni. Még egy hivatalos papírral is rendelkezik arról, hogy az akkori Szociálliberális Szövetség (USL) őt javasolja az Electrica regionális kereskedelmi aligazgatójának, amiről Marius Nicoară, az akkori Kolozs megyei PNL legbefolyásosabb embere azt állította a bíróság előtt, nem emlékszik, hogy aláírta volna.

Seplecan fél éven át töltötte be a tanácselnöki tisztséget,

botrányokkal övezett viharos elnöksége azzal ért véget, hogy a PNL inkompetenciára hivatkozva megvonta tőle a politikai támogatást, ez pedig a törvény értelmében tisztségvesztéssel járt. Szerinte erre azért került sor, mert nem volt hajlandó eleget tenni a PNL felől érkező politikai „megrendeléseknek”.

Arról, hogy milyen gyakoriak a pártszékházak felől érkező utasítások, a bíróság előtt és a sajtónak is beszélt. A rendszerben mindenkinek megvan a maga helye és szerepe: a politikusoknak, a rendőröknek, a bíróknak, az ügyészeknek, az orvosoknak, az egyetemi tanároknak és a pedagógusoknak.

A pozícióba helyezett pártkatonák hálából az általában jól fizető állásért

zokszó nélkül teljesítik a párt kéréseit,

legyen szó egy engedélyről, egy igazolás kiállításáról, néhány fa kivágásáról vagy egy telek megszerzéséről. A rendszerváltás óta eltelt 29 évben ezt a szisztémát hógörgetegként tolja maga előtt a román társadalom, magyarázta Seplecan, aki szerint ez az igazi párhuzamos állam. A gond csak azzal van, hogy a kulcspozíciókat az intézményeknél olyan emberek szerezték meg politikai alapon az évek során, akiknek sem tapasztalatuk, sem szakmai tudásuk nincs az illető intézmény vezetéséhez.

Hirdetés

Amint más párt kerül a megye élére, úgy cserélik le sorra ezeket az embereket. A kormánytagoktól kezdve az államtitkárokon keresztül egészen az egyes állami vagy önkormányzati intézmények takarítószemélyzetéig mindenki valakinek a valakije, állítja a volt tanácselnök. Seplecan hangsúlyozta, hogy ez nem jelenti azt, hogy mindenki inkompetens vagy törvénytelenségek árán épülnének fel az intézményi hierarchiák,

a törvények határait szerinte csak feszegetik, de nem lépik át.

Például a közszférában kiírt állásokra bárki jelentkezhet, de csak az nyerheti meg, akit valamelyik befolyásos pártvezető is támogat.

Seplecan nem tagadja, hogy ő is haszonélvezője volt a rendszernek: miután kilépett a Nagy-Románia Pártból, Marius Nicoară pártfogásába vette, először csak sofőrként alkalmazta, majd egyre nagyobb és jobb tisztségekhez juttatta.

Az okirathamisítási ügyével kapcsolatosan Seplecan azt mondta, hogy egykori beosztottja, David Ciceo reptérigazgató panaszolta be bosszúból, amiért le akarta váltani. De Marius Nicoară (akkoriban szenátor és a csalási bizottság elnöke) keze is benne volt, aki hatalmával visszaélve avatkozott bele az ügybe, és kikérte a Spiru Haret magánegyetemtől Seplecan diplomáját. Miután nem teljesítette a pártutasításokat David Ciceo menesztésével kapcsolatosan, Nicoară bedobta a sajtónak a hamis diplomáról szóló híresztelést, majd a prefektus közleménye után a rendőrség is nyomozni kezdett Seplecan ellen.

A volt tanácselnök azt is elmondta, hogy

a Spiru Haret magánegyetemre is Marius Nicoară ismerőse javaslatára jelentkezett,

annak ellenére, hogy már rendelkezett egyetemi diplomával. Bizonyos állásokat csak bizonyos diplomákkal lehet betölteni, ilyenkor jön jól egy egyetem, ahol könnyen meg lehetett szerezni az oklevelet. Seplecan állítása szerint fogalma sem volt arról, hogy a diplomája hamis.

A bíróság mindenesetre az elhangzottak függvényében úgy döntött, hogy újratárgyalja az ügyet, és újabb információkat kér a Spiru Haret magánegyetemtől arról, hogyan lehetséges az, hogy két diploma is azonos sorozatszámot kapott.   

Hirdetés