Csak a jó ég tudja, mire lenne jó egy álhír-óra a jelenlegi középiskolai tantervben. Hacsak nem további álhírek terjesztésére.
Az egyik képviselő törvényjavaslatot nyújtott be december végén, melynek értelmében új kötelező tantárgyat vezetnének be a közoktatásban – ennek célja az „álhír-jelenség” visszaszorítása.
Néhány gondolat ezzel az ötlettel kapcsolatosan:
1. Az oktatási reformról jelenleg zajló általános viták a tanrend lazításának és az óraszámok csökkentésének szükségességéről szólnak. Hova férnének be még a diák órarendjébe az ilyenfajta tantárgyak (mint amilyen az álhírekkel kapcsolatos)?
Felkészültek lesz e szakértők többsége, hogy holmi előregyártott recept alapján tanítsanak és megfejtsenek egy ennyire kényes ügyet?
3. Mi az az álhír? Az álhírek olyan súlyos események elhallgatását is magába foglalják, melyek ellentmondanak a hivatalos narratívának (ez a propaganda eufemisztikus megfogalmazása) – lásd a három évvel ezelőtti kölni újévi incidensek esetét? Vagy az információknak az egyik lehetséges perspektívára nézve már eleve megbélyegző bemutatása (például olyan címkék, mint a szélsőjobb, illiberális igazságtalan használata legitim politikai opciókra)?
Vajon álhír – például – az az Andrei Pleşu, Andrei Cornea, Mihaela Miroiu, valamint más vezető értelmiségiek és újságírók által hangoztatott információ, mely szerint a házasságról szóló népszavazáson feltett kérdésében állítólag a kormány valamiféle tisztátalan szándéka rejlett, sőt „a román állam nemzeti érdekeinek aláásására irányuló lépés” (!), másképp mondva a népszavazás alkalmával állítólag
4. Ha igen, akkor miként segíthet az álhír jelenségének visszaszorításában egy gimnáziumban, középiskolában oktatott tantárgy, amikor olyan emberek, mint Andrei Pleşu, Andrei Cornea és a többi, és a többi, akik a román társadalom értelmiségi elitjeihez tartoznak, ennyire sebezhetők e jelenséggel szemben? Vagy még rosszabb, (szándékosan?) közreműködnek hamis hírek terjesztésében?
5. A tantárgy azoknak a hamis híreknek a visszaszorításában is segíteni fog, melyeket azok tábora terjeszt, akik a tantárgyat javasolják (vagy kikényszerítik) – vagy csak az ideológiai opponenseik által terjesztett „hamis hírek” visszaszorításában? Másképp mondva, bármit mondanak a „történelem jó oldalán” állók, az a priori és ellenőrzés nélkül „megbízható” lesz, míg azok a dolgok, melyeket – például – a konzervatívok, a keresztények, vagy azok mondanak, akik nincs szerencséjük a „jó oldalon” állni, azok a priori és ellenőrzés nélkül „álhírek” lesznek?
6. Mert ha ez így van, akkor vajon nem egy régi trükk tanúi vagyunk – annak, hogy álnév mögé rejtenek egy illiberális gyakorlatot? Amit a felvilágosult paternalizmus csomagolásában adnak el: mi majd megvédünk benneteket a félrevezetés veszélyeitől. Egyáltalán nem újdonság ál- vagy hangzatos név mögé rejteni a cenzúrát és a szólásszabadság ellenőrzését. Sztálin idejében nem a „proletariátus diktatúrája” volt az amerikai kommunisták szlogenje, hanem a „béke, munkahelyek és demokrácia”. Ugyanígy,
7. Amúgy mióta szokás törvénytervezettel bevezetni tantárgyakat a közoktatásban? Még jó, hogy nem törvénytervezettel írjuk elő az egész tanmenetet – vagy talán így kellene?
Amit tényleg tanítani kellene, az a kritikus szellem és az ítélőképesség, de ezeket nem lehet ilyen törvénytervezettel elérni. A félrevezetéssel szembeni ellenállást az általános műveltség növelésével lehet létrehozni, ami tényleg az oktatás célja – és ehhez nem kell külön tantárgy.
Az oktatásnak nem álhír-meghatározási (relatív és szubjektív) kritériumokat kell definiálni – hanem a nem-ideologizált információk és gondolkodásfejlesztés olyan szintjét kell biztosítania, mely elegendően tartalmas ahhoz, hogy az iskolát elvégző a személyes tapasztalatának megfelelően építhesse fel ítélőképességét.
(A „dezinformálás elleni” kezdeményezések témájára egy jövendőbeli cikkben fogok majd kitérni.)
A címet és az alcímeket a szerkesztőség adta.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.
A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Meghalt a roncsautóprogram, de túlélte. Justin Timberlake a feleségével, Jessica Biel-lel érkezett az Electric Castle-re.
Egy 15 éves fiú életét vesztette abban a balesetben, melynek során vonat sodort el egy autót a gyimesközéploki Antalokpataka településen, szerdán délelőtt.
Közel félszáz romániai telephelyének bezárása mellett döntött a FrieslandCampina vállalat a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint.
Két ember meghalt egy közlekedési balesetben péntek reggel Vrancea megyében.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.