// 2025. július 19., szombat // Emília

Kis erdélyi magyar abszurd: miért nincsenek kisebbségi jogok, ha vannak?

// HIRDETÉS

Párhuzamos valóságokat szül a kisebbségi jogok kérdése Erdélyben. Abban azonban mindenki egyetért, hogy csak papíron léteznek.

Kifele jól mutat a törvényi keret, de a gyakorlatban nem működik a kisebbségi anyanyelvhasználat Romániában – ez volt a közös nevező, amiben egyetértettek az erdélyi jogvédők a témában tartott szerdai konferencián. Illetve abban, hogy a kisebbségi jogok helyzete Romániában korántsem egyszerű, ellenben bonyolult.

Az esemény apropóját az adta, hogy három napra Erdélybe érkezett Fernand de Varennes, az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottja. A kanadai-ausztrál állampolgárságú szakértő az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) és a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MACISZESZ) szervezte konferencián a kárpátaljai, szerbiai, szlovákiai és főként az erdélyi magyar közösség helyzetéről tájékozódott.

Utóbbit a jogvédő szervezetek vezetői vázolták fel neki egy panelbeszélgetésen, és nem tudjuk, mennyit értett meg belőle, ugyanis annyira eltérő nézőpontból láttatták a helyzetet, hogy kicsit az az érzésünk támadt, mintha párhuzamos valóságokat szemlélnénk. Holott csak

egy többdimenziós képet kaptunk a legtöbbször egy szemszögből vázolt helyzetről.

A kisebbségi jogok terén legfájóbb pontnak számító Marosvásárhely helyzetét Smaranda Enache ismertette, kifejtve, nemcsak az ügyintézésben, feliratozásban, az oktatási intézményekben is sérülnek a kisebbségi jogok, külön kitérve a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) helyzetére. A Pro Európa Liga képviselője szerint Romániában csak papíron biztosítottak a kisebbségi jogok, mivel jól mutatnak külföld felé.

Kicsit keserűen állapította meg, hogy miközben a régi jogvédő generációnak 1989 után sikerült eredményeket elérni ezen a téren azáltal, hogy Románia az Európai Unió tagja akart lenni, ma visszalépés tapasztalható. Nemcsak a kisebbségi jogok, hanem általában a demokrácia terén. „Az Európai Unió részéről sem érzek érdeklődést, más prioritások vannak” – mondta Smaranda Enache, aki szerint több párbeszédre, bizalomra és főként jóindulatra lenne szükség.

Horváth István, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezetője arra mutatott rá, hogy felméréseik szerint a kisebbségi jogok épp ott nem érvényesülnek, ahol a legnagyobb szükség lenne erre: ahol a magyarok 60 százaléknál kisebb arányban vannak jelen egy településen. Ráadásul a törvény által garantált jogok sem működnek a gyakorlatban.

A párhuzamos valóság kisebbség és többség szintjén is megjelenik:

míg a magyarok szimultán nyelvhasználatot szeretnénk, a többség szerint csak abban az esetben elfogadott az anyanyelvhasználat a közigazgatásban, ha az érintett nem beszéli az állam nyelvét. Mindkét félnél nagy adag frusztrációról beszélhetünk, a magyaroknál, mert nem használhatják anyanyelvüket, a románoknál, mert mégis megpróbálják.

A civil szervezeteket Szőcs Izabella, a Minority Rights Egyesület ügyvédje, illetve Bethlendi András, az Advocacy Group for Freedom of Identity képviselője jelenítette meg a panelben, mindkettő a kolozsvári többnyelvű utcanévtáblákért folyatott per előzményeit ismertette.

Bethlendi András mondandójával kicsit kényelmetlen helyzetbe hozta RMDSZ-es házigazdáit, amikor kijelentette: abban, hogy nincsenek gyakorlatba ültetve a kisebbségek jogai, a magyar polgármesterek is ludasak. Ezek nem mernek konfrontálódni román kollégáikkal, így maguk sem tesznek eleget a törvénynek, amelynek gyakorlatba ültetését – törvényi keret ide vagy oda – eleve megnehezíti az alkalmazási módszertan hiánya.

Sokszor a magyar politikusok hozzáállása sem használ az ügynek: sikerként kommunikálnak egy-egy új jogszabályt, miközben tudják, hogy az a hétköznapi emberek szintjére úgysem ér el, gyakorlatban semmi nem változik. Például az 5000 fősnél nagyobb kisebbségi közösségek tagjai hiába kérhetnek a törvény szerint anyanyelvükön orvosi ellátást, Kolozsváron erre semmi esély.

A politikum és a jogvédők olykor vetélytársként lépnek fel,

mutatott rá Toró Tibor politológus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója, holott valójában kiegészítik egymás munkáját. Míg 2015 előtt a kisebbségi jogok biztosítása azon múlott, hogy a magyar pártok részei voltak-e az önkormányzatoknak, a jogvédők perekkel kérhetik számon a hiányt. A civilek alternatív módon közelítenek a kérdéshez és sokszor kritikusak, de ez többnyire jogos, vélte.

A helyzetet Csoma Botond illusztrálta a kolozsvári többnyelvű helységnévtáblák ügyével, mely éveken át napirenden szerepelt, s bár sokszor egyeztettek róla a román koalíciós partnerrel, mégsem sikerült áttörést elérni. A civil jogvédőkkel ellenben jó volt az együttműködés. A volt tanácsos szerint a jelenlegi megoldás konszenzus eredménye, a latin felirat kihelyezésével sikerült megakadályozni, hogy a városvezetés megfellebbezze a magyaroknak kedvező ítéletet.

Az évek során kiharcolt kolozsvári háromnyelvű táblák a nem kért latin felirattal. Fotó: Biró István|MTI

Hogyan lehetne változtatni a jelenlegi negatív helyzeten? – kérdezte Vincze Loránt FUEN-elnök, és a kérdésre eltérő javaslatok születtek. Horváth István úgy vélte,

kreatívnak kell lenni.

A kisebbségi jogok biztosítása ugyanis nem csak az identitásról szól, az önkormányzatok hatékonysága is múlik rajta, és szerinte a jövőben inkább erre kellene diskurzust építeni. Ha harcolunk a jogainkért, az háborúhoz vezet, mutatott rá, ezért ideje kreatívnak lenni és alternatív diskurzusokat felépíteni.

Politikai szinten is van tennivaló, ismerte el Csoma Botond, aki szerint kisebbségi kérdésekben hiába egyezik meg az RMDSZ a hatalmon lévő párttal, az ellenzék úgyis megtámadja az eredményt, és politikai tőkét kovácsol a helyzetből. Legutóbb az új közigazgatási törvényt nyilvánították alkotmányellenesnek, és épp a szintén kisebbségi Klaus Iohannis államfő volt a feljelentő. A parlamenti képviselő szerint az lenne a megoldás, ha valamennyi román párttal egyetértés lenne a kisebbségekre vonatkozó jogi keretekről.

A konferencia végén Fernand de Varennes az MTI kérdésére elmondta: nem a kisebbségi helyzetet kivizsgálni jött,

nincs abban a helyzetben, hogy kommentálja a romániai vagy kárpát-medencei magyar közösségek helyzetét,

csak tájékozódott. Erre holnap is lesz lehetősége, Marosvásárhelyen vesz részt oktatási fórumon. Kolozsváron az erdélyi magyar egyházfőkkel is találkozott, akik a restitúció elakadásáról, visszaállamosításokról tájékoztatták.

Vincze Loránt, a FUEN elnöke szerint a mostani esemény mégis fontos, mivel „első alkalommal lépünk ki magyar ügyekkel a kisebbségi jogvédelem európai kereteiből”. Ez szerinte új lehetőségeket nyit, hiszen az ENSZ emberi jogi bizottságában készülő jelentésekben megjelenhetnek azok a felvetések, amikkel a kisebbségügyi különmegbízott erdélyi látogatása során találkozott.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ismét embert ölt a medve! Nem! Egy kretén miatt legyilkoltak egy háromgyermekes macianyut!

Szántai János

Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.

Elmarad a rendszerváltás – huszadik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”

// HIRDETÉS
Nagyítás

Isteni szférába emelte a technót Padre Guilherme, a DJ pap Kolozsváron

Sólyom István

A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.

Miért maradt ki Gheorghe Funar a versből? – interjú Korpa Tamás költővel

Varga László Edgár

A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
„Cseppenként tesz idegronccsá a Lyme-kór”
Főtér

„Cseppenként tesz idegronccsá a Lyme-kór”

A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.

Szertefoszló álomnyaralás: újabb szegénységi bizonyítvány Romániának
Krónika

Szertefoszló álomnyaralás: újabb szegénységi bizonyítvány Romániának

Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.

Felkapott görög üdülőhelyen lazul a tíz év börtönre ítélt volt bukaresti főpolgármester – hírmix
Főtér

Felkapott görög üdülőhelyen lazul a tíz év börtönre ítélt volt bukaresti főpolgármester – hírmix

Meghalt a roncsautóprogram, de túlélte. Justin Timberlake a feleségével, Jessica Biel-lel érkezett az Electric Castle-re.

Kiskorú vesztette életét a gyimesközéploki vonatbalesetben
Székelyhon

Kiskorú vesztette életét a gyimesközéploki vonatbalesetben

Egy 15 éves fiú életét vesztette abban a balesetben, melynek során vonat sodort el egy autót a gyimesközéploki Antalokpataka településen, szerdán délelőtt.

Elbocsátások az egyik legnagyobb tejfeldolgozónál: több erdélyi telephelyét is bezárhatja a holland multi
Krónika

Elbocsátások az egyik legnagyobb tejfeldolgozónál: több erdélyi telephelyét is bezárhatja a holland multi

Közel félszáz romániai telephelyének bezárása mellett döntött a FrieslandCampina vállalat a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint.

Személyautó és motorkerékpár ütközött: sem a sofőr, sem a motoros nem élte túl a balesetet
Székelyhon

Személyautó és motorkerékpár ütközött: sem a sofőr, sem a motoros nem élte túl a balesetet

Két ember meghalt egy közlekedési balesetben péntek reggel Vrancea megyében.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ismét embert ölt a medve! Nem! Egy kretén miatt legyilkoltak egy háromgyermekes macianyut!

Szántai János

Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.

Elmarad a rendszerváltás – huszadik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”

// HIRDETÉS
Nagyítás

Isteni szférába emelte a technót Padre Guilherme, a DJ pap Kolozsváron

Sólyom István

A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.

Miért maradt ki Gheorghe Funar a versből? – interjú Korpa Tamás költővel

Varga László Edgár

A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.

// HIRDETÉS