Nem tudjuk eldönteni, hogy a román belpolitika egyik legsúlyosabb fordulatának vagyunk a tanúi, vagy ismét csak egy könnyed bukaresti bohózatot nézünk a tévében, amit másnapra elfelejtünk. Úgyhogy segítsen nekünk, és szavazzon!
Románia nincs felkészülve az EU soros elnökségének átvételére,
jelentette ki hétfőn Klaus Iohannis, nem egészen két hónappal azelőtt, hogy az ország fél évre tényleg átveszi az Európai Tanács soros elnökségét. Az államfőt a megyei jogú városok tanácskozására hívták meg, de jól tudta, hogy nemcsak a polgármesterek hallgatják, hanem mindenki a bukaresti sajtón keresztül, és szavai könnyedén eljutnak a többi uniós tagország vezetőihez is.
Tudja, hogy pár hete még azt mondta, az ország vezetése megfelelően ellátja majd az EU-elnökséget, mondta, azóta azonban távoztak vagy leváltották az EU-s ügyekkel foglalkozó illetékeseket (Victor Negrescu szakaszos távozására utalt), a kormány tagjai képtelenek megegyezni, egyszerűen semmi kilátás sincs a jó kormányzásra. Ezért szerinte abszolút politikai szükségszerűség leváltani a Dăncilă-Dragnea-kormányt, amelyet a romániai demokrácia balesetének nevezett.
Dragnea előadta A megtalált bőrönd című bohózatának második felvonását
ma a parlamentben tartott sajtótájékoztatóján, és beígérte a harmadikat is jövő hétre. Azóta bőröndözik, hogy a Rise Project bukaresti oknyomozó portál közzétette, hogy egy bőröndben rengeteg fényképet és dokumentumot talált a PSD elnökéhez köthető Tel Drum cégről, és publikálta is első cikkét, amelyben bemutatja, hogy az állami megrendelésekből élő Tel Drum hogyan adott törvénytelenül kölcsön Dragnea fiának, hogyan fedezte a cég vezetőinek személyes kiadásait, hogyan mentették ki fantomcégekre a profitot, és hogyan próbálta az egész maffiaszerű működését lepapírozni.
Dragnea nem is titkolta, hogy mai performansza sem más, mint egy teátrális kommunikációs húzás, mert neki nem tetszik, hogy egyes híreket felkap a sajtó és a hírolvasók, másokat pedig nem, úgyhogy ő továbbgörgeti azokat, amelyeket nem. Miután lehazugozta és bábelnöknek nevezte Iohannist, ismét általa bekötött iratcsomókat lebegtetve hangoztatta, hogy Iohannis a „bűnvádas” (és nem ő). Azt a tényt már nem hangoztatta, hogy Iohannist nem ítélték el bűnvádi eljárásban, míg őt már igen: egyik ítélete már jogerős, a második is alapfokon elmarasztalta, a fellebbviteli eljárás most zajlik.