Romániának nem sikerült autópályán begurulni a nagy egyesülés centenáriumi ünnepére. Van viszont egy megakatedrálisa. Meg unionista vágyai.
Ostobák, gazemberek vagy árulók azok a politikusok, akik holmi kisszerű személyes érdekeknek, vagy – még rosszabb – bizonyos románok ellen irányuló idegen érdekeknek szolgáltatták ki a hazát. De még ostobábbak, még nagyobb gazemberek és árulók azok, akik az idők folyamán a közlekedésügyi minisztériumot vezették, amely a legnagyobb átverés volt, amit a románok elszenvedhettek,
A román forradalom óta eltelt 28 évben, melynek jelentős változást kellett volna hoznia a románok életében, a közlekedésügyi minisztérium, az állami költségvetés ezen fekete lyuka azt a negatív sikert volt képes felmutatni, hogy alkalmatlan volt egy olyan autópálya-hálózat kiépítésére, mely Románia összes történelmi régióját összekötné a civilizált Európa többi részével.
A románok egyértelműen jobban élnek, mint 1989 előtt, de a román politikusoknak az az érdemük, hogy képesek voltak sikeresen korlátozni ezt, hiszen az összes dolog nem a hazai téren folytatott politikáknak köszönhető, hanem a gazdasági növekedés globális trendjének, az innovációnak, de főleg annak, hogy a világ legerősebb és leggazdagabb gazdasági tömbjének vagyunk a tagjai.
A mieinknek annyit sikerült elérniük, hogy ne menjen jobban a sorunk és e téren tökéletesen boldogulnak.
Az összes román egyetlen államban való Nagy Egyesülése után 100 évvel nagy ünnepet kellett volna tartanunk és
Nemcsak ez nem történt meg. Még csak tervbe se vette senki.
A közlekedésügy mostani bákói (Bacău) miniszterét, Lucian Şovát mintha nippnek helyezték volna a tisztségbe: vezetése alatt egyetlen projekt sem haladt előre. Nem tudom, mi a napi tevékenysége, vagy miért megy egyáltalán munkába Lucian Şova, de az biztos, hogy nem autópályák építésén ügyködik. Talán van benne annyi jóérzés (persze, hogy nincs), hogy egész fizetését eladakozza, hiszen esetében semmilyen teljesítményről sem beszélhetünk.
Jelen pillanatban a Közlekedésügyi Minisztérium az ostobaság, a nemtörődömség és a felelőtlenség emlékműve, olyan minisztérium, melyet teljesen be kellene zárni, ajtaját le kellene pecsételni és – miért ne?! –, ahogy a gyermek mondták: szalonnával bekenni és a kutyáknak odaadni.
A Centenárium Évében megvalósított egyetlen nemzeti célkitűzés a Nagy Egyesülés Katedrálisának megépítése. Azoknak mondom, akik nem tudják, a katedrális nem a jelenlegi pátriárka szeszélye.
Egy katedrális megépítésének ötlete már rögtön 1918 után felmerült, de eddig sohasem adódott olyan nemzedék, mely képes legyen megvalósítani a projektet. A katedrális valójában mindazoknak a románoknak állított emlékmű, akik a román nemzetért áldozták fel magukat, akik a haza kiteljesedéséért, függetlenségéért és annak megőrzéséért harcoltak.
Íme, a Román Ortodox Egyház sokkal jobb menedzsernek bizonyul a román államnál és megvalósítja azt, amit a románok 100 évvel ezelőtt tervbe vettek.
E sorozatos kudarcok közepette a civil társadalom igyekszik megmenteni a Centenárium Évből azt, ami még megmenthető.
Jelenleg több száz önkéntes vesz részt abban az aláírásgyűjtésben, melynek célja unionistává változtatni Románia alkotmányát. Egy unionista preambulum beiktatása a cél. További információkat itt találhatnak.
December 1-én minden unionista Gyulafehérváron lesz, de nemcsak az unionisták. Ez a centenáriumi év, és mindnyájunknak nemzeti célkitűzéssé kell változtatnunk Románia egyesülését a Moldovai Köztársasággal, ahogy azt 1859-ben meghatározták, a jelenlegi politikai osztály akaratával szembemenve, mely csak a saját, a néptől idegen célját követi.
A politikai osztály sorozatos kudarcai közepette e pillanatban, a Centenáriumi Év megmentése szempontjából kötelességünkké válik, hogy sikerre vigyük ezt a kezdeményezést.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.
Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.
Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.