// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Ostobák, gazemberek, árulók: a közlekedésügyi minisztériumot be kellene zárni

// HIRDETÉS

Romániának nem sikerült autópályán begurulni a nagy egyesülés centenáriumi ünnepére. Van viszont egy megakatedrálisa. Meg unionista vágyai.

Ostobák, gazemberek vagy árulók azok a politikusok, akik holmi kisszerű személyes érdekeknek, vagy – még rosszabb – bizonyos románok ellen irányuló idegen érdekeknek szolgáltatták ki a hazát. De még ostobábbak, még nagyobb gazemberek és árulók azok, akik az idők folyamán a közlekedésügyi minisztériumot vezették, amely a legnagyobb átverés volt, amit a románok elszenvedhettek,

olyan fekete lyuk az állami költségvetésben, mely semmilyen említhető eredményt sem tud felmutatni.

A román forradalom óta eltelt 28 évben, melynek jelentős változást kellett volna hoznia a románok életében, a közlekedésügyi minisztérium, az állami költségvetés ezen fekete lyuka azt a negatív sikert volt képes felmutatni, hogy alkalmatlan volt egy olyan autópálya-hálózat kiépítésére, mely Románia összes történelmi régióját összekötné a civilizált Európa többi részével.

A románok egyértelműen jobban élnek, mint 1989 előtt, de a román politikusoknak az az érdemük, hogy képesek voltak sikeresen korlátozni ezt, hiszen az összes dolog nem a hazai téren folytatott politikáknak köszönhető, hanem a gazdasági növekedés globális trendjének, az innovációnak, de főleg annak, hogy a világ legerősebb és leggazdagabb gazdasági tömbjének vagyunk a tagjai.

A mieinknek annyit sikerült elérniük, hogy ne menjen jobban a sorunk és e téren tökéletesen boldogulnak.
Az összes román egyetlen államban való Nagy Egyesülése után 100 évvel nagy ünnepet kellett volna tartanunk és

az Egyesülés-autópálya szalagját kellett volna átvágnunk, mely Brüsszellel köti össze Moldvát.

Nemcsak ez nem történt meg. Még csak tervbe se vette senki.

A közlekedésügy mostani bákói (Bacău) miniszterét, Lucian Şovát mintha nippnek helyezték volna a tisztségbe: vezetése alatt egyetlen projekt sem haladt előre. Nem tudom, mi a napi tevékenysége, vagy miért megy egyáltalán munkába Lucian Şova, de az biztos, hogy nem autópályák építésén ügyködik. Talán van benne annyi jóérzés (persze, hogy nincs), hogy egész fizetését eladakozza, hiszen esetében semmilyen teljesítményről sem beszélhetünk.

Jelen pillanatban a Közlekedésügyi Minisztérium az ostobaság, a nemtörődömség és a felelőtlenség emlékműve, olyan minisztérium, melyet teljesen be kellene zárni, ajtaját le kellene pecsételni és – miért ne?! –, ahogy a gyermek mondták: szalonnával bekenni és a kutyáknak odaadni.

A Nagy Egyesülés Katedrálisa – az egyetlen megvalósított nemzeti cél

A Centenárium Évében megvalósított egyetlen nemzeti célkitűzés a Nagy Egyesülés Katedrálisának megépítése. Azoknak mondom, akik nem tudják, a katedrális nem a jelenlegi pátriárka szeszélye.

Egy katedrális megépítésének ötlete már rögtön 1918 után felmerült, de eddig sohasem adódott olyan nemzedék, mely képes legyen megvalósítani a projektet. A katedrális valójában mindazoknak a románoknak állított emlékmű, akik a román nemzetért áldozták fel magukat, akik a haza kiteljesedéséért, függetlenségéért és annak megőrzéséért harcoltak.
Íme, a Román Ortodox Egyház sokkal jobb menedzsernek bizonyul a román államnál és megvalósítja azt, amit a románok 100 évvel ezelőtt tervbe vettek.

Egyesülési népszavazás – egy másik kötelezően teljesítendő célkitűzés

E sorozatos kudarcok közepette a civil társadalom igyekszik megmenteni a Centenárium Évből azt, ami még megmenthető.
Jelenleg több száz önkéntes vesz részt abban az aláírásgyűjtésben, melynek célja unionistává változtatni Románia alkotmányát. Egy unionista preambulum beiktatása a cél. További információkat itt találhatnak.

December 1-én minden unionista Gyulafehérváron lesz, de nemcsak az unionisták. Ez a centenáriumi év, és mindnyájunknak nemzeti célkitűzéssé kell változtatnunk Románia egyesülését a Moldovai Köztársasággal, ahogy azt 1859-ben meghatározták, a jelenlegi politikai osztály akaratával szembemenve, mely csak a saját, a néptől idegen célját követi.
A politikai osztály sorozatos kudarcai közepette e pillanatban, a Centenáriumi Év megmentése szempontjából kötelességünkké válik, hogy sikerre vigyük ezt a kezdeményezést.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS