Irányt váltana, legalábbis az úti célok tekintetében a kolozsvári repülőtér, melynek vezetősége Nyugat helyett immár Kelet felé kacsint. A meghódításra váró területek pedig nem másak, mint Oroszország és a Szovjetunió egykori tagállamai. Erről, illetve a jövőbeli tervekről David Ciceo igazgató beszélt egy, a témában tartott hétvégi konferencián.

A kolozsvári Avram Iancu Nemzetközi Repülőtér vezetője szerint nagy hátrány, hogy a belső-erdélyi légikikötőnek egyáltalán nincs kapcsolata Kelettel, miközben Nyugatra számos járatot üzemeltetnek. Így a jövőben ezen változtatnának, megelőzve a bukaresti és jászvásári reptereket, melyek szintén Nyugatot preferálják. Ciceo szerint azonban a kolozsvári légikikötő

csak akkor állhat nyerőre a regionális repterek hatalmas versenyében, ha Kelet felé veszi az irányt.

A szamosfalvi létesítményben idén a tavalyinál több, mintegy 2,9 millió utas fordult meg. Persze, az utaslétszámhoz viszonyítva az infrastruktúra messze nem kielégítő, de Ciceo nem aggódik, ugyanis egyetlen romániai reptér sem rendelkezik a forgalomnak megfelelő nagyságú terminálokkal.

Ennek ellenére a forgalmat tovább növelnék, sőt, 2035-re megdupláznák, mondja az igazgató, aki szerint valamennyi hazai reptérnek ezt kell tennie, ha fenn akar maradni. A külföldi és belföldi járatok növelésére azért is szükség van, mert a kolozsvári létesítmény 200 kilométeres körzetében több reptér is működik. Mégis

a szamosfalvi légikikötő idén mintegy 4 millió eurós profitot termelt.

A növekedés csak beruházásokkal érhető el, ahhoz, hogy az említett dátumra 7 millióra nőjjön az utaslétszám, a tervek szerint a következő időszakban 200 millió eurót fordítanak a reptér fejlesztésére, ennek egy részét hitelekből.

A hazai repterek fejlesztését az autópályák és a gyorsvasút hiánya is indokolja, mondja Ciceo, emiatt a belföldi járatokra is nagyobb hangsúly kerül. Rámutatott, míg a katasztrofális állapotok miatt a CFR utasforgalma az elmúlt tíz évben jelentősen visszaesett, a reptereké szárnyal, ma egyetlen reptérnek van annyi utasa, mint húsz éve az összesnek. Ráadásul a külföldi járatok révén egyre több turista érkezik, budapesti mintára Kollozsváron

egyre több a brit fiatal, akik egy-egy hétvégi buli kedvéért jönnek,

állítja a reptérigazgató. De hálásnak bizonyult a dániai légikapcsolat is: az északi ország lakóinak nagy a vásárlóerejük és ki vannak éhezve az új desztinációk iránt, Románia természeti szépségei pedig sokukat vonzhatják. A légikikötő tehát ismertebb, kozmopolitább várossá tette Kolozsvárt.