Mikor már azt hinnénk, ennyire aljas magyarellenes gyűlöletbeszéd már nem létezik a mioritikus hazában, máris előugrik valami a bokorból.
Nem az a gond, hogy az anyanyelven oktató iskolákban (melyeket eufemisztikusan „nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásnak” neveznek!) az elemi tagozaton továbbra is magyar etnikumúak tanítják a román nyelvet. Végül is román állampolgárok és ha van bennük igyekezet (és elég tudás), ha van bennük pedagógiai tehetség és szakma iránti tisztelet, akkor nem lenne semmi ok az aggodalomra. Ellenkezőleg, szükséges és üdvözlendő is lenne. De
(ahogy az a történelem és a földrajz esetében történt, az összes bevezetett elszakadást pártoló hamisítással), el kellene fogadniuk, hogy vizsgán bizonyítsák szükséges ismereteik meglétét. Különben akár az iskola takarítónőjét is behívhatnák, akiről – egyáltalán nem meglepő módon! – kiderülhetne, hogy román az anyanyelve. Különösen bizonyos térségekben…
De az iskolákban a román nyelvet elsődlegesen bölcsész tanárnak kellene oktatnia.
És elég érvünk lenne, hogy Kelemen Hunor orrára koppintsunk. Éppen arról a pusztai kancai elképzeléséből kiindulva, hogy idegen nyelvként kellene oktatni a román nyelvet. Mert minden iskolában az a tanári érdek – ha a diákok javát nézzük –, hogy egy idegennyelvet olyan tanár oktasson, aki azt anyanyelveként beszéli, nem? Vagy úgy, már
Akkor a politikai magyarságnak el kell fogadnia, hogy a román nyelvet nem lehet úgy oktatni, ahogy a magyar politikusok beszélnek, hanem elengedhetetlenek a bölcsészeti iskolát végzett oktatók.
Kelemen Hunornak azonban nem az az érdeke, hogy az etnikumához tartozó gyermekek javát szolgálja. Nem abban az értelemben, hogy igazi lehetőséget biztosítson számukra, hogy románként érvényesüljenek Romániában.
Mert ez az alak Nagy-Magyarországon képzeli magát és mindent elkövet, hogy etnikumát – annak akarata ellenére – egy másfajta nyelvű, szokású, történelmű térségben való életre készítse fel, melyek mind csak az általunk felügyelet nélkül hagyott helyeken kiagyalt és összetákolt dolgok.
Ennek bizonyítéka az is, ahogy Kelemen Hunor – kihívó „hortiszkus” szemtelenséggel – bejelentette győzelmét, azt, hogy sikerült újra kikényszerítenie a román nyelv idegen nyelvként történő oktatását, vagyis magyarul, hiszen erről van voltaképpen szó.
„Győztünk!”, kürtölte szét magyarul ezt a zöldes mérget. Nekünk,
De nekünk a magyar győzelemnél jobban kellene fájjon az, hogy a bennünket vezető bűnözők miatt veszítettünk. Mert a kormányon lévők a Centenáriumi Évben még a nyelvünkből is csúfot űztek…
Na, mostantól kezdve érdemelne meg igazán egy büntetőaktát Viorica D(r)ăncilă. Mert az a gesztus, hogy úgy javított ki egy sürgősségi rendeletet – kiiktatva belőle azt, ami a magyarokat zavarta –, hogy nem küldte vissza volna véleményezésre a minisztériumnak, egyrészt a szolgalelkűségét, másrészt a magyarság kiszolgálását bizonyítja. Hiszen vajon megfeledkeztünk arról, hogy az, aki Tudose kormányfő ellen beszélt Brüsszelből, aki arról beszélt, hogy merre kellene lobogtatniuk a jelképrongyukat a székelyeknek (utalás Mihai Tudose volt kormányfő kijelentésére, hogy fel kellene akasztani azokat a hivatalosságokat, akik kitűzik a székely zászlót – a szerk.), az éppen a mai „protestáns” nőci? (utalás arra, hogy Dăncilă kormányfő protestálók helyett protestánsokat mondott – a szerk.)
„Hunornak ezúttal igaza volt!”, sziszegte Liviu Dragnea is… De mikor nem volt neki igaza, a téged lábtörlőnek használó beszédeiben, te Livache?...
Mi következik?
(az irodalomrész nélkül)… Hadd „tanuljanak” gyermekek… És amikor majd ők is felnőnek, akkor merészelünk majd csodálkozni mi, gyávaságba beleöregedettek azon, hogy a holnapi fiatalok nem lesznek képesek megérteni azt, hogy mit mondanak a városaikban a második nyelven, románul?
Ez csak egy lépés „afelé”, vagyis abba az irányba, hogy nem a magyar lesz a második hivatalos nyelv, hanem a román a második nemhivatalos nyelv… És a tehetetlenségünk útja felé…
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
Jövő héten jelenti be a kormány a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot. Két hónapos kiskutyát dobott ki az ablakon egy pașcani férfi.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
További híreink: elhunyt Kincses Előd, a marosvásárhelyi fekete március nagy tanúja, leégett a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás, és van ahol idén már másodszor virágzik a cseresznye…
Két fiatal vesztette életét egy közlekedési balesetben vasárnapra virradóan Râmnicu Vâlceában. A rendőrség üldözte őket, miután nagy sebességgel közlekedtek, és nem álltak meg a jelzésre – közölte vasárnap a Vâlcea megyei rendőrség.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Életét vesztette a Ratosnya közelében történt baleset egyik áldozata vasárnap délután, egy másik személyt mentőhelikopterrel szállítottak kórházba.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.