A családról szóló népszavazás után érdemes ezen elgondolkodni: a demokráciát sehol sem valamilyen ideológia, jelen esetben a progresszista liberalizmus hitelesítésére építették fel.
A dolgokat hangosan és világosan ki kell mondani, amíg még szabad és van rá idő. A toleráns és népek feletti elitjeink kérésére elvetélt népszavazás ősi dogmatikus hagyományú új időket vetít előre.
Mindezt a vesztes és közönyös hipszterek, az ehhez a durva néphez képest túlságosan kifinomult világ és az öndicsőítésért megőrülő önzők kényelme kedvéért. A népszavazást kompromittáló és az önkényt a családba beszabadító elitista kampány sokkal vétkesebb elkényeztetett vandalizmus, mint amennyire azt hirdetői és szimpatizánsai hiszik, vagy állítják, hogy nem hiszik. A városi krémünk első győzelme távolmaradással és rágalmazással következik be és nem késlekedik majd a demokrácia ellen fordulni.
Az EU jó szokásához illően addig kellene a népszavazás megismétlését követelnünk, míg meg nem kapnánk a kívánt eredményt. Nem. Ott, ahol az EU házi feladatokat osztogat az urnázásból és progresszizmusból bukásra állóknak, a demokrácia azt mondja, hogy bármennyire kellemetlen, vagy bűzös az, tiszteletben kell tartani a szavazással rögzített eredményt. Az eredményt, nem azok érveit és viselkedését, akik frenetikusan démonizálták a hagyományos család melletti opciót.
melyeket 1990 óta a Nemzeti Megmentési Front (FSN), a Szociáldemokrata Párt (PSD) és más trikolór öves csúszómászók választottak ki magukból. Sőt, e dölyfös és nevetséges kitörések erkölcsi archeológiája a kommunista démonológia területére vezet. A „kőház, kartoncsalád” kampány csodálatos ingyenhősei olyan primitív fanatizmust reprodukáltak, mely azt bizonyítja, hogy nem sikerült úgy túljutnunk a kommunizmuson, hogy az ne szivárogjon be a génjeinkbe. A toleranciára és sokszínűségre vonatkozó ördögi felszólítás a különbség. A sokszínűség, nyilvánvalóan, mindenre vonatkozik, a gondolkodás kivételével. És a tolerancia is mindenre vonatkozik, kivéve azokat, akik valami nem engedélyezett dolgot szeretnének mondani.
Amúgy pontosan ugyanaz a sóvárgó visszavonulás a dogmába.
Egyesek elfelejtik, mások nem is tudnak róla, hogy 1945 után szintén egy militáns kisebbség kényszerítette ki az – egyéni és társadalmi – gondolkodó élet totális befagyasztását Romániában.
Akkor – egy megszálló hadsereggel mögöttük. Most – egy nevelő hadsereggel előttük. Akkor is, most is – a progresszió nevében. Mindazok, akik nem az egyedüli igazság mentén szavaznak, azonos minta szerint, gyűlöletben találtatnak bűnösnek. Akkor – a munkásosztállyal szemben. Most – a kisebbségekkel szemben. Akkor is, most is – az elnyomottakkal szemben. Sőt, aki a régi rend megőrzését támogatja, az főben járó bűnben vétkes. Akkor – mert az amerikai imperialisták játékát űzte. Most – mert Putyin kezére akarja adni az ezután következő nemzedékeket. Akkor is, most is – idegen hatalmak ügynöke.
A ki nem mondott és ezért annál inkább felidézendő igazság az, hogy 1989-ben elindultunk – együtt – a demokrácia felé. Vagy nem erről volt akkor szó? Menet közben a finom népek közül sokan ráébredtek, hogy a demokrácia nem sprint-, hanem maratoni futás és inkább azt a szerepet választották, hogy ők a beavatott meg nem értettek, vagy felsőbbrendű áldozatok egy barbárokból álló országban. Ennek a kommunizmus alatti tudós passzivitásban hosszasan megedződött elitnek az emberi gyengesége az első próbára megismételte a dicső tettét. Ezeknek az embereknek a meggyőződéseik elbuktak, de nem azelőtt, hogy gondosan rásimultak volna az új nyugati bigottizmusból átvett erkölcsi alibikre.
Politikailag a helyzet még súlyosabb. Először is azért, mert
Az alacsony részvételi arány azt mutatja, hogy a PSD – amúgy ádázul hatékony – helyi apparátusa nem lendült mozgásba a népszavazás alkalmával. Ennek magyarázata: a helyi polgármesterek, szervezeti vezetők és igavonó talpasok nem éreztek tisztség- és pénzszagot. Ezért fékeztek. Következésképpen a korrupció, sokat vitatott történelmében először, hasznosnak bizonyult és szívességet tett hivatásos bírálóinak. Akiknek egy pillanatig sem okozott szégyent vagy gondot összefogni vele.
Másodsorban maga a politikai rendszer is élőben megmutatta, hogy a meggyőződések és az emberi értékek terén egyik végétől a másikig agnosztikus. Vagyis tökéletesen idióta. E fogyatékosság megértésében semmi sem használ jobban, mint az általános közvélemény megvezetésére küldött ostobaságok. Arról az állításról van szó, mely szerint a népszavazás egy PSD által kitalált és felhasznált dolog. Ha ez így van, akkor gratula nekik és szégyen nekünk!
Egy jobboldali pártnak kellett volna kezdeményeznie a népszavazást, nem annak az agynak, melyet Liviu Dragnea rendszeresen áthelyez a Viorica Dăncilă fejében lévő üres helyre. A PSD által megellett népszavazás politikai tanulsága az, hogy
Félretérve a PSD sikeres foglalását, egyetlen párt sem nyikkant semmi olyasmit, ami valamiféle világos és vállalt álláspontra hasonlított volna, Brătianu PNL-s (Nemzeti Liberális Párt – a szerk.) és Prătianu BNL-s híres utódaival kezdve. A felszabadító Cioloş a mindenféle szavazók macronizálására és olyan demagóg műveletekre szakosodott, melyekkel feledtetni szeretné, hogy majdnem ő lett a szocialisták jelöltje az európai biztosi tisztségre. A Mentsétek meg Romániát Szövetséget (USR) az utcai színház köti le, az RMDSZ pedig európainak mondja magát, amikor Romániáról van szó, de igazi feudalizmust hozott létre a saját választói közösségén belül. Az erkölcsi opciók és az alapvető intézmények grammatikája érthetetlen ezen emberek számára, akik vezetőnek akarnak látszani és néha vezetők akarnak lenni, de csak azért, hogy az asztalfőn üljenek ott, ahol – igény szerint – fogadásokat vagy ping-pong mérkőzéseket szoktak tartani. Végül Iohannis elnöknek sikerült – újra – intézményesen hallgatnia: mélyen és tanulságok nélkül.
Ott van még a diaszpóra, melyet – ezúttal – már senki sem énekelt meg. Az országon kívül szavazva és Dăncilán viccelődve azokkal a románokkal, akik az IGEN mellé pecsételtek a szavazólapon, e sorok írója tanácstalan maradt: vajon ezek a románok is a diaszpórához tartoznak? Vagy a népszavazási opció a PSD-be integrálta őket?
E kétfajta – civil és politikai – képmutatás kombinált eredménye a demokrácia lebontása egyfajta ravasz ostobasággal és ideológia felé történő migrációval. A népszavazás után, különösen az értelmiségieknek meg kellene érteniük, hogy
Volt már egyszer egyedülálló ideológiánk, és egy fontos dolgot meg kellene értenünk abból, hogy 45 éven keresztül egyetlen eszmébe vertük a fejünket: a fal színe nem számít.
A 2018. október 6–7-i angolkóros, félremagyarázott és ostromlott népszavazás létrehozta a demagóg kollektivizmus első és szerencsétlen művét. A felszabadítás látszata mögött a családot ugyanabban a bánásmódban részesítették, mint amelyikkel a kommunisták egy másik természetes jogot számoltak fel: a magántulajdont. Ennek eredménye egy nemzeti kudarc lett, amiért később kell majd megfizetnünk: a család államosítása.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.
A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Meghalt a roncsautóprogram, de túlélte. Justin Timberlake a feleségével, Jessica Biel-lel érkezett az Electric Castle-re.
Egy 15 éves fiú életét vesztette abban a balesetben, melynek során vonat sodort el egy autót a gyimesközéploki Antalokpataka településen, szerdán délelőtt.
Közel félszáz romániai telephelyének bezárása mellett döntött a FrieslandCampina vállalat a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint.
Két ember meghalt egy közlekedési balesetben péntek reggel Vrancea megyében.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.