// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Az RMDSZ zsarol, a PSD enged

// HIRDETÉS

Azért ne higgyük, hogy eljött a magyar-román világbéke, és a szélsőnackósok elmentek szabadságra. Ezúttal a magyarok a román nemzetállam szuverenitására törnek. Anyanyelvvel!

Az RMDSZ úgy határozott, hogy „NEM” (az eredeti szövegben is magyarul – a szerk.). Vagyis, az RMDSZ semmiképpen sem fogadja el, hogy a magyar diákok megtanuljanak románul. Nyilvánvaló, hogy az RMDSZ a kis lépések politikáját követi,

melynek célja előkészíteni a feltételeket a román állam szuverenitásának csökkentéséhez a kisebbségi etnikai közösségek által is lakott térségekben.

A Centenárium évében a revansista hungarizmus Románia elleni offenzívája fokozódásának vagyunk a tanúi. És ezt úgy, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) a kormányon maradása bebiztosítása kedvéért egyik elfogadhatatlan engedményt teszi a másik után a hungarizmus ezen romániai vektorának, az RMDSZ-nek. A legutóbbi engedmény az volt, hogy a Dăncilă-kormány helyt adott az RMDSZ azon követelésének, hogy vonja vissza Románia Kormányának 9/2018. sz. sürgősségi rendeletét (valójában egyszerű kormányrendeletről van szó – a szerk.), mely előírta, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató általános iskolai osztályokban a román nyelv- és irodalomórákat szakirányú képzettségű, felsőfokú végzettséggel rendelkező tanárok oktassák. Ezt a rendeletet augusztusban fogadták el, de az RMDSZ – nyilvánvalóan – rendkívül felháborodottnak mutatkozott azért, mert a magyar diákoknak azoktól kell a román nyelvet megtanulniuk, akik jól ismerik Románia hivatalos nyelvét és nem a magyar tanítóktól vagy tanítónőktől, akik esetében

már nem is kell elmondanunk, hogy mennyire tisztán beszélik a román nyelvet, főleg a Kovászna, a Hargita és Maros megyeiek.

gy aztán szeptember 21-én, pontosan azon a napon, amikor a PSD az Országos Végrehajtó Bizottságban (CExN-ben) próbálta tisztázni a Gabriela Firea, Paul Stănescu és Adrian Ţuţuianu levele által generált gondokat, Kelemen Hunor éppen Kolozsvárról követelte az oktatási miniszter, Valentin Popa leváltását, mert ő két olyan döntést hozott, melyekről nem konzultált az RMDSZ képviselőivel. Az RMDSZ vezetője néhány nappal e kijelentése után nekiállt teljesen ordenáré módon zsarolni, bejelentve, hogy a román nyelv oktatásával kapcsolatos kérdés megoldásáig nem lehet parlamenti együttműködésről beszélni. Mi következett? Az oktatási miniszter, Valentin Popa már másnap bejelentette a lemondását, a Dăncilă-kormány pedig elfogadott egy sürgősségi rendeletet, melynek értelmében a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató általános iskolai osztályokban a román nyelvet az adott osztályok pedagógusai oktatják.

A múlt heti rendelet nem egyedi eset. A lépés beleilleszkedik az RMDSZ azon kezdeményezéseinek sorába, melyek célja

a román nyelv szerepének csökkentése a magyar többségű térségekben és a regionális hivatalos nyelvi státusz megszerzése a magyar nyelv számára.

Az RMDSZ-nek az utóbbi évben több lépést is sikerült megtennie ebbe az irányba. Ennek megfelelően tavaly májusban rá tudta venni a parlamenti többséget annak a törvénynek az elfogadására, mely szerint a nemzeti kisebbségek nyelvét ismerő szakszemélyzetet kell alkalmazni az egészségügyi és szociális támogatási egységekben, azokban a térségekben, ahol a nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárok vagy 20 százaléknál nagyobb arányt tesznek ki, vagy legalább 5000 fő a létszámuk. Ezt követte annak a törvényjavaslatnak a Szenátus közigazgatási és emberi jogi bizottságai együttes ülésén történt elfogadása, melynek értelmében március 15-ét a romániai magyar közösség ünnepévé nyilvánítják, valamint a Római Katolikus Teológiai Középiskolára vonatkozó – amúgy végül sikeres – követelés. Mindezekhez társult az, hogy az idén júniusban elfogadott közigazgatási törvénykönyvbe beiktatták azt a rendelkezést, mely szerint megszüntetik a 20 százalékos küszöböt a nemzeti kisebbségek nyelvének kormánymegbízotti hivatalokban, polgármesteri hivatalokban, megyei és helyi tanácsokban történő alkalmazása esetén, de a kétnyelvű táblák felszerelésének módjára vonatkozóan is. Szintén a közigazgatási törvény engedi meg a magyar nyelv használatát a kihelyezett szolgáltatóknál és a kormánymegbízotti hivatalokban.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS