Azért ne higgyük, hogy eljött a magyar-román világbéke, és a szélsőnackósok elmentek szabadságra. Ezúttal a magyarok a román nemzetállam szuverenitására törnek. Anyanyelvvel!
Az RMDSZ úgy határozott, hogy „NEM” (az eredeti szövegben is magyarul – a szerk.). Vagyis, az RMDSZ semmiképpen sem fogadja el, hogy a magyar diákok megtanuljanak románul. Nyilvánvaló, hogy az RMDSZ a kis lépések politikáját követi,
A Centenárium évében a revansista hungarizmus Románia elleni offenzívája fokozódásának vagyunk a tanúi. És ezt úgy, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) a kormányon maradása bebiztosítása kedvéért egyik elfogadhatatlan engedményt teszi a másik után a hungarizmus ezen romániai vektorának, az RMDSZ-nek. A legutóbbi engedmény az volt, hogy a Dăncilă-kormány helyt adott az RMDSZ azon követelésének, hogy vonja vissza Románia Kormányának 9/2018. sz. sürgősségi rendeletét (valójában egyszerű kormányrendeletről van szó – a szerk.), mely előírta, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató általános iskolai osztályokban a román nyelv- és irodalomórákat szakirányú képzettségű, felsőfokú végzettséggel rendelkező tanárok oktassák. Ezt a rendeletet augusztusban fogadták el, de az RMDSZ – nyilvánvalóan – rendkívül felháborodottnak mutatkozott azért, mert a magyar diákoknak azoktól kell a román nyelvet megtanulniuk, akik jól ismerik Románia hivatalos nyelvét és nem a magyar tanítóktól vagy tanítónőktől, akik esetében
gy aztán szeptember 21-én, pontosan azon a napon, amikor a PSD az Országos Végrehajtó Bizottságban (CExN-ben) próbálta tisztázni a Gabriela Firea, Paul Stănescu és Adrian Ţuţuianu levele által generált gondokat, Kelemen Hunor éppen Kolozsvárról követelte az oktatási miniszter, Valentin Popa leváltását, mert ő két olyan döntést hozott, melyekről nem konzultált az RMDSZ képviselőivel. Az RMDSZ vezetője néhány nappal e kijelentése után nekiállt teljesen ordenáré módon zsarolni, bejelentve, hogy a román nyelv oktatásával kapcsolatos kérdés megoldásáig nem lehet parlamenti együttműködésről beszélni. Mi következett? Az oktatási miniszter, Valentin Popa már másnap bejelentette a lemondását, a Dăncilă-kormány pedig elfogadott egy sürgősségi rendeletet, melynek értelmében a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató általános iskolai osztályokban a román nyelvet az adott osztályok pedagógusai oktatják.
A múlt heti rendelet nem egyedi eset. A lépés beleilleszkedik az RMDSZ azon kezdeményezéseinek sorába, melyek célja
Az RMDSZ-nek az utóbbi évben több lépést is sikerült megtennie ebbe az irányba. Ennek megfelelően tavaly májusban rá tudta venni a parlamenti többséget annak a törvénynek az elfogadására, mely szerint a nemzeti kisebbségek nyelvét ismerő szakszemélyzetet kell alkalmazni az egészségügyi és szociális támogatási egységekben, azokban a térségekben, ahol a nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárok vagy 20 százaléknál nagyobb arányt tesznek ki, vagy legalább 5000 fő a létszámuk. Ezt követte annak a törvényjavaslatnak a Szenátus közigazgatási és emberi jogi bizottságai együttes ülésén történt elfogadása, melynek értelmében március 15-ét a romániai magyar közösség ünnepévé nyilvánítják, valamint a Római Katolikus Teológiai Középiskolára vonatkozó – amúgy végül sikeres – követelés. Mindezekhez társult az, hogy az idén júniusban elfogadott közigazgatási törvénykönyvbe beiktatták azt a rendelkezést, mely szerint megszüntetik a 20 százalékos küszöböt a nemzeti kisebbségek nyelvének kormánymegbízotti hivatalokban, polgármesteri hivatalokban, megyei és helyi tanácsokban történő alkalmazása esetén, de a kétnyelvű táblák felszerelésének módjára vonatkozóan is. Szintén a közigazgatási törvény engedi meg a magyar nyelv használatát a kihelyezett szolgáltatóknál és a kormánymegbízotti hivatalokban.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
A rendszer rossz, ez tény. De nem lehet mindent a rendszerre kenni. Talán a sofőrök egyéni hozzáállásával is baj van, méghozzá nem is kicsi.
Az iráni háború által okozott üzemanyagársokk új lendületet adhat az elektromos autók piacának, de nem mindenhol ugyanúgy, valódi mentalitásváltást pedig valószínűleg csak egy hosszasan elhúzódó olajválság idézhet elő.
Ezúttal az elnyomott tömegekről és a hétköznapi hősökről értekeztek az MCC kolozsvári központjának történész meghívottjai.
Megtalálták, de sajnos már nem volt életben a Gyergyóalfaluból eltűnt 63 éves férfi – közölték Gyergyóalfalu község Facebook-oldalán a hétfői nagyszabású keresőakciót követően.
Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Erő ügyvivő elnöke bocsánatkérést vár Zelenszkijtől, és felszólítja az Ukrajna területén élő kisebbségek jogainak biztosítására.
Nagyon hamar beigazolódtak azok az előrejelzések – egyesek szerint akkor még spekulációk –, amelyek 9–10 lej fölé vizionálták az üzemanyagok literenkénti árát.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.