Az RMDSZ úgy határozott, hogy „NEM” (az eredeti szövegben is magyarul – a szerk.). Vagyis, az RMDSZ semmiképpen sem fogadja el, hogy a magyar diákok megtanuljanak románul. Nyilvánvaló, hogy az RMDSZ a kis lépések politikáját követi,

melynek célja előkészíteni a feltételeket a román állam szuverenitásának csökkentéséhez a kisebbségi etnikai közösségek által is lakott térségekben.

A Centenárium évében a revansista hungarizmus Románia elleni offenzívája fokozódásának vagyunk a tanúi. És ezt úgy, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) a kormányon maradása bebiztosítása kedvéért egyik elfogadhatatlan engedményt teszi a másik után a hungarizmus ezen romániai vektorának, az RMDSZ-nek. A legutóbbi engedmény az volt, hogy a Dăncilă-kormány helyt adott az RMDSZ azon követelésének, hogy vonja vissza Románia Kormányának 9/2018. sz. sürgősségi rendeletét (valójában egyszerű kormányrendeletről van szó – a szerk.), mely előírta, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató általános iskolai osztályokban a román nyelv- és irodalomórákat szakirányú képzettségű, felsőfokú végzettséggel rendelkező tanárok oktassák. Ezt a rendeletet augusztusban fogadták el, de az RMDSZ – nyilvánvalóan – rendkívül felháborodottnak mutatkozott azért, mert a magyar diákoknak azoktól kell a román nyelvet megtanulniuk, akik jól ismerik Románia hivatalos nyelvét és nem a magyar tanítóktól vagy tanítónőktől, akik esetében

már nem is kell elmondanunk, hogy mennyire tisztán beszélik a román nyelvet, főleg a Kovászna, a Hargita és Maros megyeiek.

gy aztán szeptember 21-én, pontosan azon a napon, amikor a PSD az Országos Végrehajtó Bizottságban (CExN-ben) próbálta tisztázni a Gabriela Firea, Paul Stănescu és Adrian Ţuţuianu levele által generált gondokat, Kelemen Hunor éppen Kolozsvárról követelte az oktatási miniszter, Valentin Popa leváltását, mert ő két olyan döntést hozott, melyekről nem konzultált az RMDSZ képviselőivel. Az RMDSZ vezetője néhány nappal e kijelentése után nekiállt teljesen ordenáré módon zsarolni, bejelentve, hogy a román nyelv oktatásával kapcsolatos kérdés megoldásáig nem lehet parlamenti együttműködésről beszélni. Mi következett? Az oktatási miniszter, Valentin Popa már másnap bejelentette a lemondását, a Dăncilă-kormány pedig elfogadott egy sürgősségi rendeletet, melynek értelmében a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató általános iskolai osztályokban a román nyelvet az adott osztályok pedagógusai oktatják.

A múlt heti rendelet nem egyedi eset. A lépés beleilleszkedik az RMDSZ azon kezdeményezéseinek sorába, melyek célja

a román nyelv szerepének csökkentése a magyar többségű térségekben és a regionális hivatalos nyelvi státusz megszerzése a magyar nyelv számára.

Az RMDSZ-nek az utóbbi évben több lépést is sikerült megtennie ebbe az irányba. Ennek megfelelően tavaly májusban rá tudta venni a parlamenti többséget annak a törvénynek az elfogadására, mely szerint a nemzeti kisebbségek nyelvét ismerő szakszemélyzetet kell alkalmazni az egészségügyi és szociális támogatási egységekben, azokban a térségekben, ahol a nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárok vagy 20 százaléknál nagyobb arányt tesznek ki, vagy legalább 5000 fő a létszámuk. Ezt követte annak a törvényjavaslatnak a Szenátus közigazgatási és emberi jogi bizottságai együttes ülésén történt elfogadása, melynek értelmében március 15-ét a romániai magyar közösség ünnepévé nyilvánítják, valamint a Római Katolikus Teológiai Középiskolára vonatkozó – amúgy végül sikeres – követelés. Mindezekhez társult az, hogy az idén júniusban elfogadott közigazgatási törvénykönyvbe beiktatták azt a rendelkezést, mely szerint megszüntetik a 20 százalékos küszöböt a nemzeti kisebbségek nyelvének kormánymegbízotti hivatalokban, polgármesteri hivatalokban, megyei és helyi tanácsokban történő alkalmazása esetén, de a kétnyelvű táblák felszerelésének módjára vonatkozóan is. Szintén a közigazgatási törvény engedi meg a magyar nyelv használatát a kihelyezett szolgáltatóknál és a kormánymegbízotti hivatalokban.

Az alcímeket a szerkesztőség adta.