Azért ne higgyük, hogy eljött a magyar-román világbéke, és a szélsőnackósok elmentek szabadságra. Ezúttal a magyarok a román nemzetállam szuverenitására törnek. Anyanyelvvel!
Az RMDSZ úgy határozott, hogy „NEM” (az eredeti szövegben is magyarul – a szerk.). Vagyis, az RMDSZ semmiképpen sem fogadja el, hogy a magyar diákok megtanuljanak románul. Nyilvánvaló, hogy az RMDSZ a kis lépések politikáját követi,
A Centenárium évében a revansista hungarizmus Románia elleni offenzívája fokozódásának vagyunk a tanúi. És ezt úgy, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) a kormányon maradása bebiztosítása kedvéért egyik elfogadhatatlan engedményt teszi a másik után a hungarizmus ezen romániai vektorának, az RMDSZ-nek. A legutóbbi engedmény az volt, hogy a Dăncilă-kormány helyt adott az RMDSZ azon követelésének, hogy vonja vissza Románia Kormányának 9/2018. sz. sürgősségi rendeletét (valójában egyszerű kormányrendeletről van szó – a szerk.), mely előírta, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató általános iskolai osztályokban a román nyelv- és irodalomórákat szakirányú képzettségű, felsőfokú végzettséggel rendelkező tanárok oktassák. Ezt a rendeletet augusztusban fogadták el, de az RMDSZ – nyilvánvalóan – rendkívül felháborodottnak mutatkozott azért, mert a magyar diákoknak azoktól kell a román nyelvet megtanulniuk, akik jól ismerik Románia hivatalos nyelvét és nem a magyar tanítóktól vagy tanítónőktől, akik esetében
gy aztán szeptember 21-én, pontosan azon a napon, amikor a PSD az Országos Végrehajtó Bizottságban (CExN-ben) próbálta tisztázni a Gabriela Firea, Paul Stănescu és Adrian Ţuţuianu levele által generált gondokat, Kelemen Hunor éppen Kolozsvárról követelte az oktatási miniszter, Valentin Popa leváltását, mert ő két olyan döntést hozott, melyekről nem konzultált az RMDSZ képviselőivel. Az RMDSZ vezetője néhány nappal e kijelentése után nekiállt teljesen ordenáré módon zsarolni, bejelentve, hogy a román nyelv oktatásával kapcsolatos kérdés megoldásáig nem lehet parlamenti együttműködésről beszélni. Mi következett? Az oktatási miniszter, Valentin Popa már másnap bejelentette a lemondását, a Dăncilă-kormány pedig elfogadott egy sürgősségi rendeletet, melynek értelmében a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató általános iskolai osztályokban a román nyelvet az adott osztályok pedagógusai oktatják.
A múlt heti rendelet nem egyedi eset. A lépés beleilleszkedik az RMDSZ azon kezdeményezéseinek sorába, melyek célja
Az RMDSZ-nek az utóbbi évben több lépést is sikerült megtennie ebbe az irányba. Ennek megfelelően tavaly májusban rá tudta venni a parlamenti többséget annak a törvénynek az elfogadására, mely szerint a nemzeti kisebbségek nyelvét ismerő szakszemélyzetet kell alkalmazni az egészségügyi és szociális támogatási egységekben, azokban a térségekben, ahol a nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárok vagy 20 százaléknál nagyobb arányt tesznek ki, vagy legalább 5000 fő a létszámuk. Ezt követte annak a törvényjavaslatnak a Szenátus közigazgatási és emberi jogi bizottságai együttes ülésén történt elfogadása, melynek értelmében március 15-ét a romániai magyar közösség ünnepévé nyilvánítják, valamint a Római Katolikus Teológiai Középiskolára vonatkozó – amúgy végül sikeres – követelés. Mindezekhez társult az, hogy az idén júniusban elfogadott közigazgatási törvénykönyvbe beiktatták azt a rendelkezést, mely szerint megszüntetik a 20 százalékos küszöböt a nemzeti kisebbségek nyelvének kormánymegbízotti hivatalokban, polgármesteri hivatalokban, megyei és helyi tanácsokban történő alkalmazása esetén, de a kétnyelvű táblák felszerelésének módjára vonatkozóan is. Szintén a közigazgatási törvény engedi meg a magyar nyelv használatát a kihelyezett szolgáltatóknál és a kormánymegbízotti hivatalokban.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.
Március 18-án lezárult a levélszavazáshoz szükséges regisztráció azoknak a magyar állampolgároknak, akik nem rendelkeznek magyarországi lakóhellyel. A további teendőket Grezsa Csabával, Magyarország kolozsvári főkonzuljával jártuk körül.
Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.
Tűz ütött ki egy raktárban Szentegyházán, az egykori vasgyár területén. Az épületben pelettet és brikettet gyártottak. A helyszínre nagy erőkkel vonultak ki a tűzoltók.
RO-Alert üzenetben kaphatnak telefonos riasztásokat a román állampolgárok akkor, amikor az energiafogyasztásuk eléri a szerződésben meghatározott határérték 80 százalékát.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.