Nos, mi, magyarok is pont ugyanazt gondoljuk a saját kultúránkról, mint a románok. Az egyetlen különbség, hogy ők sokan vannak, mi kevesebben.
A centenáriumi évben legalább egy igazságnak (újra) nyilvánvalóvá kell válnia számunkra: a sikeres országprojekt azon ügyek összege, melyek esetében nincs alku, nincs felülvizsgálat, és még a benyomása sem alakulhat ki annak, hogy újra napirendre tűzhetők, hogy „nyitottak” lehetnének.
mely határok rögzítéséért száz évvel ezelőtt mára szinte elfeledett méretű katonai, politikai, kulturális és érzelmi harcok dúltak. A fenti kijelentés nem egy szélsőségesség hite, nem a nemzeti-kommunizmus bűnös hazafiságának meghosszabbítása és nem is egy ellenséges kijelentés azokkal a kisebbségekkel szemben, melyekkel jóban-rosszban osztozunk. Ez csak egy olyan megállapítás, amelyről nem alkudozhatunk.
Ahogy nem alkudozhatunk egy nap óráinak számáról vagy az évszakok sorrendjéről,
Minden más eszközt megelőző módon a nyelv volt azon emberek mélyreható egységének összekötő anyaga, akik eltérő joghatóságokban éltek, a lehető legkülönbözőbb szabályoknak és imperatívuszoknak alárendelve. Az Osztrák-Magyar Birodalomtól a cáriig és az oszmán ellenőrzéstől a nyugati nagyhatalmak protektorátusáig, a nyelv volt az, mely – akár a talajvíz – egy közös haza utáni diffúz és állandó vágyat táplált.
Az erre a nyelvre és a történelmi tapasztalatok alapjára épített
A saját kultúra megismerése nemcsak egyszerű kötelesség, melynek teljesítésével megkülönböztetjük magunkat másoktól, más kultúráktól, hanem az a viszonyítási pont, mely segít bennünket megtudni, kik is vagyunk valójában. Következésképpen a kultúránkat hordozó oktatásról sincs alku, bármilyen nagyok azoknak a szakértőknek a honoráriumai, akik olyan stratégiákat és programokat kínálnak nekünk, melyek célja éppen a mederből való kilépés, a magunkkal szembeni öngyilkos emancipáció.
Végül, ha a föld adottság, akkor annál inkább az az ég, ahova törekszünk.
Az a tény, hogy a dolgok nem mindig voltak így, érvet jelent arra, hogy ne ismételjük meg azokat a lélekmérnöki kísérleteket, melyeknek a korábbi nemzedékek – sajnos – ki voltak téve. Nem kell ortodoxnak (és románnak sem) lennie, hogy az ember tiszteletben tartsa valaki lelki beállítottságát. A másik vitathatatlan identitása azonban nem zárja ki a párbeszédet, a máshonnan való kölcsönzést és inspirálódást. Ellenkezőleg. A bizonyíték? Mi!
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Ha nem tart sehová a történelem, nincs nagy közös cél, csak a saját életünk menedzselése marad.
Miért veszélyes manapság, ha az ember vállalja az önálló véleményét?
A mesterséges intelligencia által generált képek és videók elárasztják az internetet. Gyakorlati tippek arra, hogyan szűrjük ki ezeket.
A „legvagányabb romániai magyarnak” tartják a román követői a szatmárnémeti vlogger-kalandort, akinek az offline életére is kíváncsiak voltunk.
… az államelnök szerint, ha egy miniszter hazudik, az nem olyan gáz, mintha milliókat lopott volna… és Románia lesz az első NATO-tagállam, amelynek HISAR-osztályú járőrhajója van.
Gőzerővel építik a fejlesztő és a helyi hivatalosságok által Erdély legnagyobb kiskereskedelmi (retail) parkjának nevezett, több mint 100 millió euróból megvalósítandó létesítményt Szászfenes község területén.
A helyiek kevesebbet dolgoznak és több időt töltenek a családjukkal – mondja Nagy Ildikó, a Norvégiai mindennapok blog marosvásárhelyi származású szerzője, aki a szaunában is az erdélyi magyarok történetét ecseteli a norvég néniknek.
Szándékosan nekihajtott egy másik autónak, ezáltal egy 21 éves fiatalember, valamint annak egyéves és négyhónapos lánya életét oltotta ki az a 38 éves Ialomița megyei férfi, akit Nagy-Britanniában azonosítottak és vettek őrizetbe a hatóságok.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Eltűnt személy felkutatásához kér segítséget egy család a közösségi médiában. A felhívás szerint egy 39 éves nőt keresnek, aki december 5-én délután elhagyta a székelyudvarhelyi Riverside bevásárlóközpontot, azóta nem tudnak kapcsolatba lépni vele.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha nem tart sehová a történelem, nincs nagy közös cél, csak a saját életünk menedzselése marad.
Miért veszélyes manapság, ha az ember vállalja az önálló véleményét?
A mesterséges intelligencia által generált képek és videók elárasztják az internetet. Gyakorlati tippek arra, hogyan szűrjük ki ezeket.
A „legvagányabb romániai magyarnak” tartják a román követői a szatmárnémeti vlogger-kalandort, akinek az offline életére is kíváncsiak voltunk.