Romániának elege lett abból, hogy a magyar vezérek fel-alá korzóznak Erdélyben, de az itt hagyott cuccaikra magasról tojnak. FIGYELEM: REVANSISTA HUMORVESZÉLY!
Hosszú évek hallgatása után a román hatóságok végre megunták a magyar szomszédok hanyagságát, és a sarkukra álltak. Hivatalos levélben szólították fel a magyar hatóságokat, miszerint tegyenek csak eleget az Erdélyre vonatkozó kötelességvállalásaiknak, és szépen javítsák meg a régió ásatag infrastruktúráját. Különös tekintettel arra, hogy az utóbbi napok áradásai ékesen bebizonyították: a magyarok valójában parlagon hagyták a dolgokat, és nemigen csináltak semmit az utóbbi száz évben.
„Vegyük például a Brassó megyei Bodola esetét, ahol a Habsburg hatóságok által épített vasúti hidat több mint 100 éve nem újították fel. Há’ de emberek, ki csinálja meg, ezt is mi, mindig csak mi? Nem elég, hogy a magyarok századokon át elnyomták az erdélyi románokat, most még oda is raknának minket dolgozni?”, jelentette ki a külügyminisztérium egyik illetékese.
Az erdélyi városok tele vannak a magyarok által itt hagyott hidakkal, utakkal, épületekkel, még abból az időből, amikor a román hadsereg elűzte őket. „Néhány seggfej idejött és telerondította a gyönyörű tájat mindenféle kúriákkal, kastélyokkal és hasonló szeméttel. Há’ mit képzelnek, száz év alatt megrongálódnak, és persze nekünk kell velük bajlódni, a mi pénzünkön!”
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.
Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.
Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.
Székelyudvarhely központjától néhányszáz méterre kóborolt az a visszajáró medve, amelyet kedd este lőttek ki. Az alpolgármester szerint az állat tömbházak között is megfordult, és emberekkel találkozott.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.