// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Reformációt idéző szoborcsoport költözik a Főtérre

// HIRDETÉS

Csak az írás, csak a hit, csak a kegyelem, csak Krisztus, egyedül Istené a dicsőség – mindez rézből és fényből Kolozsváron, majd Cambridge-ben.

A kolozsvári Főtért uraló, katolikus Szent Mihály-templommal szemben Archetypes (Archetípusok) néven állítja ki Liviu Mocan kolozsvári szobrász legújabb alkotásait, a reformáció öt solájából, öt alapvetéséből ihletődött, vizuálisan igen cseles szobrát. A szoborcsoportot hétfő délelőtt kezdték felállítani, ekkor akadt meg a szemünk a csillogó réz figurákon, és odamentünk kíváncsiskodni.

 

 

 

A szobrásznak már évek óta áll köztéri alkotása a Főtéren, az 1989. decemberében meglőtt kolozsváriaknak emléket állító oszlopok a  Demmers teázó előtt. Ugyancsak ő készítette a vallásszabadság emlékművét, amelyet Tordán lelepleztek le idén januárban a vallásszabadság törvényének kihirdetése és a Magyar Unitárius Egyház intézményesülésének 450. évfordulóján.

 

Az Archetípusokat a szobrász Cambridge-ben fogja kiállítani júliustól decemberig, de előtte, mától két hétig Kolozsváron láthatók. Érdemes közelről megnézni őket, a sola gratia ihlette bárányt vagy a sola scriptura könyvét, mert vissza fognak nézni: a könyv sorai, a bárány teste szemekből áll. 

 

 

 

 

A transzcendens Világlétra képes szinte eltűnni, ha jó szögből pillantjuk meg, a soli Deo gloriából ihletődött trombitán mindent megtalálunk a mikroszkopikustól a gigantikusig, a kozmosztól a kultúráig. Ugyanilyen kifejező a sola fide, a víz mélye helyett az égbe vetett horgony jelzi a mélyen vallásos ember egyedüli kikötőjét.

 

Mindenképp nézzük meg este is a szoborcsoportot, a szórólap rendkívüli megvilágítást ígér. Ha pedig magát a művészt, Liviu Mocant szeretnénk hallani, amint bemutatja az alkotást, akkor vasárnap este kilenckor ugorjunk el a Főtérre.

 

Ebből a beharangozó videóból kiderül, miért épp Cambridge-nek a Great St Mary's temploma ad helyet a nem mindennapi szoborcsoportnak, amelynek létrehozásában Bogdan Goția építész, Valer Bulat és Radu Pop képzőművészek is segédkeztek.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS