Nehezebb lesz elkapni a fehérgalléros bűnözőket?

A kormánypártok és az RMDSZ szerint az ártatlanokat, az ellenzék szerint a bűnösöket védi a futószalagon módosított büntető perrendtartás. A szenátus csont nélkül megszavazta.
Hirdetés
A szociálliberális kormánytöbbség és az RMDSZ szavazataival a szenátus elfogadta szerdán a büntető perrendtartás módosítását. Ezt a törvénykönyvet arra hivatkozva módosították, hogy ki kell igazítani az alkotmánysértőnek bizonyult cikkelyeket, meg kell védeni az emberi jogokat, és érvényt kell szerezni az ártatlanság vélelméről szóló európai uniós irányelvnek.
 
A most elfogadott módosításokat a PSD, az ALDE és az RMDSZ honatyái javasolták a Florin Iordache vezette parlamenti különbizottságban, a szenátus az ellenzék összes javaslatát leszavazta. Az ellenzék a tervezet számos rendelkezését már korábban is bírálta: szerintük a kormánypártok korrupt politikusaik elszámoltatását próbálják akadályozni, 
 

az új perrendtartás pedig a bűnözőt és nem áldozatát védi.

Újdonság például, hogy 

  • a törvénytelenül szerzett bizonyítékok semmisek;
  • csak azokkal a feljelentőkkel köthető vádalku, akik az elkövetéstől számított fél éven belül tanúskodnak egy bűncselekményről; 
  • a fellebbviteli bíróság nem marasztalhat el egy első fokon felmentett vádlottat, csak ha új bizonyítékok merülnek fel, vagy megismétli a bizonyítási eljárást (vagyis a fellebbviteli bíró nem állapíthatja meg, hogy az alapfokú ítélet téves következtetésen alapul, csak ha például újra kihallgatja a tanúkat);
  • az ügyészségeknek automatikusan ejteniük kell a vádat minden olyan bűnvádi eljárásban, amelynél egy éven belül nem sikerült vádat emelniük;
  • ha egy gyanúsított ellen a nyomozás során titkos megfigyelést rendelnek el, arról a megfigyelés befejezése után legkésőbb tíz nappal írásban kell majd értesíteni az érintettet, a jegyzőkönyvek tartalmát és magukat a felvételeket – amennyiben az igényli – a gyanúsítottnak is be kell majd mutatni;
  • a törvénytelenül készített felvételeket az ügyészek is megsemmisíthetik, és erről jegyzőkönyvet készítenek, amit csatolnak az ügyirathoz;
  • hatósági felügyeletet legfeljebb fél évig lehet foganatosítani a vádlottal szemben;
  • jogerős ítéletet akkor is felül lehet vizsgáltatni, ha az ügyben eljáró ügyész vagy bíró fegyelmi büntetésben részesült szolgálati hanyagság vagy tisztségének rosszhiszemű gyakorlása miatt;
  • gyanúsítottakat vagy vádlottakat 24 órán belül csak legfeljebb hat órán át lehet kihallgatni, vallomásukat rögzíteni kell, és a hang- és videofelvételt a védelem rendelkezésére kell bocsátani, ellenkező esetben kizárják azt a bizonyítékok közül.
A módosítás során a román médiában folyamatos bilincscsörgésnek is megpróbáltak gátat szabni a törvényhozók azzal, hogy az eljárásjog
 

korlátozná a sajtó hozzáférését bizonyos információkhoz

a bűnvádi eljárás során, az Agerpres szerint nemcsak a nyomozati, hanem a bírósági szakaszban is, amennyiben pedig közérdekű volta miatt mégis nyilvánosságra hozzák egy részleteit, az ügyészségek számára tilos lesz, hogy bűnösként állítsanak be egy gyanúsítottat a jogerős ítélet előtt.
 
A büntetőeljárást módosító tervezet a képviselőházi vita során nyeri el végső formáját. A kormánytöbbség a büntető törvénykönyvet is módosítani akarja.

Hirdetés