Nehezebb lesz elkapni a fehérgalléros bűnözőket?

az új perrendtartás pedig a bűnözőt és nem áldozatát védi.

Újdonság például, hogy 

• a törvénytelenül szerzett bizonyítékok semmisek;
• csak azokkal a feljelentőkkel köthető vádalku, akik az elkövetéstől számított fél éven belül tanúskodnak egy bűncselekményről; 
• a fellebbviteli bíróság nem marasztalhat el egy első fokon felmentett vádlottat, csak ha új bizonyítékok merülnek fel, vagy megismétli a bizonyítási eljárást (vagyis a fellebbviteli bíró nem állapíthatja meg, hogy az alapfokú ítélet téves következtetésen alapul, csak ha például újra kihallgatja a tanúkat);
• az ügyészségeknek automatikusan ejteniük kell a vádat minden olyan bűnvádi eljárásban, amelynél egy éven belül nem sikerült vádat emelniük;
• ha egy gyanúsított ellen a nyomozás során titkos megfigyelést rendelnek el, arról a megfigyelés befejezése után legkésőbb tíz nappal írásban kell majd értesíteni az érintettet, a jegyzőkönyvek tartalmát és magukat a felvételeket – amennyiben az igényli – a gyanúsítottnak is be kell majd mutatni;
• a törvénytelenül készített felvételeket az ügyészek is megsemmisíthetik, és erről jegyzőkönyvet készítenek, amit csatolnak az ügyirathoz;
• hatósági felügyeletet legfeljebb fél évig lehet foganatosítani a vádlottal szemben;
• jogerős ítéletet akkor is felül lehet vizsgáltatni, ha az ügyben eljáró ügyész vagy bíró fegyelmi büntetésben részesült szolgálati hanyagság vagy tisztségének rosszhiszemű gyakorlása miatt;
• gyanúsítottakat vagy vádlottakat 24 órán belül csak legfeljebb hat órán át lehet kihallgatni, vallomásukat rögzíteni kell, és a hang- és videofelvételt a védelem rendelkezésére kell bocsátani, ellenkező esetben kizárják azt a bizonyítékok közül.

korlátozná a sajtó hozzáférését bizonyos információkhoz