Európai alapok – a román tehetetlenség tükre

Az EU által Romániának a 2014 és 2027 közötti időszakra nyújtott kohéziós alapok 1000 kilométernyi autópálya megépítésére lennének elegendők. Ha Románia le tudná hívni őket.
Hirdetés

Az Európai Bizottság javaslata, hogy 2,2 milliárd euróval megnövelik a Romániának szánt kohéziós alapokat – amely 8 százalékkal több a jelenlegi költségvetésnél –, csak akkor jó hír, ha hátat fordítunk az általa tükrözött valóságnak. Románia 2014-ben is kapott egy 18 százalékos emelést, de eddig csak a rendelkezésre bocsátott alapok tizedét hívta le. Az EU azért ad több pénzt, mert szegények vagyunk,

de mi nem akarjuk, vagy nem tudjuk felhasználni.

Románia az egyik haszonélvezője a 2021–2027-es időszakra vonatkozó európai költségvetési terv kohéziós alapokra vonatkozó fejezetének, melyekkel a tagállamok közötti fejlettségi különbségeket akarják csökkenteni. Ez a fontos költségvetési pillér, mely a második legjelentősebb a közös agrárpolitika után, az európai szintű kiadások több mint harmadát képviseli, és 10 százalékkal fogják csökkenteni. De az Európai Bizottság még így is növelést javasol Románia esetében, a 2014–2020-as költségvetés 25 milliárd eurójáról 27,2 milliárd euróra. Bulgária és Görögország is 8 százalékkal többet kap, Olaszország 6,4 százalékkal, Spanyolország 5 százalékkal. A Visegrádi Csoport országai a nagy vesztesek: Csehország és Magyarország esetében a csökkentés 24 százalékos, Lengyelország esetében 23, Szlovákia esetében pedig 22 százalékos.

Tehát visszaigazolást nyer az a tendencia, hogy az alapokat

Európa keleti része felől dél felé irányítják át, melyet jobban sújtott a gazdasági válság.

Olyan találgatások is voltak, hogy ezzel bünteti Brüsszel a visegrádi euroszkeptikusokat a jogállam elleni támadásokért és azért, mert nem voltak szolidárisak a menekültválságban. Ez a vita még mindig folyik még akkor is, ha Günther Oettinger, az európai költségvetésért felelős német biztos elmagyarázta az Európai Parlamentben, hogy ezek az országok azért szerepelnek kevesebb pénzzel a költségvetési tervezetben, mert „versenyképesebbé váltak és gazdasági növekedést értek el”.

De az valószínű, hogy a szóban forgó feltétel, a demokratikus visszafejlődés a költségvetés európai parlamenti és európai tanácsi elfogadásával kapcsolatos tárgyalásokon számít majd. Főleg, hogy egyes nyugati kormányok továbbra is elégedetlenek a költségvetés elosztásával. Ennek figyelmeztető jelnek kellene lennie azok számára, akik ezekben a napokban egymásnak gratuláltak Bukarestben azért, amit ők román sikerként mutattak be.

Ez akkor lenne így, ha kihasználnánk a helyzetet. Emlékszünk, mekkora csinnadratta volt 2013-ban arra a hírre, hogy a 2014–2020-as időszakra vonatkozó költségvetésben több mint 5 milliárddal növelik a Romániának szánt alapokat, ami 18 százalékos növelés volt. E szakaszból eltelt négy és fél év után hazánk

a nekünk szánt pénznek csak nagyjából 10–16 százalékát volt képes lehívni

(az arány a forrástól függően változik, a hivatalos 16 százalékos érték pedig vitatott).

Hirdetés

Tehát könnyen megismételhetjük az előző, a csatlakozás utáni első költségvetésben elszenvedett veszteséget. Akkor Románia a 2007–2013-as időszakra biztosított összegből 1,6 milliárd eurót veszített el, mert nem volt képes időben lehívni. Romániának ez év végéig 4,8 milliárd eurót kell elköltenie, amit szállítási infrastruktúrával kapcsolatos projektekre és regionális kórházak építésére szánnak. Fennáll annak a veszélye, hogy e pénz egy része is elvész.

A szakértők becslése szerint a Romániának a 2014–2027-es időszakra biztosított összegek kb. 1.000 kilométernyi autópálya megépítésének költségével egyenértékű. Az EU biztosítja nekünk ezt a pénzt, de nem dugja a zsebünkbe. Románia lehívási képessége pedig továbbra is riasztóan alacsony. Érdektelenség vagy alkalmatlanság? 11 évnyi EU-tagság után még mindig nincs egy komoly elemzésünk erről.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Hirdetés