Színház az egész
szabot
2018. május 7. hétfő, 17:47
Abszurd helyzet akad bőben az atombombázás áldozatainak mindennapi életében is. Ritka japán vendégjáték a kolozsvári színpadon.
Az elefánt című japán abszurd drámával vendégszerepel Kolozsváron a tokiói Theater Office Natori színház – tudatja a kolozsvári magyar színház mai közleménye.
 
A Becujaku Minoru, a kortárs japán színház egyik legismertebb szerzője által írt művet június 12-én és 13-án mutatják be a kolozsvári színház stúdiójában. Az előadásra jegyek már vásárolhatók a színház jegypénztárában, valamint online a jegymester.ro weboldalon. Az előadást japán nyelven játsszák és  román felirattal lesz látható.
 
Az elefánt hőse egy beteg, az atombomba áldozata, aki különös késztetést érez arra, hogy a hátán levő duzzadt heget mutogassa a járókelőknek, azért, hogy elnyerje rokonszenvüket és szórakoztassa őket. Unokaöccse próbálja leszoktatni erről, és meggyőzni őt, hogy az emberek közömbösek a bombázás sérültjei iránt, mert azok még csak viszolygást sem keltenek bennük. Kettejük ellentétes viszonyulása világuk közömbösségére világít rá, mely ugyanakkor az egész világot érintő egzisztenciális szorongás is. 
 
Becujaku Minoru többek között Beckett és Kafka hatására írta abszurd drámáját, Az elefántot [Zo] (1962), amelynek témája az atombombázás áldozatainak élete. A szerző az alsó középosztály mindennapi nyelvén beszél a közönséghez, olyan abszurd helyzeteket dolgoz fel, amelyek mindennapi életünkben előfordulnak. Becujaku korunk legtermékenyebb japán írója, 130 színmű szerzője, de emellett gyerekmesét, esszét, kritikát is ír.
 
A tokiói Theatre Office Natori színház vezetője Toshiyuki Natori. Az intézmény színházi és táncelőadásokat, filmeket hoz létre, valamint házigazdája a háromévente megrendezésre kerülő Nemzetközi Ibsen Fesztiválnak. 
comments powered by Disqus
Egy héten belül egy erdészt meggyilkoltak, egy másik pedig csak a szerencsének köszönhetően menekült meg a fatolvajoktól.
Több magyar tannyelvű tanintézetet is érint a szigorítás.
A nagybozintai volt aranybánya után maradt ülepítő tó és meddőhányó még mindig ontja magából a mérgező anyagokat, a problémával két évtizede nem foglalkozik senki.
Bár Románia nem szavazta meg, így is sikerült a többség szavazatát elnyerni az Európai Unió Tanácsában.
A párt szerint „bomlasztó tevékenységet” folytatott Székelyudvarhely polgármestere.
Nos, a szerző szerint nagyon úgy tűnik, hogy nem. Ezért elsősorban Románia a hibás, na de persze, hogy mindjárt ott lohol mögötte az ellenséges Magyarország.
A taláros testület az államfőnek és a kormánynak is (részben) igazat adott a vitában, szóval nesze semmi.
A caracali áldozat megmentését megkönnyítette volna, ha működnek az európai támogatással beszerzett, segélyhívásokat fogadó eszközök.
Az mondjuk érthetetlen, miért kellett másfél évet várni a döntésre.
Mert azok a francos kisebbségek állandóan elnyomják őket a saját szent földjükön. Mint anno, a grófok.
Miért sajnálják ki a mogyorót a csokiból, ha az román piacra kerül? Hány termék alkalmaz kettős mércét Nyugat és Kelet között?
Elterelné a légi forgalmat a város fölül egy ideges honatya.
Az ember elolvassa Petre M. Iancu írását és kirázza a hideg, hogy ma is mennyire itt lóg a fejünk fölött a sarló meg a kalapács.