// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

A centenáriumi évre is reflektál a kolozsvári Ünnepi Könyvhét

// HIRDETÉS

Bemutatják a Lászlóffy Aladár hagyatékából előkerült regényt, de jelen lesz az „ideális popsztár”, Ákos is legújabb könyvével.

Román-magyar kulturális közvetítést is vállal a 8. kolozsvári Ünnepi Könyvhét, melyet május 10. és 13. között tartanak a Fogoly utcában – számoltak be a szervezők a szerdán tartott sajtótájékoztatójukon.

H. Szabó Gyula, az Erdélyi Magyar Könyves Céh alelnöke elmondta: a könyvhét megannyi helyszíne közül a kolozsvári immár évek óta

a fordítók számára szervezett beszélgetésekkel próbál kitűnni.

Idén a magyarokról szóló román nyelvű portált működtető Fehér Holló egyesület is olyan programot illeszt be a rendezvénysorozatba, amely a magyar irodalom román nyelvű megismertetését szolgálja. A program keretében román gyermekek szavalják magyar költők románra fordított verseit, és román fiatalok mesélnek a magyar irodalom román fordításban megjelent művei elolvasásával szerzett élményeikről.

Amint H. Szabó Gyula elmondta, a kolozsvári könyvhéten az elmúlt száz év kolozsvári magyar intézményeit bemutató fotókiállítással próbálnak a román centenáriumi évhez is viszonyulni. Azt szeretnék bemutatni, hogy

mit adott hozzá a kolozsvári magyarság a város történetéhez az elmúlt száz évben.

A kolozsvári könyvhéten a város szülöttei, Lászlóffy Aladár és Lászlóffy Csaba előtt is könyvekkel tisztelegnek. A Mátyás-emlékévhez is kapcsolódva mutatják be a Lászlóffy Aladár hagyatékából előkerült Dühöng a déli szél című regényt, amelyet a szerző Hunyadi Jánosról, és a Hunyadi családról egy regénypályázatra írt, de nem nyújtott be. H. Szabó Gyula szerint a regény 20.-21. századi nézőpontból tekint vissza Hunyadiék történetére. A regényt most a Kriterion kiadó jelentette meg. Lászlóffy Csabát a pályatársai méltatják egy bemutatandó könyvben.

A könyvhét keretében Kovács Ákos rockzenésszel is találkozhat a közönség,

aki a most megjelenő könyvét mutatja be Kolozsváron.

A kolozsvári könyvhét színpadján több előadást is megnézhet a közönség, például a budapesti Szindra társulat előadásában a Déry Tibor Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című kisregénye alapján készült musicalt.

A részletes program itt lesz elérhető.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS