Választanunk kell a magán- és az állami nyugdíj között?

A nyugdíjrendszer befizetői választhatnak majd, hogy az állami vagy a magánalapokba fizetik be a nyugdíjhozzájárulásukat – jelentette ki kedden Eugen Teodorovici pénzügyminiszter. Egyelőre a kormányban tárgyalnak a kettő közötti választás módjáról, még nincs konkrét döntés, mondta a miniszter, vagyis nem tudni, hogy a választhatnak kifejezés mennyiben jelenti majd azt, hogy választaniuk kell az egyes és a kettes pillér között.

 

„Semmi sem lehetetlen. Való igaz, ha az eddigi gyakorlatot nézzük, az állam nem azt bizonyította, hogy jó gazda lett volna a gazdaság különböző területein, de ez nem jelenti azt, hogy az állam mindörökké arra a címkére ítéltetett, hogy nem tudja jogszerűen kezelni akár a közpénzeket, akár a magánalapokat” – nyilatkozta a miniszter.

 

Minden állam normális esetben be is fekteti az állami nyugdíjalapba érkező pénzeket bel- és külföldön, válaszolta Eugen Teodorovici arra a tapogatozó kérdésre, hogy befektetik-e az állami kasszába érkező nyugdíjbefizetéseket, írja a Mediafax. A miniszter tagadta, hogy ezt a pénztárcába vágó kérdést sürgősségi kormányrendelettel intéznék el, ahogy azt az ellenzéki liberálisok feltételezik.

 

Florin Cîţu, a PNL szenátora ugyanis arra figyelmeztet, az egész a magánnyugdíj államosítására megy ki, és csúnya következményei lesznek: volatilitás a pénzügypiacokon, magasabb kamatok az állami kiadások finanszírozására, és mindenki számára megnövekedik a nyugdíjbefizetés, mert a kormány kénye-kedve szerint emeli a nyugdíjakat, és szemtelen különnyugdíjakat fizet. 

 

Cîţu szerint a tét a magánalapokba tíz éve kötelező módon befizetett és azóta kamatozott összeg, mintegy 42 milliárd lej, amely a hazai GDP-nek mintegy az 5 százalékát teszi ki, és amelyre a kormány rá akarja tenni a kezét, hogy finanszírozhassa azokat a béremeléseket, amelyeket még a kampányban ígért.

 

úgy hozta létre, hogy 2007-ben kötelezte a 35 év alatti befizetőket, hogy válasszanak alapkezelőt, ahova a bérük fokozatosan emelkedő százalékát fizetik majd be az állami nyugdíjalappal párhuzamosan. Vagyis az állam a bérek nyugdíjhozzájárulásként befizetett 10,5 százalékának egyre kevesebb hányadát tartja meg az egyes pillérben, és egyre többet enged át belőle a magánalapoknak, a kettes pillérbe. Ezt a befizetést meg lehet fejelni fakultatív befizetéssel is az úgynevezett hármas pillérben.

 

A magánnyugdíjalapokba 2008-ban a befizetők bérének két százalékát kezdték utalni, és törvénnyel szabályozták, hogyan emelkedjen ez az arány. A törvény idén 6 százalékra emelte volna a befizetéseket a 2016-os és 2017-es 5,1 százalékról, de a szociáldemokrata kormány az úgynevezett adóforradalommal ezt 3,75 százalékra csökkentette. A magánalapok kezelőinek egyesülete szerint ez húsz százalékkal csökkenti a jövő nyugdíjasainak magánnyugdíját.

 

Az eredeti elképzelések szerint már 2016-ban 6 százalékra kellett volna emelni a kötelező magánnyugdíj-befizetéseket, de ezt a 2009-es válságintézkedések miatt kitolták. A folyamatos halasztások miatt az egyéni számlákon 12,9 százalékkal kevesebb, összesen 1,1 milliárd euróval kevesebb pénz gyűlt a magánalapoknál az elmúlt tíz évben, mint ha betartották volna az eredeti ütemtervet, állítja a magánalapok kezelőinek egyesülete.

 

gyűlt össze a kötelező magánnyugdíj-befizetésekből és azok hozamaiból 2018 februárjáig, és ebből 7,2 milliárd lej (másfél milliárd euró) a nettó nyeresége azoknak a befektetéseknek, amelyeket a magánalapok eszközöltek, közölte ma az egyesület. A befektetések 92 százalékát itthon, a romániai gazdaságban eszközölték, az aktívák háromnegyedét kötvényekbe és pénzügypiaci eszközökbe fektették.

 

2008 májusa és 2018 februárja között 128,3 százalék volt a magánnyugdíjak hozama, vagyis indulásuktól évente átlagosan 8,8 százalék, áll az egyesület közleményében. Tavaly év végén mintegy hétmillió befizetője volt a magán nyugdíjpénztáraknak, az egyéni számlákon átlagosan 5500 lej gyűlt össze.

 

Egyes elemzők szerint az állami nyugdíjalap hiánya már a GDP 3,5 százalékát teszi ki úgy, hogy a nyugdíjaknak csak a kétharmadát tudja az állam az aktuális befizetésekből fedezni, az egyharmadát állami hitelből finanszírozza.

 

2010-ben: kötelezte a befizetőket, hogy válasszanak az állami és a magán nyugdíjpénztárak között. Mivel a magánpénztárakat választók elveszítették volna az addig az állami alapban is gyűlő nyugdíjbefizetésüket, a befizetők 97 százaléka az állami alapot választotta.

 

Romániában tavaly többször is belengették, hogy hozzányúlnak a magánpénztáraknál gyűlő pénzhez, de végül egyik PSD-kormány sem merte ezt bevállalni.