Hiába ígérget Iohannis, Románia nemigen rúg labdába az ügyben. Bezzeg Magyarország!
Aleksandar Vučić szerb elnök romániai látogatása sokkal inkább a román diplomácia óriási, de kihasználatlan potenciálját emelte ki.
Iohannis elnök kijelentette,
ami lehetővé teheti Szerbia csatlakozását az Európai Unióhoz: „Koszovó kérdésének megoldása óriási lépést jelent majd az európai irányba az egész nyugat-balkáni régió számára, és ebben az ügyben szoros kapcsolatban maradunk, hogy megvitathassuk azokat a lehetséges megoldásokat és szerepet is, melyet Románia ennek az ügynek a megoldásában betölthet. Mi készek vagyunk, hangsúlyozom, készek vagyunk szerepet vállalni bizonyos, az egész térség számára jó megoldások megtalálásában.”
De az is figyelemre méltó volt, hogy egy magas rangú szerb hivatalosság arról beszélt, hogy Szerbia kész elfogadni egy kompromisszumot. Igaz, hogy „egy kompromisszum” máris több, mint amennyit a Koszovó tartomány függetlenségét már elismerő nyugati erők elfogadni látszanak. Azonban
Kijelentése egyértelműségével Szerbia elnöke mégis meglepte hallgatóságát: „Számunkra Koszovó ügye nagyon nagy dolog, de igyekszünk majd valamilyen kompromisszumos megoldást találni. Ennek a megoldásnak a megtalálásához minimalista kívánságokra van szükség. Meggyőződésem, hogy Románia az EU Tanács 2019-es elnöksége alatt a felvetett kérdések között vezető helyre teszi majd a nyugat-balkáni országok csatlakozását az Európai Unióhoz.”
A két elnök nyilatkozata nagyon érdekesnek tűnik, mégis hiányzik az általános keret, melyben felmérhetjük egy román kezdeményezés értékét és hatékonyságát. Ha egy pillanatra zárójelbe tesszük az Európai Unió soros elnökségén belüli küldetése korlátait, a román diplomácia fontos szerepet játszhatna, de csak azzal a feltétellel, hogy a Koszovó tartomány függetlenségéhez a nevüket adó nyugati államok diszkrét módon késznek mutatkozzanak a tartomány státuszának olyan jellegű megváltoztatására, amely legalább szimbolikusan elégtételt nyújthat a szerbeknek. Csak akkor oszthatnák ki Romániára azt a szerepet, hogy a szerbek irányában állítólag meglévő erkölcsi alapja nevében közvetítőként lépjen fel.
De Románia akár a saját szakállára, egy erre vonatkozó külön felkérés nélkül is léphet,
főleg ha elhidegülnek kapcsolatai Oroszországgal. A fekete-tengeri gázforrások, melyekről már most készülnek a terítési tervek, lehetővé tehetnék Románia számára, hogy stratégiai előnyt kovácsoljon magának, de úgy tűnik, erről egyelőre szó sincs.
A Transgaz szállítócég bevette jövőbeni tervei közé egy olyan vezeték megépítését is, mely átvenné a BRUA-vezetéken szállított gáz egy részét és azt a szerb határ felé irányítaná. A legújabb fejlemények azonban megkérdőjelezik a projektet. A budapesti hatóságok nemrég bejelentették, valóságos földrengést okozva a román sajtóban, hogy Magyarország átveszi a BRUA-vezetéken szállított teljes gázmennyiséget és erről már több szerződést is megkötöttek. Igaz, a bukaresti hatóságok egyáltalán nem erősítették meg az információt, de nem is cáfolták határozottan, mindenféle találgatásoknak hagyva helyet. És bár még korai a Fekete-tengerből kitermelt teljes mennyiség Magyarországra szállításáról beszélni, a – megvalósítható – hipotézis nullára csökkentené Románia térségbeli előnyét.
Amennyiben Románia passzív, jól irányított energetikai politikával nem rendelkező szereplőként viselkedne, nem tudna semmilyen politikai befolyást gyakorolni és másoknak engedné át a kezdeményezést. És erre vannak jelöltek, legalábbis
és nem rejtette véka alá, hogy intenzíven dolgozik Szerbia bevonásán a közép-európai szövetségbe, Magyarországnak pedig nemcsak nagyon ambiciózus tervei vannak, de cselekvési akaratát serkentő ideológiai projektje is. Mi maradna még Romániának? Egy hipotetikus történelmi vonzódás Szerbia részéről, amely ugyanolyan nem vitatott és nem időszerű, akárcsak a méta, mint nemzeti sport.
Ebben a kontextusban megemlítendő még az a ködös fogalmazás, ahogyan Iohannis elnök csütörtökön „a két ország között mind az energetikai, mind a közlekedési ágazatban meglévő interkonnekciókról” beszélt, amely nem erősíti meg komoly projektek létezését e területen. Ráadásul Vučić elnök kijelentései azt sugallták, hogy Szerbia Romániával szembeni elvárásai más természetűek, ugyanis inkább a dunai hajózásra és az európai pénzek lehívására helyezte a hangsúlyt. Ilyen körülmények között Iohannis elnök ajánlata, hogy szerepet vállalna Koszovó ügyének megoldásában, a kitartó szorgalmazás ellenére inkább csak egy valós eszközök nélküli jóindulatú gesztusnak tűnik.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.
Hogyan bírságolta 40 ezer lejre a rendőrség a trikolórt szemétszállításra használó közmunkásokat, és miért olyan fájóan groteszk ez a helyzet?
Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.
A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.