Tiltakozásokat helyezett kilátásba a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI). A FSLI csütörtöki közleménye értelmében a romániai oktatási rendszer súlyos problémáit felsorakoztató beadvánnyal fordultak Viorica Dăncilă miniszterelnökhöz, továbbá Valentin Popa oktatási, Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi és Eugen Teodorovici pénzügyminiszterhez.
„Felhívjuk a kormány figyelmét, hogy nagy az elégedetlenség a tanügyi alkalmazottak körében, és a társadalmi párbeszéd hiánya tiltakozások kirobbantására fog sarkallni bennünket” – áll a közleményben.
Az érdekvédelem kéri többek között, hogy sürgősen rendezzék a részmunkaidős alkalmazottak helyzetét, akik esetében – az adótörvénykönyv előírásainak megfelelően – a minimálbér alapján számolják ki a társadalombiztosítási járulékokat, noha a minimálbérnél alacsonyabb a fizetésük. „Megjegyezzük, hogy egy félmunkaidős alkalmazott jövedelme 200 lejjel csökken emiatt,
a negyed munkaidős alkalmazottak pedig egy lej fizetést sem kapnak, sőt: a családi kasszából kell kifizetniük a járulékokat”
– mutat rá a közlemény. Ezt a helyzetet a kormány csütörtök délutáni ülésén kívánja korrigálni sürgősségi kormányrendelettel, mondta Eugen Teodorovici pénzügyminiszter csütörtök reggel a Gazdasági és Szociális Tanács ülésén. A már nyilvános rendelettel a részmunkaidősök bruttó fizetését emelnék meg annyira, hogy ne csökkenjen a nettó összeg.
Ez viszont újabb egyenlőtlenségekhez vezet, jegyzi meg Moise Guran, mert a bruttó fizetés alapján számolják a nyugdíjhozzájárulást, a betegszabadság napjaira járó fizetést, stb., ami hosszú távon egyenlőtlenséghez vezet azok között, akik most ugyanannyi munkát végeznek ugyanannyi bérért.
Helyettesítő szakképzetlen többet keres, mint a sokat vizsgázott tanár
A szakszervezet követeli továbbá a 2017/153-as kerettörvény módosítását, a jogszabály ugyanis – állításuk szerint – diszkriminációhoz vezetett. „Sok esetben az az abszurd helyzet állt elő, hogy a szakképzetlen pedagógus többet keres, mint a véglegesítő vizsgával és II-es vagy akár I-es fokozattal rendelkező szakképzett pedagógus” – állítják.
A FSLI amiatt is elégedetlen, hogy a 2017/153-as törvény értelmében, amely megszabja, hogy a legkisebb és a legnagyobb fizetés aránya 1 a 12-höz, a pedagógusok 1,64 és 2,76 közötti szorzóval a bértábla alsó harmadában foglalnak helyet.
A szakszervezet azt is kéri, hogy 2018. március 1-jétől minden tanügyi alkalmazott részesüljön a 20 százalékos béremelésben, nem csak a tanszemélyzet.
„Az egységes bértörvény kudarcot vallott, mivel nem előzték meg valós egyeztetések. Felelős hozzáállást követelünk a kormánytól, ellenkező esetben a kabinet lesz felelős azokért az utcai tüntetésekért, amelyeket a szakszervezet tagjai készen állnak kirobbantani” – idézi a közlemény a FSLI elnökét, Simion Hăncescut.
Tegnap a börtönőröket tömörítő szakszervezet helyezett kilátásba akár sztrájkot is, mivel nagyon leterheltek, a munkaerő 40 százaléka hiányzik a büntetésvégrehajtási intézményekből, az igazságügyi minisztérium pedig nem akarja betöltetni az állásokat.