// 2026. október 30., péntek // Alfonz

// Nagyítás

// Archívum

Mit csinál egy múmia Kolozsváron?

A Főtér ajánlja

Szerző: szabot
2017. december 19., 20:33

Reklámozza a kolozsvári régészeket. De hát ők nem a dákokat kutatták?

Kedvcsináló a régészethez – ennél nem több a célja a kolozsvári Történeti Múzeum legújabb kiállításának, amely ma délben nyílt meg Kolozsvári régészet. Pillantás a kulisszákból címmel. Épp a magyar koronázási érmék mellett. Mivel egyszerre akarja bemutatni a helyi régészet történetét, főbb alakjait és főbb leleteiket mindössze három teremben, a tárlat óhatatlanul hiányos és felületes marad a tudománynépszerűsítés szintjén is.

Viszont meg lehet nézni egy igazi, egyiptomi múmiát rögtön az első teremben a szarkofágjával együtt. Tükör segítségével még a szarkofág hátára festett képet is. Természetesen nem itt ásták elő, még csak nem is kolozsvári régész. Kolozsvárnak úgy lett múmiája, hogy Pósta Béla régész a századelőn elment egy egyiptomi konferenciára, ahol összeismerkedett az 1907-1909 között Gamhudban ásó osztrák-magyar régészcsapat mecénásával. Back Fülöp üzletember pedig a több tucat múmia egyikét Pósta Bélára bízta, aki 1899-től haláláig tanított a kolozsvári egyetemen, és igazgatta az Erdélyi Múzeum-Egyesület régiségtárát.

Ahhoz képest, hogy Pósta Béla honosította meg Kolozsváron a módszeres régészeti kutatást, gyakorlatilag régészeti iskola születik körülötte, a kiállításon alig tudunk meg róla valamit. A 19. századi régészetről, Torma József történészről, illetve gyerekeiről, Torma Károlyról és Zsófiáról legalább egy teljes panó szól, sőt az alatta elhelyezett tárlóban beleolvashatunk Torma Zsófia nemzetközi kutatókkal folytatott levelezésébe is: még Heinrich és Sophie Schliemannal is eszmét cserélt.

Buday Árpád pedig már 1904-ben kézikönyvet adott ki elősegítendő a római feliratok közötti tájékozódást.

A dák-római kontinuitás elméletének bűvkörében kutató két Daicoviciuról több tárlóban is megemlékeznek, diplomáik, útleveleik, díszköteteik mellett Hadrian Daicoviciunak még a könyvtári belépőit is kiállították. A kontinuitáselmélet viszont nincs túllihegve, ettől függetlenül persze a kiállított leletek többsége római emlék, hisz van olyan lelőhely, például Sarmizegetusa, amelyet a régészek szinte száz éve folyamatosan kutatnak.

Victoria aranyozott fából készült szobra Colonia Dacica Sarmizegetusa egyik legértékesebb lelete, eredetileg római járművet díszített.

Caracalla császár bronzszobrának ez a részlete például a Zilah melletti Porolissumból került elő.

Ezek sem körömreszelők, hanem egy ötvösműhely szerszámkészlete, és így együtt legalább olyan izgalmas lelet, mint a szomszéd tárlóban látható középkori, golyóöntéshez használt eszközök, amelyeket Léta várának romjai alatt találtak.

Ezt a Gyaluban talált bronzmaszkot felvonulásokkor használhatták, akárcsak ezt a Szamosújvárnál talált lovasfegyverzetet:

Az elmúlt évek kolozsvári ásatásai szinte teljesen kimaradtak a kiállítás anyagából, pedig nemcsak a Főtéren folytak, hanem a Tűzoltó-torony alatt is vagy épp a ferences kolostorban.

Bekerült viszont a Ferencrendiek / V. Delelu utcai sarokház alatt talált kincs, a több mint ezer dénár egy része az edénnyel együtt, amelyben megtalálták.

Többet nem mutatunk a látványos anyagból (a tárlók üvegfala miatt nem is lehet jól fényképezni a leleteket), március ötödikéig meg lehet nézni / olvasni mindent, még akár végignézni az utolsó teremben futó animációt a rekonstruált lelőhelyekről. A Történeti Múzeum a Bástya / Daicoviciu utcában keddtől vasárnapig 10 és 16 óra között tart nyitva, szerdán 18 óráig látogatható.

Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// ez is érdekelheti

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Főtér

Különvélemény