Mit csinál egy múmia Kolozsváron?

Reklámozza a kolozsvári régészeket. De hát ők nem a dákokat kutatták?
Hirdetés
Kedvcsináló a régészethez – ennél nem több a célja a kolozsvári Történeti Múzeum legújabb kiállításának, amely ma délben nyílt meg Kolozsvári régészet. Pillantás a kulisszákból címmel. Épp a magyar koronázási érmék mellett. Mivel egyszerre akarja bemutatni a helyi régészet történetét, főbb alakjait és főbb leleteiket mindössze három teremben, a tárlat óhatatlanul hiányos és felületes marad a tudománynépszerűsítés szintjén is.
 
Viszont meg lehet nézni egy igazi, egyiptomi múmiát rögtön az első teremben a szarkofágjával együtt. Tükör segítségével még a szarkofág hátára festett képet is. Természetesen nem itt ásták elő, még csak nem is kolozsvári régész. Kolozsvárnak úgy lett múmiája, hogy Pósta Béla régész a századelőn elment egy egyiptomi konferenciára, ahol összeismerkedett az 1907-1909 között Gamhudban ásó osztrák-magyar régészcsapat mecénásával. Back Fülöp üzletember pedig a több tucat múmia egyikét Pósta Bélára bízta, aki 1899-től haláláig tanított a kolozsvári egyetemen, és igazgatta az Erdélyi Múzeum-Egyesület régiségtárát.
 
Ahhoz képest, hogy Pósta Béla honosította meg Kolozsváron a módszeres régészeti kutatást, gyakorlatilag régészeti iskola születik körülötte, a kiállításon alig tudunk meg róla valamit. A 19. századi régészetről, Torma József történészről, illetve gyerekeiről, Torma Károlyról és Zsófiáról legalább egy teljes panó szól, sőt az alatta elhelyezett tárlóban beleolvashatunk Torma Zsófia nemzetközi kutatókkal folytatott levelezésébe is: még Heinrich és Sophie Schliemannal is eszmét cserélt.
 
Buday Árpád
 
Buday Árpád pedig már 1904-ben kézikönyvet adott ki elősegítendő a római feliratok közötti tájékozódást.
 
A dák-római kontinuitás elméletének bűvkörében kutató két Daicoviciuról több tárlóban is megemlékeznek, diplomáik, útleveleik, díszköteteik mellett Hadrian Daicoviciunak még a könyvtári belépőit is kiállították. A kontinuitáselmélet viszont nincs túllihegve, ettől függetlenül persze a kiállított leletek többsége római emlék, hisz van olyan lelőhely, például Sarmizegetusa, amelyet a régészek szinte száz éve folyamatosan kutatnak.
 
 
Victoria szobra
 
Victoria aranyozott fából készült szobra Colonia Dacica Sarmizegetusa egyik legértékesebb lelete, eredetileg római járművet díszített.
 
 
Caracalla bronzszobrának részlete
 
Caracalla császár bronzszobrának ez a részlete például a Zilah melletti Porolissumból került elő.
 
 
Ékszerkészítésre használt ókori szerszámok
 
Ezek sem körömreszelők, hanem egy ötvösműhely szerszámkészlete, és így együtt legalább olyan izgalmas lelet, mint a szomszéd tárlóban látható középkori, golyóöntéshez használt eszközök, amelyeket Léta várának romjai alatt találtak.
 
 
 
Ezt a Gyaluban talált bronzmaszkot felvonulásokkor használhatták, akárcsak ezt a Szamosújvárnál talált lovasfegyverzetet:
 
Díszfegyverzet
 
 
Az elmúlt évek kolozsvári ásatásai szinte teljesen kimaradtak a kiállítás anyagából, pedig nemcsak a Főtéren folytak, hanem a Tűzoltó-torony alatt is vagy épp a ferences kolostorban.
 
 
Bekerült viszont a Ferencrendiek / V. Delelu utcai sarokház alatt talált kincs, a több mint ezer dénár egy része az edénnyel együtt, amelyben megtalálták.
 
Többet nem mutatunk a látványos anyagból (a tárlók üvegfala miatt nem is lehet jól fényképezni a leleteket), március ötödikéig meg lehet nézni / olvasni mindent, még akár végignézni az utolsó teremben futó animációt a rekonstruált lelőhelyekről. A Történeti Múzeum a Bástya / Daicoviciu utcában keddtől vasárnapig 10 és 16 óra között tart nyitva, szerdán 18 óráig látogatható.

Hirdetés