// 2026. március 17., kedd // Gertrúd, Patrik

// Nagyítás

// Archívum

Mit csinál egy múmia Kolozsváron?

A Főtér ajánlja

Szerző: szabot
2017. december 19., 20:33

Reklámozza a kolozsvári régészeket. De hát ők nem a dákokat kutatták?

Kedvcsináló a régészethez – ennél nem több a célja a kolozsvári Történeti Múzeum legújabb kiállításának, amely ma délben nyílt meg Kolozsvári régészet. Pillantás a kulisszákból címmel. Épp a magyar koronázási érmék mellett. Mivel egyszerre akarja bemutatni a helyi régészet történetét, főbb alakjait és főbb leleteiket mindössze három teremben, a tárlat óhatatlanul hiányos és felületes marad a tudománynépszerűsítés szintjén is.

Viszont meg lehet nézni egy igazi, egyiptomi múmiát rögtön az első teremben a szarkofágjával együtt. Tükör segítségével még a szarkofág hátára festett képet is. Természetesen nem itt ásták elő, még csak nem is kolozsvári régész. Kolozsvárnak úgy lett múmiája, hogy Pósta Béla régész a századelőn elment egy egyiptomi konferenciára, ahol összeismerkedett az 1907-1909 között Gamhudban ásó osztrák-magyar régészcsapat mecénásával. Back Fülöp üzletember pedig a több tucat múmia egyikét Pósta Bélára bízta, aki 1899-től haláláig tanított a kolozsvári egyetemen, és igazgatta az Erdélyi Múzeum-Egyesület régiségtárát.

Ahhoz képest, hogy Pósta Béla honosította meg Kolozsváron a módszeres régészeti kutatást, gyakorlatilag régészeti iskola születik körülötte, a kiállításon alig tudunk meg róla valamit. A 19. századi régészetről, Torma József történészről, illetve gyerekeiről, Torma Károlyról és Zsófiáról legalább egy teljes panó szól, sőt az alatta elhelyezett tárlóban beleolvashatunk Torma Zsófia nemzetközi kutatókkal folytatott levelezésébe is: még Heinrich és Sophie Schliemannal is eszmét cserélt.

Buday Árpád pedig már 1904-ben kézikönyvet adott ki elősegítendő a római feliratok közötti tájékozódást.

A dák-római kontinuitás elméletének bűvkörében kutató két Daicoviciuról több tárlóban is megemlékeznek, diplomáik, útleveleik, díszköteteik mellett Hadrian Daicoviciunak még a könyvtári belépőit is kiállították. A kontinuitáselmélet viszont nincs túllihegve, ettől függetlenül persze a kiállított leletek többsége római emlék, hisz van olyan lelőhely, például Sarmizegetusa, amelyet a régészek szinte száz éve folyamatosan kutatnak.

Victoria aranyozott fából készült szobra Colonia Dacica Sarmizegetusa egyik legértékesebb lelete, eredetileg római járművet díszített.

Caracalla császár bronzszobrának ez a részlete például a Zilah melletti Porolissumból került elő.

Ezek sem körömreszelők, hanem egy ötvösműhely szerszámkészlete, és így együtt legalább olyan izgalmas lelet, mint a szomszéd tárlóban látható középkori, golyóöntéshez használt eszközök, amelyeket Léta várának romjai alatt találtak.

Ezt a Gyaluban talált bronzmaszkot felvonulásokkor használhatták, akárcsak ezt a Szamosújvárnál talált lovasfegyverzetet:

Az elmúlt évek kolozsvári ásatásai szinte teljesen kimaradtak a kiállítás anyagából, pedig nemcsak a Főtéren folytak, hanem a Tűzoltó-torony alatt is vagy épp a ferences kolostorban.

Bekerült viszont a Ferencrendiek / V. Delelu utcai sarokház alatt talált kincs, a több mint ezer dénár egy része az edénnyel együtt, amelyben megtalálták.

Többet nem mutatunk a látványos anyagból (a tárlók üvegfala miatt nem is lehet jól fényképezni a leleteket), március ötödikéig meg lehet nézni / olvasni mindent, még akár végignézni az utolsó teremben futó animációt a rekonstruált lelőhelyekről. A Történeti Múzeum a Bástya / Daicoviciu utcában keddtől vasárnapig 10 és 16 óra között tart nyitva, szerdán 18 óráig látogatható.

Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// ez is érdekelheti

És azt tudja, ki a legnépszerűbb román politikus ma? Nem, nem ő…

Főtér

Különvélemény