// 2026. szeptember 30., szerda // Jeromos

// Nagyítás

// Archívum

Mit csinál egy múmia Kolozsváron?

A Főtér ajánlja

Szerző: szabot
2017. december 19., 20:33

Reklámozza a kolozsvári régészeket. De hát ők nem a dákokat kutatták?

Kedvcsináló a régészethez – ennél nem több a célja a kolozsvári Történeti Múzeum legújabb kiállításának, amely ma délben nyílt meg Kolozsvári régészet. Pillantás a kulisszákból címmel. Épp a magyar koronázási érmék mellett. Mivel egyszerre akarja bemutatni a helyi régészet történetét, főbb alakjait és főbb leleteiket mindössze három teremben, a tárlat óhatatlanul hiányos és felületes marad a tudománynépszerűsítés szintjén is.

Viszont meg lehet nézni egy igazi, egyiptomi múmiát rögtön az első teremben a szarkofágjával együtt. Tükör segítségével még a szarkofág hátára festett képet is. Természetesen nem itt ásták elő, még csak nem is kolozsvári régész. Kolozsvárnak úgy lett múmiája, hogy Pósta Béla régész a századelőn elment egy egyiptomi konferenciára, ahol összeismerkedett az 1907-1909 között Gamhudban ásó osztrák-magyar régészcsapat mecénásával. Back Fülöp üzletember pedig a több tucat múmia egyikét Pósta Bélára bízta, aki 1899-től haláláig tanított a kolozsvári egyetemen, és igazgatta az Erdélyi Múzeum-Egyesület régiségtárát.

Ahhoz képest, hogy Pósta Béla honosította meg Kolozsváron a módszeres régészeti kutatást, gyakorlatilag régészeti iskola születik körülötte, a kiállításon alig tudunk meg róla valamit. A 19. századi régészetről, Torma József történészről, illetve gyerekeiről, Torma Károlyról és Zsófiáról legalább egy teljes panó szól, sőt az alatta elhelyezett tárlóban beleolvashatunk Torma Zsófia nemzetközi kutatókkal folytatott levelezésébe is: még Heinrich és Sophie Schliemannal is eszmét cserélt.

Buday Árpád pedig már 1904-ben kézikönyvet adott ki elősegítendő a római feliratok közötti tájékozódást.

A dák-római kontinuitás elméletének bűvkörében kutató két Daicoviciuról több tárlóban is megemlékeznek, diplomáik, útleveleik, díszköteteik mellett Hadrian Daicoviciunak még a könyvtári belépőit is kiállították. A kontinuitáselmélet viszont nincs túllihegve, ettől függetlenül persze a kiállított leletek többsége római emlék, hisz van olyan lelőhely, például Sarmizegetusa, amelyet a régészek szinte száz éve folyamatosan kutatnak.

Victoria aranyozott fából készült szobra Colonia Dacica Sarmizegetusa egyik legértékesebb lelete, eredetileg római járművet díszített.

Caracalla császár bronzszobrának ez a részlete például a Zilah melletti Porolissumból került elő.

Ezek sem körömreszelők, hanem egy ötvösműhely szerszámkészlete, és így együtt legalább olyan izgalmas lelet, mint a szomszéd tárlóban látható középkori, golyóöntéshez használt eszközök, amelyeket Léta várának romjai alatt találtak.

Ezt a Gyaluban talált bronzmaszkot felvonulásokkor használhatták, akárcsak ezt a Szamosújvárnál talált lovasfegyverzetet:

Az elmúlt évek kolozsvári ásatásai szinte teljesen kimaradtak a kiállítás anyagából, pedig nemcsak a Főtéren folytak, hanem a Tűzoltó-torony alatt is vagy épp a ferences kolostorban.

Bekerült viszont a Ferencrendiek / V. Delelu utcai sarokház alatt talált kincs, a több mint ezer dénár egy része az edénnyel együtt, amelyben megtalálták.

Többet nem mutatunk a látványos anyagból (a tárlók üvegfala miatt nem is lehet jól fényképezni a leleteket), március ötödikéig meg lehet nézni / olvasni mindent, még akár végignézni az utolsó teremben futó animációt a rekonstruált lelőhelyekről. A Történeti Múzeum a Bástya / Daicoviciu utcában keddtől vasárnapig 10 és 16 óra között tart nyitva, szerdán 18 óráig látogatható.

Különvélemény

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Varga László Edgár

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Fall Sándor

„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Nagyítás

Néhány ok, hogy miért ilyen gyatrák a legújabb romániai PISA-eredmények

Sánta Miriám

Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.

A Román Kommunista Párt pretoriánusai még mindig köztünk járnak

Sólyom István

A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.

// ez is érdekelheti

Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Krónika

Jön a jég, pusztít az aszály, a gazda pedig az államra vár. Miért nem biztosítják a termést?

A szélsőséges időjárás egyre nagyobb kockázatot jelent a mezőgazdaságban, miközben a gazdák jelentős része továbbra is az államtól vár segítséget, ha jégverés, vihar, fagy vagy aszály tizedeli meg a termést. Székely László biztosítási szakember tanácsai.

Főtér

Pálfy Zoltán: A feladatvállaló erdélyi magyar értelmiség rákfenéje a kényszeres küldetéstudat

Rengeteg kérdést eleve úgy teszünk fel, mintha kizárólag kisebbségi problémaként létezne – véli a BBTE adjunktusa, aki szerint a bicskával való verekedés a tehetetlenség jele. Nagyinterjú, II. rész.

Székelyhon

Megjelent a veszettség Hargita megyében

Két, különböző legelőre kijáró szarvasmarha esetében is beigazolódott hétfőn a veszettség gyanúja Hargita megyében. A kórokozó emberre és állatra egyaránt veszélyt jelent, ezért az óvintézkedések fontosságára figyelmeztet a megyei főállatorvos.

Krónika

Újabb magyar exminiszter őrizetben, megszólalt Magyar Péter és Orbán Viktor

Őrizetbe vették Hankó Balázs országgyűlési képviselőt hétfőn Budapesten a Hír Tv információi szerint. A nap folyamán őrizetbe került az Orbán-kormány másik minisztere, Seszták Miklós is.