A Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Földrajz Karának öt munkatársa – Cristina Florina Roşca, Gabriela Victoria Harpa, Adina-Eliza Croitoru, Ioana Herbel és Alexandru Mircea Imbroane, valamint az Olténiai Regionális Meteorológiai Központ kutatója, Doina Cristina Burada – azt vizsgálták, hogy az ország délnyugati részén található, román Szaharaként is emlegetett, közel 4000 négyzetkilométeres terület földfelszíni hőmérsékletére milyen hatással vannak az éghajlati és az emberi tényezők.

Az erről beszámoló, Serestély Zalán által készített tanulmányismertetőből kiderül:

az olténiai terület kényes éghajlati és társadalmi-gazdasági helyzete miatt vonzotta a kutatókat.

A földfelszíni hőmérséklet változásait az 1986 és 2011 közötti, két és fél évtizedes időskála júniusi adatsorain követték nyomon. A földfelszíni hőmérséklet alakulását a légtömegek mozgása, a növénytakaró sűrűsége és folytonossága, a talajtípusok, valamint a csapadékmennyiség függvényében vizsgálták.

Az eredmények azt mutatták, hogy az éghajlati és a társadalmi-gazdasági tényezők egyaránt közrejátszottak a földfelszín hőmérsékletének emelkedésében és a növénytakaró megritkulásában. Az éghajlati tényezők közül a Nap sugárzását emelik ki legfontosabbként.

A terület földfelszíni hőmérsékletének megemelkedésében leginkább olyan emberi tényezők játszanak közre, mint a múlt rendszerben kiépített öntözőrendszer megrongálódása, a földek felparcellázása és privatizálása, a felhagyott mezőgazdasági területek vagy az alacsony jövedelem a régióban.

A 40 Celsius-fokos vagy azt meghaladó földfelszíni hőmérséklet, valamint a gyakran előforduló aszályok erős hatást gyakorolnak a biomasszára, a 2000-es szárazság nyomán

a közel 4000 négyzetkilométernyi felszín 70 százalékáról tűnt el a növénytakaró.

A tanulmányozott területen a homokos talajnak kedvez leginkább a magas földfelszíni hőmérséklet és a növénytakaró hiánya, ezt követi a fekete- és a barnaföld – állapították meg.

A földfelszín hőmérsékletének emelkedése kiemelt probléma a globális felmelegedés szempontjából – figyelmeztetnek a tanulmány szerzői –, amennyiben a helyi, illetve az országos hatóságok nem tesznek lépéseket a beindult folyamatok megfékezésére, a terület elsivatagosodhat.