Mintegy háromszáz magyar koronázási érme, a Szent Korona eredeti technikával készült, nemesfém másolata és egy eredeti koronázási pálca alkotja annak a rendhagyó numizmatikai kiállításnak az anyagát, amely péntek este nyílt a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeumban. A tárlat a budapesti Nemzeti Múzeum és az Erdélyi Történeti Múzeum több mint két éve tartó együttműködésének köszönhetően jöhetett létre. Arra a kevésbé ismert tényre hívja fel a figyelmet, hogy Kolozsváron rendkívül gazdag, még a bécsi szépművészeti múzeumot is felülmúló magyar vonatkozású numizmatikai gyűjtemény található,

melyet a magyar kutatócsoport is nemrég ismert meg.

A kiállítást megelőző román médiahisztéria ellenére, a kétnyelvű megnyitó incidensektől mentesen zajlott le, a felszólalók többsége kerülte a mögöttes üzeneteket és a tárlat kulturális jellegét méltatta. A házigazda Felix Marcu, az Erdélyi Történeti Múzeum igazgatója óvatosan fogalmazva adott magyarázatot arra, hogy miért éppen a román nemzeti ünnepet megelőzően kerül sor a magyar koronázási érmeket és a Szent Korona másolatát bemutató kiállításra.

Mint kiderült, a budapesti Nemzeti Múzeum által kezdeményezett, Pozsonyban nagy sikerrel bemutatott kiállítást az immár kétéves partnerség jegyében fogadta be az Erdélyi Történeti Múzeum, mely diszkrimináció és különbségtétel nélkül szervez kulturális eseményeket. Megemlítette: hasonló együttműködés állt fenn akkor is, amikor 1999-ben a román nemzeti hős, Avram Iancu kardját Budapesten állították ki.

Balra: Eleonora Magdalena Gonzaga királyné koronázási érme

A román nemzeti ünneppel való véletlen egybeesés csak annak tudható be, hogy a magyar Szent Korona másolata mindeddig egy másik kiállításon volt jelen. A korona a középkori keresztény Európa védelmének szimbóluma, kettős – bizánci és római – természete pedig a keresztény ökumenizmus élő példája – fogalmazott Marcu.

A múzeumigazgató felhívta a figyelmet, a kiállítás semmilyen módon sem ártalmas a román nemzeti ünnepre, mely a gyulafehérvári nagygyűlés szellemében az egység és a sokszínűség ünnepe, és amely a jövőre százéves állam alapelveiként a szabadságot és a kulturális sokszínűséget tételezi. Ismertetve az Erdélyi Történeti Múzeum által tervezett, a centenáriumhoz is kapcsolódó kulturális rendezvényeket Marcu leszögezte:

a magyar koronázási érmeket bemutató kiállításnak semmilyen politikai konnotációja nincs.

Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja elmondta: a tárlat a magyar történelem és államiság sajátos szegmensét mutatja be 1508-tól 1916-ig, II. Lajostól IV. Károlyig. A történelemszemlélet és a történelmi tudat formálása sokféle módon történhet, de mind közül a tárgyi emlékek bemutatása a legobjektívebb. A tárgyak nemcsak a szakértőknek mesélnek egy adott korról, hanem a figyelmes tárlatlátogatónak is – fogalmazott. Az a természetes, ha együtt örülünk annak, hogy egy olyan kiállítás létrejöhet, amely egymás történelmének és értékeinek kölcsönös megismerését magas színvonalon szolgálja. A most létrejött kiállítás tehát nem szorul magyarázatra, hanem dicséret illeti – tette hozzá.

Mile Lajos főkonzul is beszédet mondott

A Magyar Nemzeti Múzeum részéről Tóth Csaba muzeográfus szólt a tárlat látogatóihoz. Elmondta: öt évvel ezelőtt, amikor megalakult a Magyar Tudományos Akadémia keretében a Lendület program és a Szent Korona Kutatócsoport, azt tűzték ki célul, hogy felkutassák a Szent Korona modern kori történetéhez kapcsolódó reprezentációkat, amelyeknek jelentős csoportja a numizmatikai emlékeket jelenti. Végiglátogatták a legfontosabb európai múzeumokat, így nem hagyhatták ki Kolozsvárt sem, ahol Közép-Európa második legnagyobb numizmatikai gyűjteménye található.

Meglepődve tapasztalták, hogy

az Erdélyi Történeti Múzeum még az uralkodói székhelynél, Bécsnél is nagyobb gyűjteménnyel rendelkezik.

Kutatásaikat egy albumban foglalták össze, melyben a kolozsvári érmek is helyet kaptak. Tóth Csaba szerint adta magát az ötlet, hogy a két páratlan numizmatikai gyűjteményt – a budapestit és a kolozsvárit – egyszerre mutassák be, így született meg a mostani kiállítás ötlete, mely 24 magyar király és királyné koronázása alkalmára vert, vagy koronázását megörökítő érmet mutat be.

Mintegy 300 érmet és zsetont állítottak ki

Végezetül Alföldy Ágnes kurátor elmondta: arra törekedtek, hogy egy olyan kiállítást hozzanak létre, amely élvezetet nyújt a látogatónak. Mivel a koronázási érmek és zsetonok egészen apró méretűek, igyekeztek minél gazdagabb médiaanyaggal kiegészíteni azt. Így a pannókon felnagyítva is megcsodálhatóak az érmek figyelemre méltó részletei, és elolvashatóak a hozzájuk fűződő hasznos információk is. A tárlat egyik kiemelkedő darabja, amelyből csak egyetlen példány maradt fenn, és ezt a kolozsvári történeti múzeum őrzi: III. Ferdinánd király feleségének, Eleonora Magdalena Gonzaga királynénak az 1655-ös koronázási érme.

Pálffy Károly Jeromos magyar királyi udvarmester pálcája

A tárlatot gazdagítja Pálffy Károly Jeromos magyar királyi udvarmester gyémántokkal díszített pálcája, amellyel 1792. június 6-án, a Budán tartott első uralkodókoronázáson, I. Ferenc király szertartásán vezényelte a ceremóniát. Alföldy Ágnes kifejtette: mivel a korona a koronázási szertartások elmaradhatatlan kelléke, úgy gondolták, hogy a kiállításra elhozzák a Szent Korona másolatát.

A kiállítás 2018. január 24-ig látogatható, ez idő alatt megtekinthető az a románul feliratozott dokumentumfilm is, amelyet a Lendület kutatócsoport készített a Szent Korona történetéről. Ahogy mondani szokás, kár lenne kihagyni.