Mi, magyarok, közvetlenül nem olyan sokat, valljuk be. Közvetve viszont volt és van pár pozitívum, ezt is be lehet vallani.
Klaus Iohannis megválasztása után három évvel a külpolitikában megőrizte implicit és sejtető, de pragmatikusan vállalt stílusát. Ezzel szemben a belpolitikában nagyobb szerepet vállalt, határozottabbá, aktívabbá vált, miközben azért minden erejével igyekszik elkerülni a Băsescu-modellt, a mindennapi nyüzsgésbe való teljes elsüllyedést. Úgy tűnik, az első két bevackolós, introvertált, tapogatódzó és viszonylag hallgatag év után Klaus Iohannis rátalált saját, lassú, józan, a második mandátuma felé vezető úton hasznos ritmusára.
amit csak el lehet követni, sőt, még segítséget, vagy lökést is ad nekik az általuk létrehozott szavak nélküli feszült helyzetben. Ez a taktikája, a szakadék széléig taszítja őket még azzal a kockázattal is, hogy ez komoly károkat okoz az országnak, vagy azoknak a választóknak, akik sohasem szavaznak majd a PSD-re (Szociáldemokrata Párt – a szerk.). Az elnök ezért beszélt csak nagyon későn és nagyon keveset az igazságszolgáltatási törvények módosításának veszélyeiről és egyáltalán nem említette az Alkotmánybíróság (CCR) kisiklásait; kis mértékben, de határozottan foglalt állást az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) vezetője mellett, ezzel azt kívánva bizonyítani, hogy ő lesz az a mágnes, aki körül a becsületes embereknek össze kell zárniuk.
Már 2017 elejétől kezdve,
az amnesztiáról és a büntetőjogi törvények módosításáról van szó – Iohannis lett az egyetlen hatalmi ág, mely képes lelassítani a PSD és az ALDE (Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) erőltetett menetét a DNA lefejezése és a törvények olyan jellegű módosítása felé, amivel Liviu Dragnea és politikai barátai megszabadulhatnak a büntetőügyeiktől. Annak a támogatásnak a bizonyítására, amelynek a korrupcióellenes politika örvend, de annak is, hogy ő milyen Romániát szeretne, az elnök népszavazás kiírását javasolta erről: „Miféle nemzet akarunk lenni? Erős, virágzó nemzet, olyan nemzet, mely építi és tiszteletben tartja a jogállamot (…) vagy gyenge, lenézett nemzet akarunk lenni, mely mindent kockára tesz azért, hogy kimentsen (…) nehéz helyzetéből néhány politikust?”
A parlament elfogadta Klaus Iohannis ötletét, de az elnök pillanatnyilag lemondott róla, mert bizonyos veszélyeket is rejt magában: ha nem lesz elég szavazó, főleg akkor, ha a PSD és az ALDE nem buzdítják szavazásra a saját választóikat, akkor a népszavazás kudarcnak bizonyulhat. Ebben az esetben úgy lehetne ezt értelmezni, hogy bár támogatják a korrupcióellenességet, az erről alkotott elnöki elképzelést nem. Különben meglehet, hogy az igazságügyi törvények módosítása és az elnök főügyészek kinevezésére vonatkozó hatáskörének megszüntetése után már túl késő lesz a Cotroceni-palotában kigondolt népszavazás számára. A szenátus elnöke, Călin Popescu Tăriceanu már néhány hónapja Klaus Iohannis felfüggesztése mellett küzd:
és ebből következően könnyen ellenőrzésük alatt tarthatják azok, akik ténylegesen irányítják a «párhuzamos államot».” Ezzel szemben Liviu Dragnea még mindig bízott a tárgyalásos megegyezésben, egészen annak az aktának a felbukkanásáig, mely leleplezte azt az egész hálózatot, melyet előbb Teleorman megyében hozott létre, majd kiterjesztett az állam legerősebb intézményein keresztül.
Ha megfosztja a legfőbb hatalmi eszközeitől, a PSD-nek már nem is lennének okai felfüggeszteni az államfőt, mert amúgy is bohózattá változik az egész. Talán csak azért, hogy tényleg az állam összes intézményét megkaparintsák. De a szociáldemokraták tudják, hogy ez káros lehetne számukra, mert az elnök – sokkal aktívabb – választói, bár nem teljesen elégedettek azzal, amit Klaus Iohannis eddig tett, mindenképpen a segítségére sietnek. Ezáltal az államfőt segítő mozgósítás még erősebb lehetne. Ráadásul
Ugyanakkor nem biztos, hogy működni fog ez a forgatókönyv, főleg, hogy most először a románoknak kevesebb mint fele hiszi jó dolognak az Európai Unióhoz tartozást. A legutóbbi, 2017. októberi Eurobarométer szerint, csak a román állampolgárok 48 százalékának van jó véleménye az EU-ról, 32 százalék közömbös, míg 18 százalék szerint rossz dolog az Unióhoz tartozni. Nem világos, hogy az EU-val kapcsolatos szimpátiának ez a gyors csökkenése a kormánypárti oldal vezetői által elindított belső propaganda következménye, vagy több olyan tényező van mögötte, melyek a kontinens nagy fővárosaiban jelentkező új trendekkel kapcsolatosak: a fiatal francia elnök elképzelésével, aki nem akar több olcsó munkást az EU-ban, a nyugati államok által támogatott „kétsebességes Európa” gondolatával, a Brexit alakulásával, vagy – talán – azzal is, ahogy az országot a nagy csúcstalálkozókon képviselő Klaus Iohannis elfogadja a nála nagyobb befolyással rendelkezők diskurzusait.
Egy évvel ezelőtt, amikor az EU külpolitikájáért felelős biztossal, Federica Mogherinivel találkozott, az elnök ígéretet tett arra, hogy nem avatkozik be a chişinău-i választási kampányba. Következmény: Igor Dodont megválasztották elnöknek és
Nem világos, hogy a Moldovai Köztársaságot pillanatnyilag vagy hosszabb időre adták fel, mert Romániának nincs külpolitikai stratégiája. Szintén ezért válik Iohannis számára egyre bonyolultabbá a Brüsszel és Washington közötti ingadozás: folyamatosan arról beszélt, hogy Románia az európai döntések francia–német köréhez akar tartozni, de ugyanakkor azért fogadták az Egyesült Államokban, hogy bizonyítsa a stratégiai szövetséges iránti lojalitását. Emmanuel Macron és Angela Merkel azt engedték érteni, hogy Európa a jövőben összehangolja katonai forrásait. A román államfő azt válaszolta, hogy nincs semmi ellenvetése, amíg az európai védelmi struktúra a NATO kiegészítése. De Bukarestnek nincs világos válasza Európa föderalista jövőjéről, amilyennek azt Franciaország és Németország tervezi.
Klaus Iohannisnak nincs saját elképzelése Európáról, Romániában pedig erről nem zajlik komoly vita. Az elnök nem látnok, nem próbálja megszelídíteni a bizonytalanságot és nem tesz kockázatos gesztusokat illuzórikus előnyökért, ugyanakkor ügyel arra, hogy a kisiklások ne rombolják le a jogállamot.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.
A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Meghalt a roncsautóprogram, de túlélte. Justin Timberlake a feleségével, Jessica Biel-lel érkezett az Electric Castle-re.
Egy 15 éves fiú életét vesztette abban a balesetben, melynek során vonat sodort el egy autót a gyimesközéploki Antalokpataka településen, szerdán délelőtt.
Közel félszáz romániai telephelyének bezárása mellett döntött a FrieslandCampina vállalat a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint.
Két ember meghalt egy közlekedési balesetben péntek reggel Vrancea megyében.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.