Balázs Imre József lesz az E-MIL kolozsvári beszélgetés-sorozatának következő vendége.
Ismét jelentkezik az Erdélyi Magyar Írók Ligájának Álljunk meg egy szóra című beszélgetés-sorozata: a legújabb est vendége Balázs Imre József költő, kritikus, irodalomtörténész, egyetemi tanár, akivel – szokás szerint – László Noémi beszélget.
Balázs Imre József 1976-ban született Székelyudvarhelyen. 1994–1998 között a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar–angol szakos hallgatója. 1998 óta tanít az kolozsvári egyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszékén, 2004 és 2014 között adjunktusként, 2014 októberétől docensként. 2004-ben védte meg Az avantgárd az erdélyi magyar irodalomban című doktori értekezését a kolozsvári BBTE Doktori Iskolájában. 1999 óta a kolozsvári Korunk irodalmi és kritikai rovatának szerkesztője, 2008-2012 között a lap főszerkesztője.
Sokoldalú alkotó, ír verset, kritikát, esszét, irodalomtörténeti tanulmányt, gyerekverset, tárcát. Költészetében bensőséges viszonyt ápol a vidrákkal, Junggal és egy bizonyos Dél-Párizs nyárikerttel. Aki szeretné tudni, hogy miért, látogasson el a Bulgakov kávéházba, november 21-én, kedden este 7 órától.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
… a galaci család, amelynek otthonát elvitte a ruszki drón, kap egy új lakást a Ferrari-örökös nejétől… és a mindig mosolygós Victor Ponta végleg szakított a PSD-vel és hazafiasabb vizekre evez.
A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
Bár eredetileg csikót próbált elejteni egy agresszív székelyvarsági medve, később rátámadt és megkergette a vasárnap esti riasztásra kiérkező hatóságokat. Kénytelenek voltak ártalmatlanítani a nagyvadat.
Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.
Négy gyermek és három felnőtt lett rosszul egy összejövetelen a Gyimesközéplokhoz tartozó Hidegségen vasárnap este. A mentőegységek valamennyiüket csíkszeredai kórházba szállították.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.