Balázs Imre József lesz az E-MIL kolozsvári beszélgetés-sorozatának következő vendége.
Ismét jelentkezik az Erdélyi Magyar Írók Ligájának Álljunk meg egy szóra című beszélgetés-sorozata: a legújabb est vendége Balázs Imre József költő, kritikus, irodalomtörténész, egyetemi tanár, akivel – szokás szerint – László Noémi beszélget.
Balázs Imre József 1976-ban született Székelyudvarhelyen. 1994–1998 között a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar–angol szakos hallgatója. 1998 óta tanít az kolozsvári egyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszékén, 2004 és 2014 között adjunktusként, 2014 októberétől docensként. 2004-ben védte meg Az avantgárd az erdélyi magyar irodalomban című doktori értekezését a kolozsvári BBTE Doktori Iskolájában. 1999 óta a kolozsvári Korunk irodalmi és kritikai rovatának szerkesztője, 2008-2012 között a lap főszerkesztője.
Sokoldalú alkotó, ír verset, kritikát, esszét, irodalomtörténeti tanulmányt, gyerekverset, tárcát. Költészetében bensőséges viszonyt ápol a vidrákkal, Junggal és egy bizonyos Dél-Párizs nyárikerttel. Aki szeretné tudni, hogy miért, látogasson el a Bulgakov kávéházba, november 21-én, kedden este 7 órától.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.
Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.
Megtiszteltetés és óriási felelősség volt Románia miniszterelnök-helyetteseként képviselni a magyar közösséget, és felelősséggel dolgozni a kormányban – írta szerda délutáni posztjában Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.