A ma már kevésbé ismert erdélyi politikusról, 1956-os mártírról Vekov Károly történész tart előadást a Sapientia Tordai úti épületében.
A Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok Tanszék november 21-én 19 órától nyitja meg az új tanévben az Egyetemi Esték előadás-sorozatot. Az előadás témája Szoboszlay Aladár – egy ismeretlen erdélyi politikus és 1956-os mártír.
Dr. Vekov Károly történész tart kedden előadást az 1956-os forradalom egyik legérdekesebb erdélyi vonatkozásáról, aki Szoboszlay Aladár és társai román állam általi elítélését és kivégzését taglalja, külön kiemelve Szoboszlay ma már szinte ismeretlen politikai tevékenységét. Az 1956-os forradalom emlékéve alkalmából tartott és a legújabb levéltári kutatásokra épülő előadás új fényben világítja meg ezt a különleges erdélyi magyar témát – szerepel az egyetem által küldött meghívóban.
Az előadás mindenki számára nyitott és ingyenes, a Tordai úti Sapientia-épület B301-es termében kerül rá sor. Az est folyamán a témát körüljárva a jelenlevők kérdéseikre is válaszokat kaphatnak a nyugalmazott egyetemi docenstől.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
… a galaci család, amelynek otthonát elvitte a ruszki drón, kap egy új lakást a Ferrari-örökös nejétől… és a mindig mosolygós Victor Ponta végleg szakított a PSD-vel és hazafiasabb vizekre evez.
A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
Bár eredetileg csikót próbált elejteni egy agresszív székelyvarsági medve, később rátámadt és megkergette a vasárnap esti riasztásra kiérkező hatóságokat. Kénytelenek voltak ártalmatlanítani a nagyvadat.
Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.
Négy gyermek és három felnőtt lett rosszul egy összejövetelen a Gyimesközéplokhoz tartozó Hidegségen vasárnap este. A mentőegységek valamennyiüket csíkszeredai kórházba szállították.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.